Nos, a szervezetünk a működéséhez, a növekedéshez és a megújuláshoz szükséges energiát az élelmiszerekben lévő tápanyagokból nyeri. Tápanyagok pedig a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, ( ezek szolgáltatják az energiát ) valamint a vitaminok, ásványi anyagok és a víz, amelyek energiát ugyan nem adnak, de a szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek.
A Nébih közleménye kiemeli: Magyarországon már az uniós csatlakozás előtt kötelező volt a tápértékjelölés. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak. Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók.
A hároméves átmeneti időt követően 2016. december 13-tól ismét kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. A régi-új előírás alól néhány termékcsoport mentesül, például a nyers húsok, a fűszernövények, az étkezési só, az asztali édesítőszerek, a rágógumi, a zselatin, valamint a kistermelői és kézműves élelmiszerek. A határidőt megelőzően forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig a polcokon maradhatnak.
A tápértékjelölésre vonatkozó alapvető előírásokról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak.
A biológiai érték annál magasabb, minél több egy adott élelmiszerben a valóban hasznosuló, tápanyag. A hasznosulás mértéke, és ezáltal a biológiai érték nagysága annak is függvénye, hogy a táplálék mennyire emészthető. A fehérjék biológiai értéke például azt jelzi, hogy egy adott táplálék fehérjéinek hány százalékát tudja szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére felhasználni. A tojás és az anyatej biológiai értéke 100, ami a legmagasabb, hiszen teljes mértékben hasznosulnak szervezetünkben. A többi táplálék biológiai értékét ezekhez viszonyítva adják meg. (Webbeteg)