Mérges Buddha

Publikálás dátuma
2016.08.22 10:31
Orsós János alapító, meditáció közben - Forrás: magyarhangya
Fotó: /
Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ambédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. 

Ez a tény keltette fel a Mérges Buddha című osztrák-német dokumentumfilm rendezőjének a figyelmét. Stefan Ludwig e példás kezdeményezés apropóján forgatott 98 perces dokumentumfilmet, amelyet a magyarhangya közösségi forgalmazó tűz ősszel a műsorára néhány moziban, de látható lesz a szeptember végén zajló Szemrevaló Fesztiválon is.

A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Orsós János alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A magyarhangya nem először nyúl éles társadalmi kérdéseket boncolgató mozgóképhez, folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. Céljukról a Mérges Buddha bemutatásával kapcsolatban mondják: „A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.” A film szereplői: Orsós János, Derdák Tibor, Galyos Ferenc, Beri Amál, Lázi Mónika, Lázi András, Kohut István. 

Szerző
2016.08.22 10:31

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47