Besült Voldemort varázsigéje?

Publikálás dátuma
2016.08.19. 07:04
Mengyi Roland titka nem a „jót s jól” lehetett, ezért hamarosan nem mosolyog az egyenruhára FORRÁS: MENGYI ROLAND FACEBOOK-OLDAL
Még csak azután vált igazán izgalmassá a Voldemort-ügy, hogy Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését kérte tegnap a Fővárosi Főügyészség. A hatóság épp azon a napon lépett, amikor a 168 óra újabb részleteket közölt Mengyi ügyében, amelyben a gyanú szerint bűnszövetségben és bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, illetve befolyással üzérkedés bűntette szárad a lelkén. Eddig a Fidesz, Mengyi és ügyvédje is tagadta a súlyos gyanúkat, mondván "visszaéltek a fideszes képviselő nevével", s noha a kabinet már részben változtatott eddigi magyarázkodásán, Mengyi pedig "elhalkult", Kósa Lajos köti az ebet a karóhoz. Eközben az tisztázatlan: ki segítette Voldemortot elkerülni a rajtaütést, illetve lehet-e más kormányzati érintettje is a piszkos ügyletnek.

Az eljáró hatóságokkal teljes mértékben együttműködök, és magam fogom kérni az Országgyűlést, hogy a mentelmi jogomat függessze fel a valóság mielőbbi tisztázása érdekében - közölte a Fidesz-frakción keresztül Mengyi Roland. A kormánypárti országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte azonban tegnap Polt Péter - jelentette be csütörtök délelőtt Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetéssel elkövetett befolyással üzérkedés miatt kéri a Legfőbb Ügyészség, hogy az Országgyűlés elnöke függessze fel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselő mentelmi jogát, Polt kérése pedig előbbre való, mint hogy Mengyi kéri-e ezt maga, vagy sem.

Fazekas a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál megindított nyomozása adataira hivatkozva közölte: a fideszes képviselő 2015 tavaszán értesítette egy barátját arról, hogy hamarosan 800 millió forintos, szociális szövetkezetek számára elnyerhető uniós támogatást írnak ki. A gyanú szerint Mengyi 5 millió forintos "alkotmányos költséget" kért azért, hogy "elérje" a magyarországi pályázat kiírását. Az érintettek át is adták a pénzt a képviselőnek, aki az ügyészség szerint azzal is tisztában volt, hogy a bűnszervezet tagjai fiktív számlákkal és túlárazott vállalkozói szerződésekkel kívánják fedezni azt, hogy a pályázati pénzeket érdemi munka nélkül zsebre rakják. "A 500 milliós keretösszegre kiírt pályázatokat végül formai okok miatt elutasították, ezért a vesztegetők visszakérték és vissza is kapták az 5 milliót Mengyi Rolandtól" - közölte sajtótájékoztatón a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Az ügyben eddig öt személyt gyanúsítanak, közülük ketten előzetes letartóztatásban, hárman házi őrizetben vannak. Mengyi Rolanddal – aki a hírek szerint Voldemort nagyúrnak szólíttatta magát az ügy szereplőivel - viszont csak mentelmi joga felfüggesztése után közölheti az ügyészség a bűncselekmények megalapozott gyanúját, ezért indítványozta ezt Polt.

Mengyit konkrétan két bűncselekménnyel gyanúsíthatják meg: bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével, valamint vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel. Ezeknek a büntetési tétele kettőtől-nyolc, illetve öttől-tíz év szabadságvesztés - közölte Fazekas, aki szerint egyelőre csak nem közszereplőkkel szemben merült fel gyanú az ügyben, ám arra a kérdésre, hogy a pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háza táján nyomoznak-e, azt mondta, nem egy lezárt nyomozásról van szó, s hogy milyen lépések követik egymást, a nyomozás eredményének függvénye. "Az a kérdés is hipotetikus, hogy más politikusi érintettség is lehet-e az ügyben" - tette hozzá a szóvivő.

Mengyi Roland titka nem a „jót s jól” lehetett, ezért hamarosan nem mosolyog az egyenruhára FORRÁS: MENGYI ROLAND FACEBOOK-OLDALA

Mengyi Roland titka nem a „jót s jól” lehetett, ezért hamarosan nem mosolyog az egyenruhára FORRÁS: MENGYI ROLAND FACEBOOK-OLDALA

Mint ismert: Mengyi Rolandról a hónap elején a 168 óra írta meg azt rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva, hogy százmilliós uniós támogatás lenyúlási tervének volt részese. A kormánypárt képviselője ezek szerint elintézte volna, hogy kiírjanak egy 500 millió forintos, európai uniós támogatásokból finanszírozott pályázatot szociális szövetkezetek számára, viszont az elnyerendő összegből először 50, később 90 százalék kenőpénzt kért. Emellett pedig végig Voldemort nagyúrnak szólíttatta magát. A cikkben az is szerepelt, hogy Mengyi ezen kívül tízmillió forint "alkotmányos költségnek" hívott kenőpénzt is kért lehallgatási jegyzőkönyvek szerint, ám a korrupciós ügylet, ahogyan a pályázat egésze, elbukott.

Mengyi tagadta mindezt, azt mondta, a lelkiismerete tiszta, és áll bármilyen vizsgálat elé. Az MSZP feljelentést tett a képviselő ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, valamint hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés büntette miatt, ezután kezdődhetett meg a főügyészségi vizsgálat, hiszen addig csupán a NAV nyomozott. A nyomozást a NAV július 11-én átadta a Központi Nyomozó Főügyészségnek.

Polt lépésének pikantériája, hogy a 168 óra tegnapi, legújabb számában arról írt: több jel is utal arra, hogy valaki befolyásolta a Mengyit is érintő büntetőügy nyomozását, és Tállai András, a NAV vezetője, vagy akár maga a legfőbb ügyész is lehet az a valaki. A cikkből ugyanis egyértelműen kiderült: a jegyzőkönyvek szerint a NAV nyomozói megfigyelték Mengyit, amikor kenőpénzt vett át uniós támogatások "lezsírozásáért" cserébe. Sőt, azt tervezték, hogy ott helyben rajtaütnek és rács mögé zárják, viszont az utolsó pillanatban le kellett fújniuk a tervezett akciót, mert feletteseiktől nem kaptak engedélyt erre. Az ötmilliós "alkotmányos költséget" egy tiszaújvárosi olasz étteremben, egy nejlontasakban adták át Mengyinek 2015. július 14-én, de a lap szerint a NAV nyomozói bár teljes körűen felkészültek, megfigyeltek, jelentettek, videóztak a helyszínen, végül nem érkezett meg az engedély a rajtaütésre. Mengyi azért akartak a helyszínen rajtaütni, mert mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben csak ilyen módon léphetnek fel.

A 168 Óra által feltárt nyomozati anyagokból az is kiderül, hogy tavaly ősszel az ügy gyanúsítottjai mintha megtudták volna, hogy lehallgatják őket. Szó szerint az hangzik el az egyik beszélgetésben két gyanúsított között, hogy "óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra". Az is szóba kerül, hogy valaki adott egy fülest az elcsalandó pályázatokkal kapcsolatban. Végül a NAV jelzése miatt az elbíráláskor el is utasították a fiktív szövetkezeti pályázatokat, tehát miután megérezték, hogy forró a talaj, nem jött össze a közpénzlenyúlás. Viszont mivel rajtaütés nem volt, és végül a támogatási összeget sem lopták el, ezért nem korrupcióról, csak korrupció kísérletéről van szó, ami jóval enyhébb vádat jelenthet Mengyi ellen.

Azt Fazekas Géza határozottan visszautasította, hogy a Legfőbb Ügyészség bármilyen befolyást gyakorolt volna a nyomozásra. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az iratok áttanulmányozása után azonnal benyújtották az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére.

Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem volt rajtaütés, azt válaszolta, hogy a folyamatban lévő nyomozás érdekére hivatkozva ennél többet nem mondhat.

"Nem túl dicsőséges fejlemény"
A nap "nem túl dicsőséges fejleményeként" említette a Mengyi mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló legfőbb ügyészi kezdeményezést Lázár János a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem kétli, hogy lesz felfüggesztés, hiszen a fideszes parlamenti képviselő maga is kezdeményezi azt (Polt lépése után ennek nincs sok értelme - a szerk.). Lázár egyébként "nem örül" a Mengyi-sztorinak, szerinte ugyanis "az elmúlt 6 évben nem volt még példa ilyenre, hogy a legfőbb ügyész közvádas ügyben egy kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte volna. A Fideszben Orbán Viktor kérésének megfelelően zéró tolerancia van korrupció témában, ezért a kormányfő szigorú vizsgálatot rendelt el" - fogalmazott. A kancelláriaminiszter azzal állt elő: az eddigi adatok szerint, legalábbis ami hozzá eljutott, elképzelhetetlen, hogy valaki vezető beosztásból próbálta volna megakadályozni az ügyön dolgozó hivatalok vagy hatóság munkáját. A kormány belső vizsgálatában világos választ vár arra is, hogy az uniós pályázati kiírásoknál lehetett-e érdemben befolyásolni a döntéshozókat - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arra a kérdésre, megingott-e a bizalma Csepreghy Nándorban, amiért helyettese neve is felmerült a botrányban, azt mondta: nem, sőt, megerősödött a bizalma beosztottja felé, hiszen világos, korrekt választ kapott kérdéseire. Mint elmondta, volt olyan államtitkára, aki nem válaszolt az ilyen típusú kérdéseire, de ma már nem államtitkár (ezzel vélhetően L. Simon László menesztésére utalt - a szerk.). Lázár egyébként, éppen úgy, ahogy korábban lapunknak Csepreghy az új pályázatértékelési rendszert bölcs és jó válaszként jellemezte a Voldemort-ügyhöz hasonló korrupciós kockázatok kiküszöbölésére. Arról is beszélt, hogy ha sor kerül a parlamentben erre, a miniszter Mengyi mentelmi jogának felfüggesztése mellett fog szavazni.

Kósa tovább védte, pedig már ő sem tagadott

Kósa Lajos fenntartotta azon korábbi álláspontját, hogy visszaéltek Mengyi nevével. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, "Mengyi Roland és az egész magyar parlament érdeke, hogy minél szélesebb körben lehessen vizsgálni ezt az ügyet. Kósa emlékeztetett, a jelenlegi szabályok szerint egy képviselő önállóan nem mondhat le mentelmi jogáról, arról a parlamentnek kell döntenie. Mengyi azt mondta, arra kéri majd az Országgyűlést, hogy függessze fel a mentelmi jogát" - közölte a Fidesz frakcióvezetője, majd hozzátette, erre várhatóan az őszi ülésszak kezdetén, szeptember közepén kerülhet sor.

Csakhogy a frakcióvezető lemaradhatott egy körrel, mert Polt Péter szerint megalapozott a gyanú ahhoz, hogy Megyit egyszerű halandó állampolgárként előállítsák az ügyben. Nagy kérdés, ha a Fidesz őszig vár a súlyos vádak ellenére, ezidő alatt Mengyi eltüntethet-e nyomokat, illetve bizonyítékokat, vagy akár ő maga nem szívódhat-e fel az eljárás, s a felelősségre vonás elől. A gyanúk komolyságát jelezheti az is, hogy Kósával ellentétben maga Mengyi és ügyvédje is változtatott korábbi nyilatkozatain.

Noha a képviselő tegnapi közleményét is a Fidesz-frakció adta ki, a kormányoldal tegnap már hallgatott, pedig két hete, első közleményében Voldemort még azt írta, "Az ügyben semmilyen módon nem vettem részt, a gyanúsítottként vallomást tevők visszaéltek a nevemmel és a pozíciómmal. A lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé." Ez a tegnapi közleményben már nem szerepelt, noha ezt a "visszaéltek a nevével" fordulatot használta maga Kósa, több fideszes politikustársa, s Mengyi ügyvédje, Futó Barnabás is a botrány kirobbanásakor. Futó akkor még azt nyilatkozta: "nem vitatják, hogy bűncselekmény történt, ugyanakkor ebben ügyfele nem érintett. Szerinte a nyomozóhatóság sem veszi komolyan ezeket a felvételeket, mivel már egy évesek és ennyi idő alatt sem gyanúsították meg Mengyit". Érdekes módon a jogi képviselő tegnap erről már nem, csupán a mentelmi jogi eljárástechnikai oldaláról nyilatkozott. Ugyanakkor pikáns az is: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés augusztus 20-i ünnepi ülésén, épp Mengyi lesz az egyik felszólaló díszvendég.

Az ellenzék tovább is menne

- A Voldemort-ügyből világosan kiderül, hogy a szálak a legmagasabb fideszes körökhöz vezetnek el - mondta az MSZP elnökségi tagja. Bárány Balázs hangsúlyozta: nem állhat meg az első kishal elkapásánál az ügy.

- Az Együtt azt várja Mengyitől, hogy ne várja meg mentelmi jogának felfüggesztését, azonnal mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról és tegyen beismerő vallomást. Szigetvári Viktor pártelnök szerint "Voldemort" korrupciós ügye az első olyan bűnügy, amelyben a Fidesz-maffia bíróság elé állhat. Lesz még ilyen több és a kormányváltás után még több - közölte.

- A Demokratikus Koalíció független, objektív vizsgálatot követel az ügyészségtől - mondta Niedermüller Péter. A DK alelnöke szerint a vádhatóságnak már sokkal korábban kezdeményeznie kellett volna Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését, mert attól lehet tartani, hogy a "vétkes késedelem" miatt a fideszes képviselő bizonyítékokat tüntethetett el, vagy tanúkat félemlíthetett meg.

- A Jobbik nem tartja meglepetésnek, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését, ám a párt értékelése szerint az ügy csupán arra jó, hogy eltereljék a figyelmet Rogán Antal és más kormánytagok, illetve a "miniszterelnök közvetlen környezetének nagyon súlyos maffiaügyekben való érintettségéről".

- Gál József, az LMP szóvivője azt mondta: ha ez nem folytatódik további országgyűlési képviselők, például Farkas Flórián esetében, "akkor csak egy kis alamizsnának" tekintik a lépést. A Fidesz fő politikájává és eszközévé vált, hogy politikusai és a hozzájuk köthető üzletemberek különböző céghálókon keresztül lopják el az uniós forrásokat.

- A Párbeszéd Magyarországért szerint "ez az első jó lépése az ügyészségnek, amit az elmúlt években tett, az első olyan lépés, ami arra utal, mintha jogállamban élnénk".

Szerző

Orbán sokáig maradna kormányon

Publikálás dátuma
2016.08.19. 07:01
Lázár János megszokott stílusával és kísérőjével, Kovács Zoltán kormányszóvivővel tért vissza a nyáriszünet után FOTÓ: VAJDA JÓZ
Kormányülések módjára működik a stratégiai és a gazdasági kabinet, ezek elé is egyeztetett előterjesztések kerülnek. A testületek döntéseit a miniszterelnök megvétózhatja, de eddig nem tette. Lázár János a tegnapi Kormányinfón a Népszava kérdésére arról is beszélt, Rogán Antal feltalálói vénájával nem foglalkoznak, sőt támadásnak tartják ezt az ügyet. A kancelláriaminiszter ugyanakkor "támadókat" nem nevezett meg, csupán akkor, amikor a migrációs válsághelyzet meghosszabbítását indokolva állította: erősödik a nyomás és a határon várakozók információk szerint "támadástól sem rettennek vissza".

Orbán Viktor mindenről tud, ami a két új kormánykabinet elé kerül. Annál is inkább, mert a döntésre váró előterjesztések a két testület ülése előtt még a közigazgatási államtitkárok értekezletén is szerepelnek. Az előre egyeztetett anyagokról így dönt a stratégiai és a gazdasági kabinet, ám a végső szót a miniszterelnök mondja ki. Erről a Népszava kérdésére beszélt tegnap, a nyári szünet utáni első Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter közölte, eddig 31 előterjesztést tárgyalt meg a két testület, de Orbán Viktornak egyik ellen sem volt kifogása. "Fontos előkészítő és nyugodtan mondhatom, hogy döntéshozó fórumok ezek, amelyeken a napirendi pontokban érintett minisztereknek kötelező megjelenni, maguk helyett mást nem küldhetnek. Nekik kell végigbeszélniük, végigvitatkozniuk az egyes problémás ügyeket és megpróbálni konszenzusra jutni".

Önkormányzati pénzígéret, feltételekkel
A kormány nem zárkózik el a tárgyalástól sem az önkormányzati szövetségekkel, sem pedig a polgármesteri hivatalokban dolgozóknak 30 százalékos béremelést követelő szakszervezetekkel, de kemény feltételei lesznek, ha az állam pénzt ad ennek a körnek - jelentette ki a kancelláriaminiszter a települési köztisztviselők szeptemberi egész napos sztrájkjának hírére reagálva. Lázár János arra emlékeztetett, hogy a járási hivatalok 17 ezer állami tisztviselője 20 százalékos létszámcsökkentés és a cafeteria megvonása mellett kapott ekkora béremelést. Korábban többször megjelent ugyanakkor, hogy a létszámcsökkentési terveket végül nem tudta megvalósítani a kormány, mert kevesebben dolgoztak a járási hivatalokban, mint ahány munkatársra az ügyek zavartalan megoldásához szükség lenne.

Lázár szerint egyébként máris hónapokig tartó belső vitákat sikerült lezárni, hiszen a gazdasági egyszer, a stratégiai kabinet eddig kétszer ülésezett, 4-8 órán át tartott a vita, legközelebb pedig jövő kedden tárgyalnak egymással, azután szerdán összeül a kormány is, ahová viszont a kancelláriaminiszter szerint csak a nagyobb ügyek mennek. A testületek döntései, ha azokat Orbán jóváhagyja kormányhatározatként jelennek meg a Magyar Közlönyben. Lázár már látja, hogy hatékony lesz a rendszer, hiszen keddenként fontos kérdésekről több órán át vitázhatnak, amire a kormányülésen nincs lehetőség. Rogán Antal feltalálói vénájáról azonban sem kormányülésen, sem a kabinetekben nem esett szó, de nem is tervezik, hogy a kabinetminisztert ezen a téren is bevessék valamilyen feladatra. Ennek oka, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítója ellen politikai kampány folyik. Ilyen még lesz, többünket fognak még érni ilyen támadások, a mostanit ettől függetlenül kezelni kell - válaszolta lapunk idevágó kérdésére Lázár.

Kiderült az is, hogy Orbán 2028-ig kormányon akar maradni, ezért szeptemberben várhatóan valamelyik miniszterét azzal bízza meg, hogy az készítse el a 20018 utáni kormányprogramot. A cél, hogy összefoglalják, mit kínál a Fidesz a 2018-2028-as időszak között az országnak. Lázár szerint nem kell meglepődni azon, hogy egy kormány ciklusokon átívelő terveket állít össze. Azért terveznek így, mert "nagy kérdések kezelése" jön. A miniszter indoklásként először véletlenül azt mondta 2020-ban "vége van az EU-nak", majd gyorsan pontosított, hogy a fejlesztési ciklus ér véget. "Felcsillant többek szeme a teremben" - humorizált magát korrigálva, majd azzal folytatta, közép- és hosszú távú társadalmi programot akarnak hirdetni a 2018 utáni időszakra. "Azt remélem, hogy érdemi intellektuális munka zajlik majd itt" - fogalmazott, kifejtve: azért érdekes, hogy a kormánypárt mit gondol a jövő Magyarországáról, mert szerinte ma a leginkább kormányzóképes párt a Fidesz.

Azért hosszabbították meg a válsághelyzetet, mert ősszel várhatóan több menekült érkezik, számítani lehet a bevándorlási nyomás fokozódására - mondta szintén a Népszava kérdésére Lázár. Emellett a Törökország és az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban nő a várakozók száma, és a határon várakozók titkosszolgálati információk szerint "támadástól sem rettennek vissza". A Miniszterelnökség vezetője ezt alkalmat is arra használta, hogy a kvótareferendum mellett kampányoljon. Ám még ez előtt világossá tette, hogy a kerítés, a jogi határzár, illetve az, hogy 5-8000 ember szolgál a határon megállította az illegális migrációt és ennek jótékony hatását Németországban, sőt egész Európában érzik. Az Unió azonban nem segít Magyarországnak, csak az osztrák kancellár ajánlott pénzt, rendőröket, együttműködést.

Farkas is előkerült
Előkerült Farkas Flórián romaügyi miniszterelnöki biztos, sőt korántsem vált kegyvesztetté: Lázár János közölte, meghallgatták a romastratégia állásáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Farkassal kapcsolatban újra előhúzta a rasszista kártyát, kíváncsi lenne, "ha nem cigány emberről lenne szó, akkor is ekkora lenne-e iránta az érdeklődés." Úgy tudja, a miniszterelnöki biztos augusztus 24-én megy az EU csalás elleni bizottságának (OLAF) meghallgatására. Az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét egyébként "érintett személyként" már ki akarták kikérdezni a szabálytalanságok miatt megbukott Híd a munka világába, valamint az Út a szakmaválasztáshoz projektekről, de a június 17-i meghallgatáson nem jelent meg. - Z.Á.

Ami a népszavazást illeti, a kormánynak segítségre van szüksége a kötelező betelepítés elleni harchoz. "Ha a választók nem segítenek, akkor Brüsszel előbb vagy utóbb be fog telepíteni olyan embereket, akik nem közülünk valók" - állította Lázár. A miniszter később megjegyezte, hogy senki nem szeretne a nyugati városokban, Párizsban, Brüsszelben lakni azokon a részeken, ahová a bevándorlók beköltöztek. Megismételte, az EU emberek millióit akarja betelepíteni néhány tagállam gazdasági érdekeinek megfelelően, amit nekünk el kell utasítani. Bírálta a bojkottra buzdító ellenzéket, szerinte ugyanis a távolmaradásra biztató politikusok "súlyos kárt okoznak a demokráciának". Közölte, az ellenzéki pártok "trollkodnak a népszavazás ügyében" és aki a népszavazási részvétel ellen kampányol, "nem hiteles demokrata". Szerinte "nem sunnyogásra van szükség," aki bevándorlókat akar, az ezzel álljon ki a nyilvánosság elé és biztassa arra híveit, hogy október 2-án voksoljanak igennel. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátkampányát a miniszter korrektebbnek tartja, mint a bojkottra szólítást.

A kormány egyébként - mint Lázár elárulta - nem fog lemondani, ha alacsony lesz a részvétel az október 2-i népszavazáson. Nem lesz jó, ha kevesen mennek el, de másnap is fölkel a nap - tette hozzá Lázár János. A kancelláriaminiszter egyébként csaknem másfél órán át ismertette a kormányülés - elsősorban gazdasági tárgyú - döntéseit, majd megnyugtatólag közölte: jövő héten is lesz Kormányinfó.

Becsaptak tanárt, diákot, szülőt
Sem a kancelláriaminiszter, sem a kormányszóvivő nem tartja aggályosnak, hogy a közismereti tantárgyaknak a szakképzés átalakítása keretében meghirdetett változásait még nem rögzítették véglegesen, bár három hét múlva elkezdődik a következő tanév. Lázár János szerint a nemzetgazdasági tárca felkészült az új szakképzési rendszer szeptemberi elindítására, a tanárképzés pedig nem szorul azonnali átalakításra. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az oktatás tartalma nem változik, csak a formája, hiszen a tudásanyag az eddigi marad, csak máshová kerülnek a hangsúlyok és csökken az átadott információ mennyisége. A valóságtól elrugaszkodott optimista véleménynek a pedagógustársadalom szerint sok tény ellentmond. Múlt csütörtökön, azaz pontosan három héttel a 2016-2017-es tanév megkezdése előtt került fel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) honlapjára 316 tanítani tervezett szakma szakgimnáziumi kerettanterveinek tervezete. Ezek csak iránymutatást kínálnak arról, hogy mennyivel akarják csökkenteni a közismereti tárgyak óraszámát és mennyivel növelni a szakmai foglalkozásokét az abroncsgyártótól a webfejlesztő szakmáig terjedő listában. A pedagógusok szerint a szakmai oldalon eldugott tervek nem változtatnak azon, hogy iskolák, gyerekek, pedagógusok és szülők úgy indulnak neki a következő tanévnek, hogy nem tudják, mi vár rájuk. Ráadásul a közismereti tárgyak óraszámának drasztikus csökkentésével korlátozzák a továbbtanulásuk lehetőségeit is, s pedagógus-álláshelyek kerülnek veszélybe.Közben idén sem maradnak el a megszokott botrányok a tantestületek véleményét semmibe vevő igazgatói kinevezések miatt. Lapértesülések szerint sok helyen azok pályázatát utasították el, akik részt vettek a tavaszi pedagógus tiltakozásokban és ezt a versenytársak kockás ingben készült fotóikkal is igazolták a bírálóbizottságoknak. A Tanítanék Mozgalom mindezek miatt bejelentette: a hazai oktatás megújításáért folytatott akcióikat októberben folytatják. - G.E.

Szerző

Szentpéteri Nagy Richard: nem az alkotmányosság korszakában élünk

Publikálás dátuma
2016.08.19. 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Magyarországon sem az Alaptörvény, sem az Alkotmánybíróság nem azt a funkciót látja el, amire való. Ez a véleménye Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogásznak, akivel a magyar jogrendszer „kacskaringóiról” és alkotmányosságunk furcsaságairól beszélgettünk. Az alkalom augusztus 20-a, amely hosszú évtizedekig az alkotmány ünnepe volt. Napjainkban azonban már csak alaptörvény van, hiszen a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, az 1949-ben elfogadott 20-as törvénynek, a „kommunista alkotmánynak” a történelem szemétdombján van a helye.

- A jogban kevéssé jártas emberek számára már az sem egészen egyértelmű, miért kellett „átkeresztelni” Alaptörvénnyé az Alkotmányt.

- Az igazi magyarázatot nem akkor kaptuk meg, amikor egyszer csak bejelentették, hogy a Fidesz-KDNP jogászai „alkotmányozásba” kezdenek, hanem valójában az elmúlt hat évben. Megismertük a regnáló hatalom nosztalgiázó, múltba révedő „lelkivilágát”. Már a hitvallásban is jelezték: gyökereiket a Szent István által ezer éve alapított magyar államból eredeztetik, tiszteletben tartják a történelmi alkotmányt, és a Szent Koronát, amely az alkotmányos állam folytonosságát testesíti meg. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok az alkotmányt valami magasabb rendűnek tekintik, míg az Alaptörvény „csak” a törvények törvénye. Az ezeréves alkotmány számít alkotmánynak, az Alaptörvény pedig egy deklaráció- és értékgyűjtemény. Maga sem tekinti magát jogszabálynak, fölötte áll azoknak, noha valójában csak jogi formába öntött kinyilatkoztatások katalógusa. Így vagy úgy, mégis a mai jogrendszer alapja lett, és mint ilyen a törvények felett áll. Mintha alkotmány lenne, de nem az.

- Ez valami jogi csűrcsavar?

- Nem. Az Alaptörvény azért nem alkotmány, mert nem tölti be egy alkotmány funkcióját. Jogásznyelven az alkotmány fogalma mást jelent, mint amit a hatalom alkotmánynak tart. Ezt a formát mintegy kétszázötven éve arra találták ki, hogy rögzítse, mi tekinthető alkotmányosnak, egyben hozzászabják az összes jogszabályt. Ezzel szemben Magyarországon jó néhány olyan norma is bekerült az Alaptörvénybe, amelyről korábban már e fideszes többségű Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmányellenes. A negyedik alaptörvény-módosítás részben éppen erről szólt. Márpedig az Alkotmánybíróság mai álláspontja szerint, ami az Alaptörvényben benne van, az természetesen alkotmányosnak tekintendő. Mármost ha alkotmányellenes szabályok lehetnek az Alaptörvényben, amelyek azért lettek alkotmányosak, mert bekerültek a szövegbe, akkor nincs értelme az alkotmánynak. Így aztán az Alaptörvény nem tölti be azt a funkcióját, hogy magához igazítsa a teljes jogrendszert.

- Ez azt jelenti, hogy ön szerint nincs is szükség az Alaptörvényre?

- Egy ilyen alaptörvényt a jogrendszer nem kíván meg. De én még tovább mennék. Konzervatívként úgy gondolom, hogy lehet olyan világ, amelyben egyáltalán nincs szükség írott alkotmányra. És – ebből következően – Alkotmánybíróságra sem. De itt másról van szó. Nálunk van Alaptörvény és Alkotmánybíróság, de nem azt a funkciót látják el, amire valók. A magyar alkotmányvédő testület hatása addig tart, amíg a törvényhozás az alkotmányellenes jogszabályt be nem emeli az Alaptörvénybe. Ez nem sok.

- Gránitszilárdságú Alaptörvényt ígértek, mégsem az lett belőle…

- Tény, hogy amennyiben egy jogi normát – méghozzá a legfontosabbat – hat év alatt hatszor módosítanak, akkor az nem szilárd. De talán nem is volt valódi a szándék, hogy az legyen. Nem akarták felemelni az Alaptörvényt az ezeréves alkotmány szintjére…

- Beszélhetünk egyáltalán „ezeréves alkotmányról”?

- Szerintem mindenképpen. A magyar történeti alkotmány igazán gránitszilárdságú volt, de 1918-19-ben megszűnt. Van olyan történeti alkotmány a világon, amely ma is él. A brit alkotmány például ilyen történeti jogforrás, amelynek nincs eleje és vége, nincs egységes írott formája, hanem egyrészt jogszokásokból, másrészt jogszabályok halmazából áll, a Magna Chartatól, vagyis 1215-től napjainkig. Több mint ezer törvényt sorolnak ide. Csak érdekességként említem: a Magna Chartának két bekezdése még hatályban van.

- Ez lehetséges?

- Persze. A történeti alkotmány értelmében egy érvényesen létrejött törvény addig van hatályban, amíg egy újabb törvény felül nem írja. Vagyis minden olyan közjogi jogszabály, amely az évszázadok során érvényesen született, ennek a le nem írt alkotmánynak a része. Magyarország esetében is az volt a gyakorlat, hogy amely közjogi tárgyú törvényt az alsóház, a felsőház és az uralkodó együttesen megalkotott, az a történeti alkotmány része lett – az Aranybullától a Pragmatica Sanction át a kiegyezési törvényekig. De az első világháború végével ezek a feltételek megszűntek, és nem éledtek fel a két világháború között sem, azóta pedig a történeti alkotmány végleg halott.

- Ráadásul a Fidesz egy laza mozdulattal törölte az 1944-1990 közötti évek jogalkotását. Ezzel sem támasztotta fel a történelmi alkotmányt?

- Nem tehette meg. Pedig ilyen „törlésre” a magyar közjogi hagyomány adott volna alapot. Vegyük például az 1867-es kiegyezést. Ez a közvélekedéssel ellentétben nem valamiféle osztrák-magyar kiegyezés volt, hanem Magyarország és a királya közötti kibékülésként értékelendő. 1848-49-ben, mint tudjuk, megbomlott a viszony az uralkodó és az ország – vagyis annak nemzetgyűlése – között, amit 1867-ben helyrehoztak. Azt a jogfolytonosságot állították vissza Szent Istvántól kezdve, ami a „szabadságharccal” megszakadt: kivették a jogfolytonosságból az 1848 áprilisi törvények és az 1867-es kiegyezési törvények közötti időszakot. Horthyék hasonlóképpen jártak el 1920-ban az 1918-19-es események kapcsán. És megtartották formálisan a királyságot, valójában király nélkül. A jogban vannak ilyen „helyrerakós, reparálós” lehetőségek. De a Fidesz nem ezt választotta – nem az 1944 és az Alaptörvény 2011-es elfogadása között történteket „törölte” –, hanem huszonegy évvel korábban, 1990-ben húzták meg a határvonalat. Ez értelmetlen. Ráadásul éppen azt a korszakot vették ki, amelyben az előző alkotmány született (az 1946. évi 1-es törvénycikk után az 1949, évi 20-as, melyet 1989-ben gyökeresen módosítottak). Pedig ez az alkotmány adott felhatalmazást a 2010-es országgyűlésnek az alkotmányozásra. Az Alaptörvény ezzel maga húzta ki a jogalapot saját maga alól. A Nemzeti hitvallás szó szerint ki is mondja, hogy érvénytelennek tekinti az 1949. évi 20-as törvényt.

- Ha jól értem: az Alaptörvény ezzel tulajdonképpen jogalap nélkül maradt?

- Így is lehet mondani. Mindenesetre előzmény nélkül maradt. Pedig az Alaptörvény konkrétan hivatkozik is arra a korábbi alkotmányos szabályra, amely alapján létrejött, de a szabályt tartalmazó alkotmányt érvénytelennek nyilvánítja. Nem a hatályosságról van szó tehát, hanem az érvényességről. Ehhez vegyük hozzá, amiről korábban beszéltünk, hogy van egy alkotmányszintű Alaptörvényünk, amely nem elégséges ahhoz, hogy meg lehessen mondani, mi alkotmányellenes és mi nem.

- Mi szükség van ilyesmire?

- Semmi. Ugyanakkor az alkotmányjogászok nagy része a klasszikus, liberális alkotmányfelfogás alapján bírálja az Alaptörvényt. Én azt teszem hozzá, hogy még a konzervatív felfogásrend alapján, a történelmi alkotmány szempontjából is félresikerült az Alaptörvény jogalapról szóló szövege.

- A nagyobb jogszabályoknak preambulumuk van, itt azonban a Nemzeti hitvallás lett az Alaptörvény bevezetése. Mi ennek a különbségnek a lényege?

- Nem mindegy, hogy egy ilyen súlyú dokumentum paragrafusait miként vezeti be a jogalkotó. A preambulumok általában egyetlen mondatból állnak, a mienk a világ egyik leghosszabb ilyen szövege. A hitvallás – a credo – egyes szám első személyű szó, a „hiszekegy”-ben én hiszek, és nem mi hiszünk. Önmagában istenkáromlás a hitvallást nemzetivé tenni. Ami hitvallás, az nem lehet nemzeti, ami pedig nemzeti, az már nem hitvallás. Ezért az ilyen fogalmazást erkölcsi, vallási alapon kell elutasítani. Ráadásul egy seregnyi pontatlanság van a szövegben. Azt állítja például ez a bevezető, hogy a Szent Korona "megtestesíti a nemzet egységét", a normaszövegben pedig az szerepel, hogy a köztársasági elnök "kifejezi a nemzet egységét". Talán ezt is tisztázni kellett volna. De ahhoz tisztázni kellett volna a szándékokat.

- Köztársaság sem vagyunk, királyság sem. Mi vagyunk akkor?

- Formailag köztársaság az államforma, de az Alaptörvény előszava, mint mondtuk, éppen azt a korszakot veszi ki a jogfolytonosságból, amelyben a köztársaság annak idején létrejött. Az a tény, hogy az államformára való utalás kikerült az államnévből, azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy a jövőben egyszer az államforma is megváltozhasson. Ezt persze nem tudom elképzelni, bár ami a Várban jelenleg történik… Horthy nem nyúlt az államformához, így 1944-ben formálisan királyság voltunk, de aztán jött a köztársaság, a népköztársaság, majd megint a köztársaság, most pedig hivatalosan Magyarországról beszélünk. Vannak Magyarországon „szabad királyválasztók” és mindenféle futóbolondok, de jelzem, hogy amennyiben hazánk visszatérne a történeti alkotmányhoz, akkor csak a Habsburgokat illethetné a korona. Ez persze még gondolatkísérletnek is meredek, de ki kell jelenteni, hogy ha valaki vissza akarja hozni a történeti alkotmányt, az ezt jelenti.

- Minél tovább boncolgatjuk az Alaptörvényt, annál több sebből vérzik. Hagyjuk a történelmi gyökereket, beszéljünk a máról. Mennyire képes betölteni a jogi iránytű szerepét ez az Alaptörvény?

- Az alkotmányjogászoknak talán éppen ezzel van a legtöbb bajuk. Az Alaptörvény paragrafusai között kapott helyett egy sor olyan jogi „elvárás”, amelynek nem ott van a helye, és kimaradt számos olyan dolog, amely – az alkotmány követelményeihez méltón – az állam kötelességeit rögzítené polgáraival szemben. A nyugdíj, az egészségbiztosítás, a szociális gondoskodás állami kötelezettsége nem szerepel benne, ellenben bekerültek olyan elvárások, mint például a munka kötelezettsége, vagy a szülőkről való gondoskodás, amelyek a polgári vagy a családjogi törvények közé kívánkoznának. Lassan vette észre a szakma, hogy megszűnt a nyugdíjjárulék, ami az államot kötelezné, hogy a befolyt pénzt a nyugdíjakra fordítsa, adó lett belőle, amit a kormány arra költhet, amire kedve tartja. Az alapjogokat e dokumentum úgy garantálja, hogy azzal szembe polgári kötelezettségeket állít. Márpedig az alkotmányoknak éppen az a lényegük, hogy az államot korlátozzák és kötelezik, és rögzítik azokat a területeket, az alapjogok terrénumát, amelyeken az államnak nincs keresnivalója. A polgárok számára a törvények írnak elő kötelezettségeket, de a törvény nem alkotmány, sőt az Alaptörvény a saját felfogása szerint nem is jogszabály.

- A köztársasági elnök olyan felhatalmazásokat kapott az országgyűlés feloszlatására, amire eddig nem volt lehetősége.

- Parlamentáris rendszerekben az államfő általában könnyen oszlathatja fel a törvényhozást (praktikusan az alsóházat). Nálunk az államfő azonban szinte soha nem élhet e jogával. Ugyanakkor nálunk a parlament feloszlathatja önmagát. A köztársasági elnök csak két esetben, ezek egyike az, ha az országgyűlés március 31-ig nem fogadja el a büdzsét. Ehhez pedig a költségvetési tanács két tagjának szavazata elég lehet. E jogosítványnak akkor lehetne jelentősége, ha az ellenzék kerülne hatalomra, a másik oldalhoz tartozó költségvetési tanács és a köztársasági elnök keresztbe tehetne egy új kormánynak, új választásokat írhatna ki, és ezzel visszatérhetne a leváltott párt a hatalomba. Ez egyértelműen politikai fegyver, telepített akna.

- Néhány éve napirendre került egy európai alkotmány megalkotása, ami aztán hamvába holt. Ha születne egy ilyen, az hogyan befolyásolná az Alaptörvényt, a nemzeti szuverenitást?

- Egy ilyen alkotmány megalkotását sok jó szándék és tudatlanság, valamint az európai alkotmányosság nem ismerése miatt kezdeményezték, majd vetették el. Ha egyszer megszületik, akkor biztosan átalakulnak bizonyos uniós intézmények, de ettől még nem veszítenék el a szerepüket a nemzeti alkotmányok. Ugyanakkor az integráció nem kooperáció. Az integráció szükségszerűen szuverenitás-feladással jár.

- Merre tart a magyar alkotmányosság?

- A korszak, amelyben élünk, nem az alkotmányosság korszaka, de máskor is voltak már ilyen korszakok. 1990-2010 között alkotmányos korszak volt, de annak vége lett. Minden korszaknak vége van egyszer. Közeleg a történeti alkotmány „halálának” századik évfordulója, most érkezünk el abba a szakaszba, amikor végre átgondolhatnánk a magyar alkotmányosság múltját, jelenét, jövőjét, európai kontextusban is.

- Ki fogja ezt vállalni? A mai politikai oldalak képesek lehetnek egy ilyen munkát elvégezni?

- Most a tudományos gondolkodásnak, a szellemi előkészítésnek van itt az ideje. Már folynak olyan munkálatok, amelyek azt alapozzák meg, hogy ha egyszer megérik rá a politikai akarat, a szellem készen álljon.

- A mi nemzedékünk megélheti ezt?

- Akik hosszú életre számítanak...

Szerző