Jubilál a Magyar Afrika Társaság

Tíz éve alakult meg Budapesten a Magyar Afrika Társaság. Mint Balogh Sándor, a szervezet alapítója és elnöke a globoport.hu portálnak adott interjúban elmondta, a földrész minden tekintetben óriási lehetőségeket kínál.

Ha beindul a fejlődés, felpörögnek az afrikai gazdaságok, az az egész világ számára hatalmas új piacokat jelenthet, ahol még azokra az árukra, szolgáltatásokra is óriási szükség lesz, amelyekkel a fejlett világ már teli van.

Balogh szerint tíz év után látják már, hogy miben igazán jók. Az egyik terület mindenképpen az egészségügy, amire koncentrálnak. Sokáig keresték Afrikában azt a pontot, ahol egy állandó bázist építhetnek ki a magyar egészségügyieknek, s most úgy néz ki, megtalálták.

Ugandában nyílik magyar segítséggel egy egészségügyi központ. Ehhez persze nemcsak sok szervezési munka és sok önkéntes segítő, hanem sok adomány is kell. A másik, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ hálózatával való együttműködésben a tanácsadás, a kapcsolatépítés, immár azoknak, akik maguk is részt szeretnének venni Afrika fejlesztésében.

Az elnök utalt arra is, hogy a dinamikus fejlődés azért kétarcú: bár óriási lehetőséget teremt magyar kis- és középvállalatoknak, ugyanakkor vonzó terep mindenféle kalandornak. Mint mondta, szervezete a tapasztalataival, a helyismeretével abban tudunk segíteni, hogy a lehetőségek és veszélyek közepette azok a magyarok, akik éreznek késztetést a kinti munkára, eligazodjanak, és sikerre vigyék céljaikat.

Szerző

Így még nem látta Budát

Publikálás dátuma
2016.08.15. 07:15

Hosszú éveken át a posta székháza volt, majd üresen állt a Széll Kálmán - vagy ha úgy tetszik: a Moszkva - téren Buda egyik legkülönlegesebb épülete. Sokan gondolkodtak villamosra várva évtizedeken keresztül, vajon milyen lehet belülről a kis toronyszoba. Nem kellett két év, és bárki kitekinthet az egészen egyedi kialakítású bástya kör alakú kilátójából.

Az új nevén Buda Palotaként feléledő, várat stilizáló épület az 1920-as években született. A fővárosban elsőként próbálta megvalósítani az amerikai stílusú irodaházak modelljét. A most még építési területet Szalay Tihamér tervező, főépítész mutatta be az újságíróknak, kiemelve, hogy az épület visszakapja eredeti, 1924-es megjelenését, az összes építészeti elemével és részletével, finomságával együtt.

A történelem nem kímélte

Annak idején nyilvános tervpályázatot írtak ki rá, ezen száznegyven építész indult, és végül Sándy Gyula műegyetemi tanár terve nyert. Az eklektikus épületbe 1926-ban költözött a hivatal. Persze a történelem nem kímélte ezt az épületet sem. Budapest ostroma alatt teljesen kiégett. Az innen elszállított 400 teherautónyi törmeléket a Vérmező feltöltéséhez használták fel. A 80-as években részben felújították és a Magyar Posta 2008-ig használta.

Ebből a Krisztina körúti hivatalba betérők nem sokat láthattak, de most a felújításnál előtűnnek az eredeti építészeti megoldások. A XX. századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása ma műemléki védettséget élvez. Az ingatlan felújításra előkészített állapotban 22,3 millió euró vételáron került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába.

Mint azt Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója a bejáráskor elmondta, az ingatlanra van építési engedély, amelyet az eladó WING Zrt. készített elő és kapott meg. Az épületet a Magyar Építő Zrt. építi fel a korábbi tulajdonostól kapott szerződés alapján. A 18 hónapig tartó és a tervek szerint 25 millió eurós költségvetésű beruházásnak köszönhetően Budapest legszínvonalasabb műemléki jellegű irodaháza nyílik meg a Széll Kálmán téren. A cél az, hogy az épület felújítása után egy különleges és jól bérbe adható, 14 ezer négyzetméter összterületű irodaház szülessen.

Ma is jár az első hazai páternoszter

A Buda Palota a modern irodafunkciókon túl turisztikai attrakciót is kínál majd, ugyanis az épület tornyát a nagyközönség is látogathatja majd. A látványért persze meg kell mászni a kilenc emeletnyi lépcsőt, de a 360 fokos panoráma igazán egyedi élményt jelent. Ahogyan a világ számos városában működő társai, a Buda Palota is egyszerre lesz korszerű irodaház és turisztikai attrakció. Igaz, elhelyezkedése nem olyan, mint az Empire State Building-é vagy a berlini TV-toronyé, de Budának egy igazán különleges arcát mutatja meg a ház a nyüzsgő Széll Kálmán térrel és a Vérmezővel. Az épületnek különleges része az egykori tervek szerint beépített, csodás szecessziós elemekkel díszített, 90 éves páternoszter, amely ma is jól működik.

A felújítási munkák már megkezdődtek. 2018-ra az épületben főleg bérelhető irodák lesznek, de Budapest legszínvonalasabb műemléki jellegű irodaházában az alsó szinten üzletek, kávézók, éttermek is nyílnak. ” A környék a város egyik legizgalmasabb része, jó a közlekedés is. Itt megmenteni egy műemléket úgy, hogy hozzá is adunk, modernné tesszük, azt jelenti, hogy egyedi értéket teremtünk” – mondta Fekete Zoltán.

Irodaház a XXI. századnak

A változtatások közé tartozik majd, hogy eltűnik az udvaron álló, az épület fűtési rendszeréhez tartozó, hatalmas kémény. A posta parkolójának használt udvar zöldfelületet kap, alatta pedig háromszintes parkolót alakítanak ki. Az eredetileg csak díszként szolgáló hatalmas teraszok most valódi funkciót kapnak.

Szalay Tihamér elmondta, hogy az első világháborút követően ez volt az első jelentős építkezés Budapesten. „Vegyül benne nagyon sok építészeti gondolat. Megtalálhatóak benne az előző évtizedek szecessziós hagyományai, de az épület a tengerentúli, modern irodaházak stílusát is magában hordozta”- emelte ki a főépítész. A legutóbbi felújításnál ezek az elemek eltűntek és most egészen modern funkciók mellett térnek vissza újra.

A torony eredetileg csak egy építészeti elem volt a házon, viszont a legfelső szintjén és a terasz szintjén gyönyörű kilátás nyílik a városra. “Úgy gondoltuk, ezt másnak is látnia kell, ezért látogatható lesz a Várfok utca felől, egy külön bejáraton keresztül” – mondta a tervező. A lépcsőházat és a 8. emeleti nagytermet - a műemléki előírások szerint - eredeti állapotában állítják helyre. A felújításnál fő szempont, hogy az eredeti stílust megtartva a legkorszerűbb technológiával és környezettudatos megoldásokkal felszerelve Budapest legkorszerűbb irodaháza jöjjön létre.

Szerző

Andy Vajna jól jár a kvótakampánnyal

Publikálás dátuma
2016.08.15. 07:00
Tájékoztatás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Hivatalosan ugyan csak szombaton kezdődött meg az október 2-i kvótareferendum kampánya, a kormány mégis hónapok óta "tájékoztatja" az embereket a migráció veszélyeiről, ami az Ipsos Zrt. legújabb felmérése szerint meg is tette hatását. A nemzetközi kutatás azt mutatja, a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százalék zárná le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt. Eközben az MSZP és a DK megállapodott, hogy közös szlogennel vág neki a kampánynak. Mostantól mindkét párt azt hirdeti: "Maradj otthon, maradj Európában!"

Ugyanazzal a szlogennel vág neki az MSZP és a DK a szombaton kezdődött kvótanépszavazási kampánynak. Erről Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke állapodott meg - értesült a Népszabadság. Mostantól mindkét párt azt hirdeti: "Maradj otthon, maradj Európában!" A szocialisták elnöke országjáró körútjának minden állomásán ezzel a szlogennel figyelmezteti az embereket, ne vegyenek részt a kormány által kezdeményezett referendumon.

A DK három hét múlva, szep­tember 2-án vág bele a kampányba: Gyurcsány tart majd beszédet a párt politikai szezonnyitóján. A szocialistákhoz hasonlóan,­ a DK politikusai is ki fognak települni az utcákra. Gyurcsányék reklámfelületeket is vásárolnak majd a köztereken, az MSZP elsősorban a személyes kampányt részesíti előnyben, de a közösségi médiában szintén világossá akarják tenni, hogy a jogi relevanciával nem ­bíró népszavazással Orbán csak ­teszteli az országot és az Unióból való kilépést készíti elő. A szocialisták abban bíznak, hogy a vidéki rendezvényeik révén "be tudnak törni" a helyi újságokba. A szocialista politikusok mostantól arra kérik a választóikat, vegyenek részt a Demokratikus Koalíció október 1-jei akcióján, ahol élőlánccal veszik körbe a Parlamentet. Gyurcsány pedig arra buzdítja híveit, jelenjenek meg október 2-án az MSZP Szabad Európa Nap elnevezésű rendezvényein.

Az átlagosnál jobban félünk
Úgy tűnik, hatott az emberekre a kormánypropaganda, az Ipsos Zrt. nemzetközi felmérése szerint ugyanis a magyarok az átlagosnál jobban félnek a migránsoktól: 55 százalék zárná le a határokat, és 72 százalék aggódik az álcázott terrorizmus miatt, és az 55 százalék azt állítja, hazánkban túl sok a bevándorló.Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében 2016. június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról. Ebből kiderül, a többség szinte minden országban úgy véli, hogy az elmúlt öt évben emelkedett a bevándorlás, és átlagban a megkérdezettek fele gondolja, hogy túl sok a migráns az országában. A megkérdezettek 45 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlás negatív hatással van az országára szemben 20 százalékkal, amely szerint pozitív a hatás. A magyarok 41 százaléka szerint a bevándorlók miatt nehezebb a helyieknek munkát találni az országban, és mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a "bevándorlás jó az országa gazdaságának".

Már a feltett kérdés is hazug, Orbán saját céljaira használja a referendum intézményét, ezért nem szabad választ adni neki. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja kampányának megnyitóján arra kérte a választópolgárokat. A politikus megerősítette, hogy a PM-mel és a Bokros Lajos vezette MoMával közösen szervezik a kvótareferendumot elutasító kampányt. Az LMP viszont nem korteskedik, a választókra bízza, elmennek-e voksolni.

Bár hónapok óta utcán vannak a menekültek ellen hangoló óriásplakátok, az október 2-i kvótareferendum kampánya hivatalosan csak szombaton kezdődött. Korábban lapunknak a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium azt állította, a kormány fel akarja hívni a figyelmet Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikájának következményeire, ezért tájékoztató kampányt indított a kényszerbetelepítésről szóló népszavazásról. Ez azonban nem befolyásolja a hivatalos választási kampányidőszak kezdetét. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tegnap a köztelevízióban közölte, ebben az időszakban néhány kivételtől eltekintve sokkal szabadabban lehet kampányeszközöket alkalmazni.

Kampányeszköz lehet a plakát, a politikai reklám, a politikai hirdetés, a választási gyűlések és a választó megkeresésére irányuló tevékenység. Ebben az 50 napban a politikai hirdetéseket, a gyűléseket, a plakátokat a választási bizottságok kontrollálják. Ám Patyi - nyilván a mundért védve - azt is világossá tette, hogy elrendelt népszavazás esetén a pártok, a kormány vagy bármilyen politikai szereplő választási kampányidőszakon kívül is eljuttathatja üzeneteit a szavazókhoz. A különbség, hogy kampányidőszakon kívül, vagyis augusztus 13-a előtt, a hatósági jogkör alapvetően a Médiatanács kezében volt.

Patyi arról is beszélt, hogy ma befejeződik az októberi népszavazásra szóló értesítők postázása. A választók ezt követően kérhetik adataik letiltását, módosítását, illetve másik szavazókörbe is átjelentkezhetnek. Ha valaki nem kapja meg az értesítőt, akkor ezt a jegyzőnél jelezheti, aki ekkor a névjegyzékben szereplőknek új dokumentumot állít ki. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az október 2-i népszavazásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt. Akinek a kampányra panasza van, az a választási bizottsághoz fordulhat és ott öt napon belül eldöntik, jogos-e a sérelem. Kifogást bárki benyújthat, mindenekelőtt a névjegyzékben szereplő nyolcmillió választópolgár, de jogorvoslattal élhetnek a különféle érintett szervezetek is.

Az NVB elnöke ugyan igyekezett megvédeni a kormány hivatalos idő előtti kampányát és a Népszava kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ is megpróbálta elfogadtatni az elfogadhatatlant, Szigetvári bejelentette, a Kúriához fordul a népszavazással kapcsolatos kormányzati plakátkampány miatt. Jogsértőnek tartja ugyanis, hogy a kormány "társadalmi tájékoztatásnak" állítja be a menekültellenes hirdetéseket, pedig ezek nem például parlagfűvel kapcsolatos hirdetések.

Az Együtt elnöke azután döntött így, hogy a NVB pénteken hatáskör hiányára hivatkozva elutasította az MSZP indítványát a kampány betiltására. Az ügyben a szocialisták is a Kúriához fordulnak. Nemény András, az MSZP alelnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány nem semleges álláspontot foglal el a kampányban. Patyi pénteken, a szocialista beadvány elutasításakor arra hivatkozott, a választási szervek a népszavazási eljárásban részt vevő személyek kampánytevékenységét kizárólag népszavazási kampányidőszakban vizsgálhatják, amely csak szombaton indul.

Közvetve Andy Vajna is hasznot húz a népszavazási kampányból. A filmügyi kormánybiztos médiabirodalma beszáll a kormányzati propagandába, a TV2 ötórányi fizetett politikai reklámot sugároz október 2-ig, a Vajna-csoporthoz tartozó kábelcsatornák pedig fele ennyit.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalának tegnapi adataiból kiderült, három kereskedelmi médiaszolgáltató is jelentkezett az NVB-nél, hogy a szombaton indult népszavazási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni. Az alaptörvény értelmében a demokratikus közvélemény kialakulásához kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető.

A politikai reklám televízióban, rádióban jelenhet meg. A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé a közszolgálati és a nem közszolgálati rádió- és televíziócsatornákon. A politikai reklám műsoridejét a közszolgálati médiaszolgáltatónál - a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nél - a törvény 300 percben állapította meg. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kellett felosztani, ez azt jelenti, hogy a kormányt és a frakciókat 50-50 perc illeti meg. A politikai reklámokat a közszolgálati médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában kell közzétenni.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatók nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt, szándékukat szombaton 16 óráig jelenthették be az NVB-nek. A lehetőség legjobban a Vajnához köthető kereskedelmi csatornákat villanyozta fel, a TV2 Média Csoport Kft. már meg is kapta a lehetőséget az NVB-től. A Super TV2, a Mozi+, a Prime, az Izaura TV és a Zenebutik nevű csatornák esetében ugyan még nem született döntés, de várhatóan a szintén a filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó tévéket sem utasítják majd el. Az is eldőlt, hogy az ATV ugyancsak 300 percnyi reklámot közölhet október 2-ig. A jogszabály alapján már a 2014-es országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választáson is lehetőségük volt a kereskedelmi médiaszolgáltatóknak, hogy a kampányban ingyenesen közzétegyenek politikai reklámokat, de akkor egy médiaszolgáltató sem élt a lehetőséggel.

Helyén marad az uniós vezérkar
Mekkora az esélye, hogy megbuknak az Európai Unió jelenlegi vezetői? Egyebek mellett erre kereste a választ legfrissebb felmérésében a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet. Kiderült, a szakértők többsége szerint a főbb uniós intézmények vezetői a sorozatos válságok ellenére mindannyian ki fogják tölteni a mandátumukat. A megkérdezett több mint száz uniós szakember nagy része úgy gondolja, hogy sem Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, sem Martin Schulz, az Európai Parlament, sem pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem fog idő előtt lemondani a tisztségéről, és senki nem bukik meg.



Szerző