Minicsúcson egyeztetnek az EU jövőjéről

Ma, az olaszországi Ventotene szigetén minicsúcstalálkozót rendeznek a házigazda Matteo Renzi olasz kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök részvételével, amelyen a britek júniusi, Európa Unióból való kilépését deklaráló népszavazása utáni helyzetet vitatják meg. 

A cél az is, hogy ezek az országok közös nevezőre jussanak az EU-t érintő legégetőbb kérdésekben az Unió három héttel később, Pozsonyban esedékes csúcstalálkozója előtt.

A találkozót követően a három politikai vezető sajtótájékoztatót tart a Garibaldi nevű olasz repülőgép hordozón. A témák között szerepel a menekültválság, az uniós védelmi- és biztonságpolitika a franciaországi és németországi terrortámadások után. Tanácskoznak gazdasági kérdésekről is. Ez főként Róma számára fontos kérdés, hiszem az ország képtelen kikecmeregni a súlyos gazdasági helyzetből, ráadásul bankrendszere is számos nehézséggel küzd. Renzi nagyobb rugalmasságot várna el e tekintetben az EU-tól.

A Brexittel kapcsolatos népszavazást követően Németország, Franciaország és Olaszország vezetői egyetértettek abban, hogy új impulzusokat kell adni az EU-nak, elsősorban ezekről az új kezdeményezésekről is szó lehet a mai megbeszéléseken. Renzi júliusban az EU politikai vereségének nevezte a brit népszavazás eredményét, s úgy foglalt állást, „fel kell ébrednie” az Uniónak. 

Szerző

Csökkent a jobboldali párt népszerűsége

Ugyan nem fenntartásokkal kell kezelni a német közvéleménykutatásokat, hiszen a pártpreferenciák esetében több százalékos eltérés is lehet az egyes irodák mérése között, az Emnid iroda felmérése szerint a burkáról szóló vita ártott a német jobboldali radikális Alternatíva (AfD) megítélésének, s már csak tíz százalék jelezte azt, hogy erre a pártra adná a voksát. 

Ez azért nem nevezhető jelentős visszaesésnek, hiszen ez mindössze egy százalékos csökkenésről van szó, ami jóval hibahatáron belüli, ám a trend egyértelműnek tűnik a szeptemberi Mecklenburg-előpomerániai, illetve berlini tartományi választás közeledtével. A legnépszerűbb párt változatlanul a CDU, amelyre országosan 34 százalék adná a voksát. Az SPD valamit javított előző heti eredményéhez viszonyítva, s 23 százalékon áll, a Zöldek pedig egyértelműen a harmadik helyet foglalják el 13 százalékkal. A Balpártra kilenc százalék voksolna, a liberális FDP pedig öt százalékkal kerülne a Bundestagba.

Az AfD frontális támadással indított a választási kampányban a burka teljes betiltására és a kettős állampolgárság megszüntetésére vonatkozó javaslattal. Armin Laschet, a CDU alelnöke óva intett attól, hogy pártja nagy vehemenciával vesse bele magát az Alternatíva által felvetett témákkal kapcsolatos vitába. A Focus című kapnak elmondta, hogy ezzel csak az AfD-nek segítenének.

Szerző
Témák
Németország AfD

Tárgyalnak Gülen sorsáról

Az Egyesült Államok küldöttséget meneszt Törökországba, hogy az Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen sorsáról tárgyaljanak. 

Ankara azzal vádolja a konzervatív prédikátort, hogy ő állt a július közepén végrehajtott puccskísérlet mögött, ezért kiadatását követelte Washingtontól. Az amerikai küldöttségben a külügy- és az igazságügyminisztérium illetékesei is helyet kapnak. A State Department emlékeztetett arra: Washington már korábban is késznek mutatkozott a Törökországgal való tárgyalásokra Gülen sorsáról.

Gülen Pennsylvániában él. Az ő sorsa lesz a téma Joe Biden amerikai alelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán esedékes tanácskozásának is.

Mint a Washington Post írta, Erdogan már egy órával a puccs előtt azt állította, hogy Gülen állt a puccskísérlet mögött, ám perdöntő bizonyítékkal azóta sem tudott szolgálni.

A német titkosszolgálat, azt közölte, hogy a török titkosszolgálatnak mintegy hatezer ügynöke lenhet Németországban. A német Bundestag parlamenti ellenőrző bizottsága felvilágosítást követel erről a kérdésről. 

Szerző