Nincs nyugalom Törökországban. Ankara bő egy év alatt Európa legkevésbé stabil államává vált. Az ország külpolitikája csődöt mondott, amit az is jelez, hogy Recep Tayyip Erdogan körbeudvarolja Vlagyimir Putyint, s a Szíria-politikáját illetően is jelentős változásokra kényszerült. Belpolitikáját pedig jelenleg a július közepén végrehajtott puccskísérletet követő megtorlások „tarkítják”. A sorozatos letartóztatások, a megfélemlítés időszaka ez.
A mostani áldatlan állapotokban az első lépést az jelentette, hogy tavaly júliusban Ankara felmondta a tűzszünetet a Kurd Munkáspárttal, azóta gyakoriak a merényletek, elsősorban az ország keleti részén. A tűzszünet felmondásának egyértelműen belpolitikai okai voltak. A török kormánypárt, az AKP ugyanis nem tudott abszolút többséget szerezni a 2015. júniusi parlamenti választáson, ezért külső ellenséget kellett találni.
Kapóra jött a kurd PKK, amely ellen légicsapásokat intézett a hadsereg. A félelemkeltés stratégiája bejött, a novemberi előrehozott voksoláson ismét abszolút többséget szerzett az AKP. Mostanra egyébként annyit változott a helyzet, hogy az első számú ellenség már nem a PKK, hanem a „gülenisták”, a puccskísérlet agytrösztjének tartott, az Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen hívei.
Szerdán késő este óta két robbanásra került sor, amelyekben összesen hat személy vesztette életét. Az egyik terrorakcióban, amelyet Ipekyolu városában hajtottak végre, egy rendőr és két polgári személy halt meg, további 73-an pedig megsérültek, köztük legalább húsz rendőr. A helyi hatóságok a PKK-t gyanítják a merénylet mögött.
Elazigban is rendőrőrs előtt következett be detonáció, amelyben az Anadolu hírügynökség szerint szintén három személy vesztette életét, a sérültek száma pedig 217. Amint Binali Yildirim miniszterelnök közölte, nyolcvanöt rendőr is a sérültek között volt. Helyi közlések szerint pusztító erejű robbanás történt. A török média szerint ez esetben is a PKK hajtotta végre a támadást. A kurdokkal szembeni konfliktusban 1984 óta becslések szerint 40 ezer ember vesztette életét.
Günter Meyer német szakértő az ARD Tagesthemen című műsorában nagyon is reálisnak nevezte a német belügyminisztériumnak azt az értékelését, amely szerint Recep Tayyip Erdogan kormánya hathatós segítséget nyújtott a szélsőséges iszlamistáknak. A berlini Arab Világ Kutatóközpont vezetője szerint a török elnök aktívan támogatta az Iszlám Államot (IS) abban, hogy minél nagyobb területeket foglaljon el a kurdok által lakott szíriai részen.
Fegyvereket szállított az IS-nek, segített abban, hogy a dzsihadista harcosok Törökországon keresztül eljussanak Szíriába, lehetővé tette, hogy Törökországban gyógykezeljék a harcok során megsérült szélsőségeseket, illetve pénzügyi támogatást nyújtott azáltal, hogy a szélsőségesek által uralt területekről csempésztek olajat Törökországba. Ehhez hozzátartozik az is, hogy miközben az Európai Unió terrorszervezetként tartja számon a palesztin radikális szervezetet, a Hamászt, Ankarában a palesztinok teljesen legitim, demokratikusan megválasztott képviseleteként kezelik.
A Hamász esetében azonban a német szakértő szerint Erdogan célja nem a terroristák támogatása, hanem az, hogy felszámolja a Hamász által uralt Gázai övezet blokádját. „Éppen ebben a kérdésben sikerült könnyítéseket elérnie Ankarának az Izraellel folytatott legutóbbi tárgyalások során” – mutatott rá Meyer.