Esélytelen a béketárgyalások folytatása

Rendkívül csekéllyé vált az esélye annak, hogy sikerül augusztus végén folytatni a szíriai béketárgyalásokat az aleppói események miatt, ahol elkeseredett harcok folynak, s a háború egy új szakasza kezdődött hétvégén, amikor a lázadóknak sikerült áttörniük a kormányerők ostromgyűrűjét. A városban humanitárius katasztrófa fenyeget. Nyugati diplomaták úgy vélik, addig fel sem érdemes vetni a béketárgyalások folytatásának lehetőségét, amíg Aleppóban nem sikerül elérni a tűzszünetet. Erre azonban nincs esély a jelenlegi helyzetben. Éppen ellenkezőleg, mióta a lázadóknak sikerült területeket elfoglalniuk, az orosz légicsapások által segített damaszkuszi kormányerők csapatokat vonnak össze, hogy kemény ellentámadást indíthassanak.

Az Egyesült Államok és Franciaország is ahhoz kötötte a megbeszélések folytatását, hogy humanitárius segélyt engedjenek be a rászorulóknak. Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete visszalépést tapasztal Aleppóban a humanitárius helyzetet illetően.

Hasonlóan foglalt állást Alexis Lemek, francia ENSZ nagykövethelyettes. Kifejtette „Nem látom a lehetőségét a jelentős tárgyalásoknak, ha az alapvető feltételek sem adottak hozzá”. Ez egyebek mellett 48 órás humanitárius tűzszünetet jelentene Aleppónál, amelynek során ki lehetne menekíteni a városból legalább a harcok során sérüléseket szenvedett gyermekeket. Bár Moszkva javaslatot tett egy humanitárius folyosó kialakítására, sok helyi nem bízik a Bassár el-Aszadot támogató oroszokban. Azzal vádolják őket, hogy egészségügyi intézményeket bombáztak le, s légicsapásaikkal megakadályozták azt, hogy a sérültek elmenekülhessenek otthonaikból. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint azonban „nem szabad előfeltételeket támasztania tárgyalások folytatása elé”.

Aleppóban a 2011 márciusa tartó polgárháború talán legsúlyosabb harcai zajlanak. Stephen O’Brien, az ENSZ humanitárius segélyeinek koordinátora azt közölte, a segélyszervezetek munkatársai nem tudnak bejutni Aleppo keleti részébe. Mint mondta, bár nagyszerű emberekről van szó, azért nem öngyilkos hajlamúak. 250 000- 275 000 közé becsülte a városban rekedt civilek számát. A város körül pedig kétmillióan élnek, akiknél nincs hidegvíz sem több nap óta. Hátfőn két amerikai orvos az ENSZ Biztonsági Tanácsának arról számolt be, hogy a város valóságos pokollá változott. Sok gyermek halt meg a légicsapások következtében, s az itt élő polgári személyek alapvető orvosi ellátás nélkül maradtak. A diplomatáknak részletes beszámolót adtak az eseményekről, abban a reményben, hogy jelentősebb erőfeszítéseket tesznek majd a tűzszünet megvalósulásáért.

A városban senki sem érezheti biztonságban magát, s egyetlen intézmény sem számít érinthetetlennek. Csak júliusban legalább tíz, hivatalosan is megerősített támadás történt kórházak, klinikák ellen.

Hogy továbbra is mennyire különbözőek az álláspontok a helyzet megítélése kapcsán, az Vlagyimir Szafronkov oroszországi ENSZ nagykövethelyettes megnyilatkozása is bizonyítja, aki szerint az Aleppóról szóló „propaganda és emocionális retorika”, valamint a bombázással kapcsolatos „megalapozatlan támadások, az információs kampány része”, ezzel akarják halogatni a „politikai tárgyalások előmozdítását”. Szerinte az aleppói humanitárius helyzetet nem a damaszkuszi kormány, hanem „az Egyesült Államok politikája idézte elő”, amellyel „a teljes régiót destabilizálja”. Szerinte Washington nem teljesítette azt a februári ígéretét, amely szerint „különbséget tesz terroristák és mérsékelt lázadók között” – idézte az orosz diplomatát a Guardian.

A szíriai helyzet miatt találkozott John Kerry amerikai külügyminiszter július közepén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai javaslat értelmében az an-Nuszra Frontra sem terjesztik ki a tűzszünetet, múlt héten azonban a dzsihadista szervezet szakított az al-Kaidával. Nyugati diplomaták kételkednek abban, hogy ez a szakítás valóságos, szerintük a csoportosulás ideológiája mit sem változott. Az aleppói ellentámadás mögött is ezen szervezet állt.