Mérges Buddha

Publikálás dátuma
2016.08.22 10:31
Orsós János alapító, meditáció közben - Forrás: magyarhangya
Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ambédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. 

Ez a tény keltette fel a Mérges Buddha című osztrák-német dokumentumfilm rendezőjének a figyelmét. Stefan Ludwig e példás kezdeményezés apropóján forgatott 98 perces dokumentumfilmet, amelyet a magyarhangya közösségi forgalmazó tűz ősszel a műsorára néhány moziban, de látható lesz a szeptember végén zajló Szemrevaló Fesztiválon is.

A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Orsós János alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A magyarhangya nem először nyúl éles társadalmi kérdéseket boncolgató mozgóképhez, folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. Céljukról a Mérges Buddha bemutatásával kapcsolatban mondják: „A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.” A film szereplői: Orsós János, Derdák Tibor, Galyos Ferenc, Beri Amál, Lázi Mónika, Lázi András, Kohut István. 

Szerző

Navracsics: nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:25

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A korábbiaknál magasabb részvételre számít az EP-választáson a magyar uniós biztos.
Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket. 
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret. A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor. A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.