Egyre többen állnak dzsihadistának Franciaországból

 Az elmúlt hat hónapban mintegy 10 százalékkal emelkedett a Szíriába indulók száma Franciaországból, ahonnan eddig mintegy 1200-an csatlakoztak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez - írta a fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) adataira hivatkozva internetes oldalán az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió.

A beszámoló szerint a belga elemzőközpont és az amerikai titkosszolgálatok adatai azt mutatják, hogy 2012-es megalakulása óta 36 500 külföldi csatlakozott az IÁ-hoz. Európában Franciaországot a brit és a német állampolgárok követik, ahonnan 600-600 ember távozott, hogy részt vegyen a szervezet harcaiban.

Legtöbben, legalább háromezren Tunéziából álltak terroristának, Szaúd-Arábiából több mint 2500-an, az Oroszországi Föderációból pedig mintegy 1500-an csatlakoztak a szervezethez, akárcsak Marokkóból és Jordániából.

A portál tájékoztatása szerint 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A harcosok közül 328 férfi, 86 nő és 43-an vannak olyanok, akik nem töltötték be a 18 évüket, vagy a harcokban részt vevő szülők gyermekeként érkeztek Szíria vagy Irak területére - írta a testület.

A 2016 eleji adatok szerint jelenleg 266 belga állampolgár harcol a két ország valamelyikében, köztük 51 nő és 38 kiskorú. Az adatok szerint a terrorszervezetek tevékenysége és a közel-keleti háború kirobbanása óta 90 belga személyazonossággal rendelkező ember halt meg a harcokban, de erről hivatalos megerősítés nagyon kevés esetben érkezett. Megjegyzik: a hamisan keltett halálhírrel többeknek sikerül eltűnni a titkosszolgálatok látóteréből.

Megemlítik ugyanakkor, hogy az év elejéig 114 belga állampolgár hagyott fel a harcokkal és indult vissza Európába, amíg a testületnek jelenleg 4 olyan emberről van tudomása, akik épp úton vannak, hogy csatlakozzanak a régióban működő terrorszervezetekhez.

A portál azt írta, hogy a titkosszolgálatok segítségével a belga rendőrség januárig 59 embert fogott el azok közül, akik a szír, vagy iraki harcokban kívántak részt venni. Számuk júliusra 73-ra emelkedett - tették hozzá.

Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgálatok adatai szerint - tették hozzá.

A belga fenyegetéseket elemző központ január elején helyezte kilátásba a külföldre távozott és szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését. Eddig 11 lehetséges terrorista szervezetben harcoló, vagy a csoportokhoz csatlakozni vágyó belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza.

Szerző

A magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól

Publikálás dátuma
2016.08.11. 14:42
A kormány nem sajnálja a pénzt az agymosásra FOTÓ: Molnár Ádám
Az Ipsos Zrt. által készített nemzetközi tanulmány szerint a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százaléknyian zárnák le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt.

A kutatócég azt írta: világszerte sokan - a magyar lakosság körében 62 százaléknyian - gazdasági okot vagy a szociális, egészségügyi és oktatási intézményrendszer igénybevételének motivációját feltételezik a bevándorlás mögött. Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról.

Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Mexikóban, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon megkérdezettek véleménye alapján az Ipsos azt írta: a legtöbben a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Tízből hat válaszadó úgy véli, menekültnek álcázzák magukat a terroristák, és tízből négyen szeretnék teljesen lezárni a határokat. Bizonyos államokban - köztük Magyarországon - "különösen negatív" álláspontok rajzolódnak ki - tették hozzá. Kevesen - a magyarok között is mindössze 6 százaléknyian - gondolják például, hogy pozitív hatása van a migrációnak.

Azt írták: a legtöbb államban úgy vélik a válaszadók, hogy az elmúlt 5 évben emelkedett a bevándorlók száma. A magyarok 85 százaléka érzi ezt. A legtöbben a közszolgáltatásokra, a gazdaságra és a munkaerőpiacra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Nemzetközi átlagban 44 százalék szerint nehezebb állást találni a bevándorlók miatt, és 40 százaléknyian vélik, hogy a magasabb végzettségű bevándorlók mérsékelni tudnák a munkaerőhiány kihívásait. A magyarok 57 százaléka szerint a bevándorlás terhet ró a közszolgáltatásokra. A megkérdezett magyarok 41 százaléka válaszolta, hogy a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerőpiacra, 33 százalék véli úgy, hogy a képzett bevándorlóknak esélyt kell adni az elhelyezkedésre.

A kulturális hatások vonatkozásában tízből hárman állítják, hogy a migránsok "érdekesebb lakóhellyé tették hazájukat". Magyarország ebben a kérdésben a 22 állam listáján utolsó előtti helyen áll, 13 százalékos említési aránnyal - olvasható a közleményben.

Bobby Duffy, az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője szerint  nem egyértelműen elutasító a nemzetközi megítélés, de - mint kiemelte - "kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk". Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de a 22 ország átlagában a migráció megítélése stabilnak mutatkozott az elmúlt 5 évben - olvasható az Ipsos közleményében.

Szerző

A magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól

Publikálás dátuma
2016.08.11. 14:42
A kormány nem sajnálja a pénzt az agymosásra FOTÓ: Molnár Ádám
Az Ipsos Zrt. által készített nemzetközi tanulmány szerint a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százaléknyian zárnák le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt.

A kutatócég azt írta: világszerte sokan - a magyar lakosság körében 62 százaléknyian - gazdasági okot vagy a szociális, egészségügyi és oktatási intézményrendszer igénybevételének motivációját feltételezik a bevándorlás mögött. Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról.

Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Mexikóban, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon megkérdezettek véleménye alapján az Ipsos azt írta: a legtöbben a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Tízből hat válaszadó úgy véli, menekültnek álcázzák magukat a terroristák, és tízből négyen szeretnék teljesen lezárni a határokat. Bizonyos államokban - köztük Magyarországon - "különösen negatív" álláspontok rajzolódnak ki - tették hozzá. Kevesen - a magyarok között is mindössze 6 százaléknyian - gondolják például, hogy pozitív hatása van a migrációnak.

Azt írták: a legtöbb államban úgy vélik a válaszadók, hogy az elmúlt 5 évben emelkedett a bevándorlók száma. A magyarok 85 százaléka érzi ezt. A legtöbben a közszolgáltatásokra, a gazdaságra és a munkaerőpiacra nehezedő nyomás miatt aggódnak.

Nemzetközi átlagban 44 százalék szerint nehezebb állást találni a bevándorlók miatt, és 40 százaléknyian vélik, hogy a magasabb végzettségű bevándorlók mérsékelni tudnák a munkaerőhiány kihívásait. A magyarok 57 százaléka szerint a bevándorlás terhet ró a közszolgáltatásokra. A megkérdezett magyarok 41 százaléka válaszolta, hogy a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerőpiacra, 33 százalék véli úgy, hogy a képzett bevándorlóknak esélyt kell adni az elhelyezkedésre.

A kulturális hatások vonatkozásában tízből hárman állítják, hogy a migránsok "érdekesebb lakóhellyé tették hazájukat". Magyarország ebben a kérdésben a 22 állam listáján utolsó előtti helyen áll, 13 százalékos említési aránnyal - olvasható a közleményben.

Bobby Duffy, az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője szerint  nem egyértelműen elutasító a nemzetközi megítélés, de - mint kiemelte - "kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk". Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de a 22 ország átlagában a migráció megítélése stabilnak mutatkozott az elmúlt 5 évben - olvasható az Ipsos közleményében.

Szerző