Ezt igazolta a holland De Telegraaf című lap cikke is, amelyben egy évvel a brazilnak a FIFA éléről való távozását követően azt állították, hogy luxusajándékok sorát fogadta el, gyémántokat, méregdrága sportszereket, delfti porcelánt, festményeket. Na igen, a labdarúgó világbajnokság odaítélését akkoriban is gördülékenyebbé lehetett tenni bizonyos módszerekkel.
Havelange nem szerette, ha ellentmondanak neki, amivel kiérdemelte a „nagy diktátor” nem éppen büszke címet. Elérte azt, hogy a FIFA gazdasági konglomerátummá váljon, így neki is komoly szerepe van abban, hogy a mai fociban a pénz dominál. Az ő javaslatára emelték a világbajnokságokon részt vevő csapatok számát 16-ról 24-re, majd 32-re. Ez esetben is a bevételek maximalizálása volt a fő szempont. Módszereit aztán Sepp Blatter fejlesztette tökélyre.
Havelange élete utolsó éveiben persona non grata lett a sportéletben, magányosan élt riói villájában. Ellentmondásos személyiség volt, de ezek az ellentmondások ma is ugyanúgy rányomják bélyegüket a nemzetközi szövetség működésére.