Török cégeknél tartottak razziát

Bár már éppen egy hónap telt el a török puccskísérlet óta, a tisztogatásnak továbbra sincs vége, s a kormányzat továbbra is keményen lép fel azok ellen, akiket a katonai hatalomátvétel agytrösztjének tartott, Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen híveinek tartanak.

A rendőrség kedden Isztambulban 44 cégnél tartott razziát, s elrendelte 120 cégvezető őrizetbe vételét – közölte az állami Anadolu hírügynökség. A vállalatokat azzal vádolják, hogy pénzügyi támogatást nyújtottak Gülen Hizmet nevű hálózatának. Egyetlen érintett cég nevét sem hozták nyilvánosságra, mindössze annyit közöltek, hogy a razziát Isztambul Üskündar és Ümraniye nevű negyedében hajtották végre.

A puccskísérlet óta országosan összesen 35 ezer embert vettek őrizetbe, közülük 17 ezer személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, több tízezer állami alkalmazottat személyt pedig felfüggesztettek. Bezárattak 45 lapot, 16 televíziót, három hírügynökséget. Hétvégén 37 egészségügyi alkalmazottat vettek őrizetbe. Mindeközben a brit Independent közlése szerint Törökország lett Európa legkorruptabb országa.

Egyelőre nem is várható konszolidáció Törökországban. A MetroPoll felmérése szerint Recep Tayyip Erdogan elnök megítélése 67,6 százalékra emelkedett, ami egyetlen hónap alatt húsz százalékos növekedésnek felel meg. A munkájával elégedetlenek aránya viszont, miközben közvetlenül a puccskísérlet előtt még 47,3 százalék volt, 27,4 százalékra apadt. Utoljára 2012 elején volt 50 százalék feletti népszerűségi mutatója.

A gülenisták elleni fellépés már minden épeszű határt túllép. Egy internetes oldal szerint koncentrációs tábort is felállítanak, ahol Gülen híveit őrzik majd. Egy Erdogan-párti lap pedig azt állította, hogy Gülen a Vatikán „titkos bíborosa” a kilencvenes évek vége óta. Azokat a török újságírókat, akik valamely közösségi oldalon Erdogant merészelik bírálni, azzal vádolják, hogy „terrorszervezet tagjai”.

Egy isztambuli bíróság döntése értelmében újból őrizetbe vették Arda Akint, a Hürriyet című lap újságíróját, ezt Sedat Ergin, az újság főszerkesztője jelentette be. Elrendelték az Özgür Gündem című kurdbarát napilap megjelenésének ideiglenes beszüntetését is, a lapot a kurd PKK szócsövének tekintik.

Szerző

Iránból szálltak fel az orosz gépek

Szíria után Iránban is megjelentek az orosz harci gépek. Az orosz védelmi minisztérium tegnapi bejelentése szerint TU-22M3-as bombázók és Szuhoj-34-es harci gépek a nyugat-iráni Hamadan légibázisról indulva hajtottak végre légicsapásokat szíriai terület felett.

Aleppo, idlib és Deir al-Zour tartományokban támadták a dzsihadisták, az Iszlám Állam, illetve az al-Nuszra Front állásait. Ez volt az első alkalom, hogy Moszkva egy harmadik ország területéről hajtott végre légicsapásokat, ezzel jelentősen kiterjesztve közel-keleti katonai jelenlétét.

Ugyancsak első alkalommal fordult elő az 1979-es iráni iszlám forradalom óta, hogy Irán egy másik ország számára engedélyezte, hogy onnan katonai akciókat hajtson végre. Teherán Damaszkusz fő térségbeli szövetségese, Irán jelentős összegekkel támogatta 2011, a polgárháború kitörése óta Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét.

A BBC szerint az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalások folytak Moszkva és Teherán között a katonai együttműködésről, Oroszország engedélyt kért Irántól és Iraktól, hogy rakétái átrepülhessenek a két ország légterén.

A londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport tájékoztatása szerint Aleppo északi részén mintegy huszan, a város keleti részén kilencen veszítették életüket.

Szerző

Merkel komoly gondban

Publikálás dátuma
2016.08.17. 07:32
Angela Merkel úrrá lesz a válságon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Angela Merkel hétfőn tért vissza szabadságából. Kemény hónapok előtt áll, hiszen politikai jövője forog kockán. A müncheni, illetve a würburgi, valamint az asbachi merénylet ismételten a kormány menekültpolitikájára irányította a figyelmet. Különösen rossz hír számára, hogy saját pártjában, a CDU-ban sem ért egyet a többség a jelenlegi irányvonallal. Hamarosan nyilatkoznia kellene arról, ő lesz-e az uniópártok listavezetője a jövő őszi parlamenti választáson.

Merkel-eufóriáról mostanság aligha lehet beszélni. Nincs nyugalom pártjában, a német kereszténydemokratáknál sem. A CDU két részre szakadt. Akadnak, akik egyetértve Horst Seehofer CSU-elnökkel radikális lépéseket sürgetnek a menekültpolitikát illetően, míg vannak olyanok, akik a szociáldemokratákhoz hasonlóan kitartanának a mérsékeltebb irányvonal mellett.

Vita alakult ki a párton belül a burka viseléséről is. Ebben a kérdésben azonban kompromisszumos megoldás körvonalazódik. Peter Tauber, a CDU főtitkára azt közölte, pártja elutasítja a teljes testet elfedő kendőt, ez ugyanis teljesen ellentétes az integrációval. „Ez nem illik az országunkhoz” – fejtette ki hozzátéve, ebben „teljes is az egyetértés. A burka viselését azonban a későbbiekben szabályozhatják részletesebben.

Több CDU-s tartományi belügyminiszter követelte – különösen a keletnémet tartományokból – hevesen a burka tilalmát. Harcias hangokat lehetett hallani e tekintetben Mecklenburg-Elő-Pomerániából, ami azért érthető, mert szeptemberben a tartományban választást rendeznek. Thomas de Maiziere német belügyminiszter nemet mondott a kereszténydemokrata „radikálisoknak” a kettős állampolgárság megszüntetésére vonatkozó javaslatára azzal a kijelentéssel, mely szerint „nem lehet mindent betiltani, amit az ember elutasít”.

E mondatáért elismeréssel illette nemcsak Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata SPD elnöke, hanem Joachim Gauck államfő is.

Bár a CDU-ban a jelek szerint sikerül enyhíteni a feszültséget, s országosan is elülhet a vihar, ha nem történik az országban újabb merénylet, a kancellár népszerűségének zuhanása egy hónap alatt több mint tíz százalékkal egyértelmű jele annak: Merkel mennyire sérülékennyé válik menekültpolitikája kapcsán.

Mint a Spiegel írja, a kancellár nyári szabadsága is nyugtalanabbul telt a szokásosnál. Bár felkereste kedvenc nyaralóhelyeit, Uckermarkot, Bayreuthot, Dél-Tirolt, ám a zavaros időszakot jelzi, hogy már öt nappal szabadságának megkezdése után rövid időre visszatért Berlinbe, hogy jelezze: menekültpolitikájában a merényletek ellenére sem tervez radikális változásokat.

Fellépésével kapcsolatban – ismét elhangzott a már tavaly híressé vált „úrrá leszünk a menekültválságon” mondata – megoszlottak a vélemények, Seehofer például egyértelműen elhatárolódott tőle. A felmérések szerint a lakosság nagy része sem fogadta kitörő lelkesedéssel szavait.

A belbiztonság kapcsán kialakult vita biztosan nem ér véget a következő hónapokban sem. Maga Merkel július végén kilencpontos tervezetet tett közzé, amellyel a biztonság javítását tűzte ki célként, s ezt belügyminisztere további pontokkal is kiegészítette, ám a CDU-ban sokan úgy vélik, hogy mindezeknél még keményebb intézkedésekre lenne szükség.

Bár szerencsére az utóbbi hetekben nem volt újabb merénylet Németországban, a kancellár ettől függetlenül nagyon nehéz időszakra számíthat, amelynek során eldőlhet saját sorsa. Bár kevesen vonják csak kétségbe azt, hogy jövőre ő lesz a CDU-CSU miniszterelnök-jelöltje, hivatalosan erről még nem nyilatkozott. Ám a Spiegel szerint hamarosan be kell jelentenie terveit. Decemberben, Kölnben újraválaszthatják a CDU elnökének, s nehéz elképzelni azt, hogy még ekkor sem nyilatkozik kancellári jövőjét illetően.

Külpolitikai szempontból is rendkívül nehéz hónapok jönnek. A Brexittel kapcsolatos júniusi népszavazás óta ugyan valamelyest megnyugodtak a kedélyek az Európai Unióban, s az már most körvonalazódik, hogy 2018 vége előtt biztosan nem lehet számítani a britek kilépésére, mégis az Unió egy-egy krízishelyzetben szinte pillanatok alatt méhkassá alakul, amint erre a visegrádi államok is nem egyszer szolgáltattak példát.

A szíriai háború továbbra is komoly kihívást jelent az EU-nak, már csak a menekültáradat miatt is, ám ennél is komolyabb nehézségeket okoz az Unió és Törökország, az EU és Oroszország viszonya, valamint az ukrajnai kérdés, továbbá az ismét élesedő Kijev-Moszkva konfliktus.

Nagy fejfájást jelent a kancellár számára a Törökországgal megkötött menekültügyi. Ő továbbra is kitart emellett, mert szerinte garanciát jelenthet arra, hogy minél kevesebb menekült érkezzen az EU területére, de az Unióban is egyre erősödnek a hangok, amelyek szerint új utakat kell találni, mert nem engedhető meg az, hogy Ankara, s elsősorban Recep Tayyip Erdogan elnök folyamatosan zsarolhassa Brüsszelt. A török államfő ráadásul minden alkalmat megragad arra, hogy a német politikusokat is bírálja, amivel talán tudatosan feszültséget akar provokálni a német kormánykoalícióban.

Most mindenesetre Angela Merkelnek a belpolitikai gondok megoldására kell koncentrálnia. Szerdán és csütörtökön látogat el Mecklenburg-Elő-Pomerániába, hogy segítse a CDU kampányát. Amennyiben mind itt, mind Berlinben rosszul szerepelne a CDU, úgy még inkább felmerülhet a kancellár felelőssége. Lélektani szempontból is óriási a két választás jelentősége, hiszen ha rácáfolva a várakozásokra a kereszténydemokraták jobban szerepelnének a vártnál, az a kancellár országos megítélésére is kedvező hatást gyakorolna, s talán halkabbá válnának a Merkelt bíráló hangok.

Amennyiben viszont a CDU kikerülne a hatalomból mindkét tartományban, úgy annak az berlini szövetségi politikát is alapjaiban meghatározó következményei lennének, mivel problematikusabbá válna a jövőre leköszönő Joachim Gauck államfő utóda kijelölésének folyamata.

Jövő év februárjában kell megválasztani az új elnököt, s amennyiben a két tartományban tisztán baloldali kormány alakulna, úgy sokan erőteljesebben követelhetik, hogy baloldali érzelmű személyiséget válasszanak meg legfőbb közjogi méltóságnak, s a három baloldali párt fogjon össze már a jelöltállításnál is. Ha azonban ez így történne, az nyilvánvalóan feszültségeket gerjesztene a nagykoalícióban is.

A következő hónapokban tehát sok kérdésre kell választ kapnunk a német politikában. Az azonban még mindig a legvalószínűtlenebb forgatókönyv, hogy Merkel lelépne a német belpolitika színpadáról. Annál is inkább, mert bírálatok ide vagy oda, jelenleg honfitársai sem látnak nála alkalmasabb személyt a posztra. S nélküle nehéz elképzelni az egyre sűrűsödő európai gondok megoldását is.

Az első nagy megmérettetés
Az első komoly megmérettetés a kancellár számára a szeptemberi berlini és előpomerániai tartományi választás lesz. A felmérések szerint a szociáldemokraták mindkét tartományban, ha minimális előnnyel is, de vezetnek.
A Bár Mecklenburg-Elő-Pomerániában az SPD egyértelmű veszteségeket könyvelhetett el az előző, 2011-es választáshoz viszonyítva, 24 százalékos népszerűsége – egyelőre legalábbis – az első helyhez is elég lehet a szeptember 4-én esedékes választáson. Egy százalékkal lemaradva áll a második helyen a CDU.
A keletnémet tartományokban hagyományosan erős Alternatíva (AfD), valamint a Balpárt 19-19 százalékhoz juthat, a Zöldekre pedig hat százalék voksolna. Ha ilyen eredmény születne a választáson, akkor Erwin Sellering szociáldemokrata miniszterelnök tovább kormányozhatna a CDU támogatásával. Június végén egyébként még a CDU állt az élen 25 százalékkal, az SPD 22 százalékot kapott volna. Amennyiben az SPD a Balpártot és a Zöldeket választaná koalíciós partnernek, a CDU kiesne a hatalomból.
Berlinben az Insa felmérése szerint szintén az SPD áll az élen 23 százalékkal, második helyen állnak a Zöldek 19 százalékkal. A CDU harmadik 18-cal, a Balpárt negyedik 15-tel. Az AfD 14 százalékos eredményben reménykedhet a szeptember 18-án esedékes voksoláson. A liberális FDP öt százalékot kaphat, így megvan az esélye arra, hogy visszatérjen a berlini parlamentbe.