Megint sztrájk lesz az önkormányzatoknál

Szeptember 14-én nem nyit ki a polgármesteri hivatalok nagy része, ha addig nem változtat álláspontján a kormány és továbbra is elutasítja a segítséget a 35 ezer önkormányzati alkalmazott béremeléséhez.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) júniusban azért szervezett figyelmeztető munkabeszüntetést, mert a járási hivatalok köztisztviselői júliustól bruttó 30 százalékos béremelésben részesültek, de a korábbi ígéretek ellenére ezt nem terjesztették ki a települési hivatalok dolgozóira, mindössze azt az üzenetet kapták a kormánytól, hogy róluk gondoskodjon saját önkormányzatuk.

A szakszervezet tiltakozásához csatlakoztak az országos önkormányzati szövetségek is, hiszen az egyébként is kivéreztetett rendszerben nincs tartalék a fizetések rendezésére, nem véletlenül nem voltak képesek egyetlen fillérrel sem többet adni már 8 éve 24 ezer alkalmazottjuknak. Az MKKSZ bértárgyalást kezdeményezett a kormánnyal, de a Belügyminisztérium a kancelláriához küldte őket, onnan meg a Miniszterelnöki Kabinetirodához, végül Rogán Antal azt a megoldást találta ki, hogy semmit nem válaszol a megkereséseikre.

Elfogyott az önkormányzati dolgozók türelme, az érdekvédő szervezet elnöke, Boros Péterné tegnap a budapesti Főpolgármesteri Hivatal folyosóján tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy október 1-től ebben a körben is 30 százalékos béremelésért harcolnak, az illetményalap 50 ezer forintra emelését és az ehhez szükséges 22 milliárd forintos forrás állami biztosítását követelik.

Szerző

Folytatódik a MÚOSZ-botrány

Nem csillapodnak a kedélyek a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) körüli botrányban. A Népszava birtokába jutott levélben Komlósi Gábor, akit a Fővárosi Törvényszék határozata nyomán a múlt héten "két-három jól megtermett biztonsági őr" jelenlétében szólítottak fel irodája elhagyására, arra panaszkodik, a szervezet jogi képviselője a tavaly június 20-i tisztújítás óta nem tudta elérni, hogy az új elnökséget nyilvántartásba vegyék.

Miután az új alapszabály sem vált hatályossá, közhasznú jogállásukat visszamenőleg törölték. Az egyik küldött ennek nyomán most egyetlen tárgyaláson úgy nyert jogerősen pert a MÚOSZ ellen, hogy az oda be sem idézett Tóth Károly, a tavaly menesztett elnök elment a bíróságra, ott a szervezet képviselőjének vallotta magát, majd lemondott a MÚOSZ fellebbezési jogáról. A bíróság a tavalyi közgyűlés határozatait hatályon kívül helyezte, ami azonnal jogerőre is emelkedett, ám a tárgyaláson - amelyről a szövetséget Komlósi szerint nem tájékoztatták - a MÚOSZ jogi képviselője jelen sem volt. Komlósi a vele együtt menesztett elnökségnek írt levelében közli: elméletileg van lehetőségük jogorvoslatra, döntsék el, vállalják-e. Arra figyelmeztet ugyanakkor, bárhogyan is végződjön ügy, a MÚOSZ súlyos erkölcsi károkat szenvedhet.

Eközben Tóth maga is levélben fordult a szövetség tagjaihoz. Ebben egyebek mellett közli, sem lehetősége, sem motivációja nem volt a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására, aminek megvannak az alapszabályi előírásai. A szövetség egyébként 2015 júniusában, a hírek szerint botrányos körülmények között választott új vezérkart. Komlósit többen azzal vádolták, fiatal tanítványai tagfelvételével tudta leváltani elődjét.

Szerző
Témák
MÚOSZ

Csak a Rogán-"találmánynak" jut adókedvezmény?

Publikálás dátuma
2016.08.18. 07:03
Csak nem egy újabb találmány? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Még a szellemi alkotások adókedvezményeit is a Rogán Antal nevéhez köthető fejlesztést értékesítő cégre szabhatta a kormányoldal, hiszen az a "találmányból" fejlesztett szoftver értékesítéséből él. Júliustól márpedig egy törvénymódosítás nyomán ez utóbbi az egyetlen olyan szellemi tulajdon, amelyből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít, minden más viszont kikerült a kedvezményezetti körből. Rogán és társai egy nem is forradalmi megoldással "húztak nagyot", hanem ami ezután következett számukra. S noha a miniszter cáfolja érintettségét: találmányának mai jogosultja, valamint a feltalálótársai cégének székhelye ugyanabban az épületben van, ahová az általa is kedvelt ügyvédi iroda alig néhány nap eltéréssel jegyezte be mindkét vállalkozást.

Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette az Országgyűlés a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat. Míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, mely kifejtette: júliustól jelentősen leszűkült azon szellemi termékek köre, amelyekből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít. Így többek között kikerültek a kedvezményezett körből a már említett szellemi alkotások, ám nem érintette a változás a szoftverfejlesztést: a szoftverek hasznosításából befolyó bevétel továbbra is kedvezményes adózás alá eső jogdíjnak minősül.

Rogán Antal és társai, pontosabban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, valamint Csik Balázs és Lengyel Csaba nevéhez fűződő az "eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás" néven ismert találmány márpedig, az eljárásra vonatkozó szabadalmi bejegyzést követően lényegében egy szoftver, így furcsa módon még ez a törvénymódosítás is illeszkedhet abba a sorozatba, amellyel a vállalkozást a kormányoldal helyzetbe hozta.

Ismert: Rogán volt a jogosultja tíz napig annak a szabadalomnak, amellyel a közműcégek auditálását a Hunguard Kft. végezte. Azután szabadult meg a jogosultságtól, hogy a szabadalmi hivatal értesítése megérkezett hozzá. Ennek ellenére Rogán, illetve informatikus barátai, Csik és Lengyel továbbra is a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzóknak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai - bár ez csak a nemzetközi cégadatbázisból derül ki, a magyarból nem. A Hunguard tulajdonosa hivatalosan jelenleg egy offshore-cég, a Javelin Ltd., amely egy másik offshore tulajdonában áll.

Nem maga a Rogán nevéhez fűződő találmány, hiszen a szabadalom egy elektronikus aláírásfajtára vonatkozik, hanem az azzal való kereskedés után járhat jelenleg a már említett adókedvezmény, méghozzá furfangos módon épp a ma csak oltalom alatt álló - és várhatóan a jogot végül el sem nyerő - találmány jogosultjainak. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztés vevője a MobilSign Kft. Utóbbi cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a ProfiTrade 90 Kft informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.

A ProfiTrade volt az, amelyik a MobilSign-technológiát - azaz a szoftvert - például a Magyar Telekomnak is eladta, de a referenciái között számos állami nagyvállalat megtalálható volt a legutóbbi napokig. Sőt, a jelek szerint a ProfiTrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint ugyanis a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi-terv keretein belül több mint 256 millió forintot kapott a vállalat, amire Rogán minisztériuma a HVG-nek azonnal azt üzente, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást". Valóban nem, ő már eladta a szabadalmi jogokat a cégnek, amikor az EU-s támogatást felvették rá. A ProfiTrade azonban 2012-2015 között összesen mintegy egymilliárd forint uniós pénzt nyert el különböző pályázatokon.

Eközben a Hunguard informatikai biztonsági audittal foglalkozik, s noha árbevétele 18 évig ugyanannyi volt, az utóbbi két évben hirtelen a tízszeresére nőtt. A feltalálótársak és a titokzatos ciprusi és máltai offshore-érdekeltség ugyanis a Rogán arcával fémjelzett rezsicsökkentés-kampány idején közmű-auditálással tarolt az állami szektorban. Most pedig, mint a Magyar Nemzet írta a minap, személyre szabott törvénynek örülhetnek bankátvilágítóként is.

És hogy a két cégnek semmi köze ne lenne egymáshoz: tavasz óta a Rogán-találmány jogosultja, valamint a Hunguard székhelye ugyanabban az épületben, a Királyhágó tér 8-9. alatt található. A telephely-bejelentés cégbírósági eljárására mindkét cég egy ügyvédi irodájának, a Javelin Ltd. magyarországi kézbesítési megbízottjának, a Karafiát Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amely Rogán V. kerületi polgármestersége idején szorosan együttműködött az önkormányzattal.

Nem egy spanyolviasz
Amit Rogán Antal és társai "feltaláltak", már jóval a "feltalálás" előtt létezett, annak újabb verziójának létrejöttét pedig a magyar állam is támogatta - írta tegnap az Index. Az AppSol Zrt. ugyanis öt évvel ezelőtt nemcsak lefejlesztette ezt a technológiát, de azóta értékesítette is. A cég ügyfelei között magyar és külföldi ügyvédi irodák, utazási irodák, szállodák, telefonos cégek, biztosítók, önkormányzatok vannak. Sőt, a technológia olyannyira nem új, hogy az AppSol 2012-ben, azaz egy évvel az első verzió kifejlesztése után tovább is fejlesztette azt, ehhez pedig akkor állami támogatást is kapott: nyolcmillió forintot a Széchenyi-programból. Míg tehát Rogán feltalálótársai több mint 250 millió forintos állami támogatással fejlesztettek, addig az AppSol ugyanezt néhány programozóval és néhány millió forinttal néhány hónap munkával megoldotta. Az elektronikus aláírások hitelesítésére szolgáló mechanizmus pedig mindeközben valójában több tízéves. Rogánék 2015 nyarán adták be a szabadalmaztatási kérelmüket a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, az eljárás egyelőre még csak ideiglenes oltalom alatt áll, amelyet szakértők szerint várhatóan azért sem kap majd meg, mert az elektronikus aláírás technológiája több tízéves múltra tekint vissza.



Szerző