Előfizetés

Szobrot kapott Angyalföldön a boxlegenda

Publikálás dátuma
2016.08.19. 13:33
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Szobrot avattak és teret neveztek el Angyalföldön Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívóról, a XIII. kerület díszpolgáráról.

A Kassák Lajos utca-Huba utca sarkán lévő téren Lelkes Márk alkotóművész bronzszobrát pénteken délelőtt közösen leplezte le Tóth József, a kerület polgármestere és ifj. Papp László. A több száz érdeklődő jelenlétében megtartott ünnepségen Tóth József emlékeztetett arra, hogy Papp László gyerekkorában a tértől nem messze, a Kassák Lajos utca 48-ban lakott. Hangsúlyozta: a szoborállításnak és a térelnevezésnek az ad aktualitást, hogy a 2003-ban elhunyt kiváló bokszoló 1948 augusztusában nyerte Londonban első olimpiai bajnoki címét, s idén emlékezünk születésének 90. évfordulójára.

A polgármester kiemelte, Papp László győzelemcentrikus személyiség volt, ugyanakkor a szolidaritás erényét is magába szívta, s már versenyzői pályafutása alatt példaképpé állították az egyszerű emberek számára. Kitért arra is, hogy a legendás bokszoló amatőrként 200 mérkőzéséből 191-et, profiként pedig 29 találkozójából 27-et nyert meg, kettő pedig döntetlenül végződött. Megemlítette azt is, hogy bár 1956-ban külföldre csábították, ő mégis itthon maradt. Végül azzal zárta szavait, hogy "Papp László az ökölvívóvilág legnagyobb úriembere volt".

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Borbély Zoltán ügyvéd, a "Paplaci" című film rendezője megemlékezésében közölte, hogy Londonban, Helsinkiben és Melbourne-ben aratott győzelmének köszönhetően Papp László volt a világon az első ökölvívó, aki három olimpiai aranyérmet tudott nyerni, s ez azóta is csak két kubai bokszolónak sikerült.

"Gyurkovics Tibor író szerint Papp Lászlónak legendaképző ereje volt" - fogalmazott Borbély Zoltán, aki hozzáfűzte: a nagyszerű ökölvívót, majd szövetségi kapitányt a siker sem tette gőgössé, s többek között olyan híres emberek is a példaképüknek tekintették, mint a kiváló francia színész, Jean-Paul Belmondo.

Az ünnepségen részt vett többek között Szepesi György, a legendás rádióriporter, Gedó György, aki Papp László szövetségi kapitánysága alatt lett olimpiai bajnok, valamint Markovits László, a Vasas elnöke.

Tovább nőnek a bérek elemzők szerint

A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Az elemző kommentárjában felidézte, tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5, a reálbér-növekedés 4,6 százalékos volt. Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek - mutatott rá.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - fogalmazott Suppan Gergely.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.

Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés - hangsúlyozta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók.

Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme. Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.

Tovább nőnek a bérek elemzők szerint

A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Az elemző kommentárjában felidézte, tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5, a reálbér-növekedés 4,6 százalékos volt. Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek - mutatott rá.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - fogalmazott Suppan Gergely.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.

Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés - hangsúlyozta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók.

Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme. Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.