Megvédik a külső határt

Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:32
Hollande, Merkel és Renzi már júniusban is egyeztettek a Brexit utáni helyzetről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Európának gondoskodnia kell saját biztonságáról, ezért erősíthetik az Unió külső határainak védelmét. Ez hangzott el azon a minicsúcson, amelyet a kis olasz szigeten, Ventotenén rendeztek a házigazda olasz kormányfő, Matteo Renzi, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével.

A Garibaldi repülőgéphordozón tartott sajtóértekezleten az olasz miniszterelnök azt közölte, sokan azt gondolták ugyan, hogy a Brexittel vége Európának, ám ez nincs így. A britek így döntöttek, ezen változtatni nem lehet, „mi azonban gondoskodni akarunk az Unió jövőjéről” – fejtette ki. „Prioritást élvez az EU biztonsága, amelyről a tárgyalásainkról is szó esett”.

Hozzátette, megbeszéléseket folytattak gazdasági kérdésekről, valamint befektetési lehetőségekről. „Nagy figyelemmel tekintünk a fiatal generációra, programokkal segítjük munkához az ifjabbakat” – közölte Matteo Renzi. (Olaszországban különösen nagy problémát jelent a fiatalkori munkanélküliség. Számos programot, törvényt hoztak a fiatalok érdekében, a nagy áttörés azonban mindmáig nem történt meg.)

Az olasz miniszterelnök mindemellett emlékeztetett arra, hogy a mostani találkozó csak egy a sok közül, s szeptember 16-án rendezik az Európai Tanács informális találkozóját, amelyen további, az említett témákat érintő kezdeményezések születhetnek. Renzi elmondta azt is, hogy hazáját különösen érzékenyen érintette a menekültválság.

Mindegyik felszólaló emlékeztetett a színhely szimbolikus jellegére, hiszen a szigeten született meg 1941-ben a Ventotenei Manifesztum, amelynek szerzői, Ernesto Rosso és Altiero Spinelli hitet tettek Európa egysége mellett, dokumentumukat az uniós integráció egyik alapvetésének tartják. A felszólalók utaltak arra is, hogy egy teljesen reménytelennek tűnő helyzetben, a második világháborúban fektették le Európa alapjait. Egyetértettek abban, hogy új impulzusokat kell adni az EU-nak.

Francois Hollande francia köztársasági elnök kifejtette, a nagy elődök által megfogalmazottakhoz hasonló ötletekre van szükség most is, a Brexittel kapcsolatos népszavazást követően, illetve a menekültválság miatt. Ezzel kapcsolatban azt közölte, Európának gondoskodnia kell saját védelméről. Kifejtette, megerősítik Európa külső határainak védelmét.

E tekintetben számos fontos intézkedéseket kívánnak hozni. A terrorizmus tekintetében az EU területére érkezettek szigorúbb ellenőrzésre, illetve az egyes tagállamok szorosabb együttműködésére van szükség – tette hozzá Hollande. Kifejtette, fontosnak tartják, hogy véget vessenek az EU-ban a Brexit után keletkezett bizonytalanságnak. Mint mondta, biztosítani akarják Európa egységét.

Hollande azt közölte, hitet kell tenni Európa mellett, fontos azonban a biztonság garantálására. Ehhez azonban, mint fogalmazott, Európának aktívabban kell fellépnie a nemzetközi konfliktusokban is.

A német kancellár szintén azt közölte, hogy garantálniuk kell Európa biztonságát. Azt közölte, ehhez azonban segíteni kell a nehezebb helyzetben lévő kontinenseket, Európa tisztában van azzal, milyen felelőssége van Afrikával szemben, szolidaritást kell tanúsítania, példát kell mutatnia.

Angela Merkel rámutatott, javítani kell az információáramlást az európai titkosszolgálatok között, hogy megakadályozzák a terrortámadásokat. Közölte továbbá, megerősítenék az EU határőrizeti szervét, a Frontexet. Gazdasági kérdésekről szólva kijelentette, javítani kell Európa versenyképességén. Angela Merkel kérdésre válaszolva ismét kiállt a Törökországgal megkötött menekültügyi megállapodás mellett.

Szerző

Öngyilkos merénylő kamaszok

Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:31
IS-harcosok Irakban FORRÁS: YOUTUBE
Döbbenetet váltott ki világszerte, hogy a szombat esti gaziantepi kurd esküvőn öngyilkos merényletet elkövető terrorista egy kamaszkorú fiú volt. Törökországban ugyan premiernek számít, de világszerte sajnos nem először használják gyilkos fegyverként a gyerekeket a terroristák. Bár nem újkeletű jelenség a gyermekdzsihád, jelenleg mindenképpen virágkorát éli, mára a gyermek merénylők a terror legújabb fegyvereivé váltak.

Egy 12-14 év körüli kamasz fiú robbantotta fel magát szombaton este a törökországi Gazientepben, egy kurd lakodalomban, mára már 52 halálos áldozatot és közel száz sebesültet hagyva maga után. Vasárnap Irakban szintén egy 12 éves fiú készült öngyilkos merényletre, de őt még időben elfogták a rendőrök.

Bár az Iszlám Állam katonája volt, elsősorban gyerek, amit az is mutat, hogy amikor a rendőrök elkapták és levágták róla a testére szerelt robbanómellényt, a fiú sírva fakadt. Az iraki, vélhetően szunnita kisfiú Kirkukban akart robbantani egy síita mecset előtt. A robbanómellényén egy Messi feliratos Barcelona pólót viselt.

Mindkét gyerekre az Iszlám Állam szerelte a robbanómellényt, a halálszekta döntött feláldozásukról. Azt viszont nem tudni, hogy ilyen esetekben ki nyomja meg a végzetes detonációt okozó gombot – a gyerek vagy valaki, aki követi őt, figyeli és ő, nem pedig a gyerek dönt arról, mikor is következik be az optimálisnak ítélt pillanat.

A törökországi merénylet kapcsán a hatóságok ki is hangsúlyozták, hogy egyelőre nem tudható, hogy a fiú egymagában hajtotta végre a merényletet, maga nyomta meg a gombot is, vagy kívülálló robbantotta fel a gyereket.

Az Irakban és Szíriában 2014-ben jelentős területeket elfoglaló, ma egyre inkább visszaszoruló terrorcsoport színrelépése óta előszeretettel használja fel céljaira a gyerekeket, a harcok elmérgesedésével párhuzamosan egyre több kiskorút próbál megbízni azzal, hogy kövessen el öngyilkos merényletet. Amint a nyugat-európai foglyok kivégzését bemutató videofelvételek egyikén-másikán is látszott, egészen pici gyerekek bevonásától sem idegenkedett a magát kalifának nevező Abu Bakr al-Bagdadi terrorista vezér.

A kivégzéseket bemutató felvételeken sokszor beszélni még alig tudó gyerekek kezében is láthatók fegyverek, de ők nagy valószínűséggel valamely IS-zsoldos gyerekei, akiknek a szülei így próbálták sztárolni csemetéiket, cukiságként kezelve a felvételeket.

Al-Bagdadi fekete serege azonban általában vallási (síita, alavita, keresztény) és etnikai (kurd, jazidi, asszír és más térségbeli) kisebbségekhez tartozó, árván maradt vagy elrabolt gyerekekből farag mártírt, őket küldi sűrűn lakott városrészekbe, piacokra, mecsetekhez, katonai ellenőrzőpontokhoz és egyéb kiszemelt célponthoz. De ezek a gyerekek nem önszántukból hajtják végre a merényletet, a robbanómellényeket rájuk szerelik, majd távirányítással felrobbantják őket.

A gyerekek általában halálra rémülten teljesítik a küldetést, de olyan is akadt, aki megpróbált segítséget kérni. A világsajtóból ismert például annak a 13 éves kisfiúnak az esete, akit 2014-ben a testére szerelt robbanószerkezettel útnak indítottak Al-Bayaa városába. A gyerek azonban a biztonsági erőkhöz fordult, akiknek még időben sikerült eltávolítani a hasára felszerelt robbanó tölteteket. (A sikertelen kísérletekről a kormányerők sem igen számolnak be.)

A Londonban székelő szír emigráns civil szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 2014 óta már többször figyelmeztetett a veszélyre, s arra is, hogy a terrorcsoport halálos fegyverként használhatja gyermek foglyait. A szír szervezet szerint az IS csak 2015 első felében legkevesebb 18 gyermeket küldött így a halálba az ország észak-keleti, főképp kurdok által lakott régiójában.

Az ENSZ 2015 februárjában kongatta meg a vészharangot, jelezve, hogy fegyveres csoportok - elsősorban az Iszlám Állam - nagy számban rabolnak vagy csábítanak el főképp fogyatékkal élő gyerekeket, hogy öngyilkos merénylővé, dzsihadista harcossá képezzék, vagy emberi pajzsként használják, mint ahogy azzal a céllal is, hogy kínzásnak vagy szexuális erőszaknak tegyék ki őket.

Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) 2016 áprilisában kiadott éves jelentése szerint az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre több országban használják a terrorszervezetek kamikazeként a gyerekeket. De mindenekelőtt Nigériában dívik e jelenség a Boko Haram terrorcsoportnak köszönhetően. A földkerekség talán egyik legbarbárabb terrorcsoportja, a Boko Haram által fenyegetett országok mindegyikében az átlagosnál gyakoribb a gyermekdzsihád.

A Boko Haram is meggyengült az utóbbi időben, amióta a Niger, Nigéria, Csád, Kamerun és Benin által felállított katonai koalíció egyre jelentősebb sikereket ért el a terrorszervezettel szemben. A visszaszoruló terrorcsoport egyre elkeseredettebb lépésekre szánja el magát és egyre több gyermeket áldoz fel céljai érdekében. A Csád-tó környékén egyre gyakoribbak a gyerekek által végrehajtott öngyilkos merényletek, áll az UNICEF jelentésben. A növekedés mértéke pedig nem mindennapi: míg 2014-ben négy alkalommal használt a Boko Haram gyereket ilyen célra, addig 2015-ben 44-szer Nigéria, Kamerun, Csád és Niger területén.

A Boko Haram e téren abban is kitűnt, hogy a gyermekdzsihádot elsősorban gyermeklányokkal vívatja meg, a tavalyi gyerekmerénylők több mint 75 százaléka ugyanis kislány volt. A Boko Haram által használt gyerekek általában a tízes éveik elején járnak, de például az egyik legismertebb merényletet egy tíz éves kislány követte el: 2015. január 10-én robbantotta fel magát az észak-nigériai Borno államban, Maiduguri város egyik piacán. Tizenkilenc áldozata volt a merényletnek. A lány testére házilagos robbanószerkezetet erősítettek, és nem tudható, ki és hogyan hozta működésbe.

Az eljárást, bár nem ennyire széleskörűen, korábban is alkalmazták több másik országban is. Az afganisztáni háborúk idején a tálibok rendszeresen raboltak el fiatal fiúkat és neveltek belőlük iszlám fanatikusokat, öngyilkos merénylőket. Afganisztánban máig felbukkannak ilyen gyerekek – 2014-ben egy 15 éves kamasz fiú a kandahari kormányzó székhelyét próbálta levegőbe röpíteni.

Idén márciusban egy 12 éves fiú adta fel magát a hatóságoknak Nangarharban, mert úgy érezte, becsapták. A fiú az utasítás szerint úgy kellett volna felrobbantania önmagát, hogy minél több „hitetlen” katonát öljön meg. A gyerek azért nem robbantotta fel magát, mert meglátta, hogy a hitetlennek mondott katonák egy mecsetben imádkoznak. Jóval korábban, 2012-ben ugyancsak egy 12 éves kölyök viszont épp a kabuli NATO-főhadiszállásnál robbantotta fel magát.

A tökéletes mártír
Mártírt csinálni egy gyermekből viszonylag könnyű. A terrorcsoportok új szintre emelték a szélsőségességet azzal, hogy muszlim gyerekeket vallásosan nevelnek az öngyilkos merényletek halálos művészetére. „Ártatlan muzulmán gyerekek államilag támogatott illegális toborzása, és öngyilkos merénylővé, illetve gyermekkatonává való kiképzése folyamatosan történik az egész muzulmán és nem muzulmán világban” – mondta már 2010-ben Brooke Goldstein, a The Children’s Rights Institute elnöke.
A dzsihádfigyelő beszámolója szerint Goldstein hangsúlyozta, hogy Pakisztánban gyermekek ezreit tanítják a medresszékben (vallási iskola), Irakban fogyatékos gyerekek robbantják fel magukat a szavazóhelyeknél és Afganisztánban a tálibok akár 12 ezer dollárt is fizetnek a saját családjuk által odaadott gyermekekért. A tálibok erre a célra felállított kiképzési központokat is üzemeltetnek, ahol egészen kisgyerekkortól a fiúk megtanulják az öngyilkos merénylet fortélyait.
Amint az egy több dokumentumfilmben is megszólaltatott, ilyen táborból szabadult gyerek elbeszéléseiből is kiderült, e kiképzőtáborokban valóságos agymosás folyik, a gyerekek szobáinak falait például a paradicsom képei díszítik, az a bőség és dicsőség, ami majd a merényletért fizetségképpen a túlvilágon várja a fiúkat. Az agymosás mindig a gyerek korának megfelelően zajlik. Egy 2007-ben toborzott 6 éves afgán kisfiú például úgy tudta, hogy robbanómellénye „virágokká robban.”
Goldstein az egyik legismertebb szakértője a kérdésnek. Nagysikerű, díjnyertes dokumentumfilmet készített The Making of a Martyr címen, amelyben megvizsgálta a palesztin terrorista gyermekek életét. Arra a következtetésre jutott, hogy már a széles társadalmi minta is hajlamossá teszi bizonyos környezetben, így a palesztinok körében is a gyerekeket az öngyilkos terrorra.
„Az állami televízió, az iskolai tankönyvek, a rádió, a nyomtatott sajtó és a videoklipek mind arra tanítják ezeket a gyerekeket, hogy váljanak öngyilkos merénylővé. … Arra tanítják őket, hogy gyűlöljék az életet és imádják a halált” - állítja Goldstein.

A napokban történtek újra a gyerekdzsihádra terelték a figyelmet, amelyet nem vettek eléggé komolyan a kormányok, pedig még a kétezres évek elején a terrorizmus elemzők-szakértők jelezték, mint az egyik legnagyobb fenyegetést. Elmondták, hogy az iszlám terroristák kreativitása elképesztő, ha az ellenőrzések elkerüléséről van szó. A gyermekek öngyilkos merényletekre való alkalmazása kiterjedhet a Közel-Keletről a világ többi részére is.

Az ajatollah volt az úttörő
Az iszlám gyermek-mártíromság modernkori bevezetője az iráni iszlám forradalom vezetője, Khomeini ajatollah volt. A perzsa egyházi vezető még nem öngyilkos merényletre használta a kiskorúakat, hanem az aknamezők megtisztítására az iraki-iráni háborúban.
Állítólag a perzsa síita vallási vezetőtől elsőként a szunnita palesztin terrormozgalmak vették át a „szabadalmat” és küldték halálba a gyerekeket. Az izraeli törvénykezés is külön figyel a gyerekmerénylőkre. Idén augusztus elején szavazta meg például a kneszet, hogy az eddigi 14-ről 12 évre csökken a büntethetőség korhatára merényletek elkövetése esetén.

Szerző

Mégsem gyerek volt az esküvői merénylő? - A török illetékesek visszakoztak

A török illetékesek immár nem biztosak abban, hogy egy 12-14 éves gyermek követte volna el a délkelet-törökországi Gaziantep városban szombat este az öngyilkos merényletet, amelyben egy lakodalom vendégei közül eddig ötvennégy ember életét vesztette - közölte Binali Yildirim miniszterelnök a minisztertanács ülését követő sajtótájékoztatón.

A kormányfő szerint a hatóságok még csak most próbálják megállapítani, hogy egy gyermek vagy egy felnőtt volt a tettes. "Még nincs nyom, amely az elkövetőhöz vezetne" - mondta. Kiemelte: a halálos áldozatok közül azonban 29-en kiskorúak. Arról, hogy a tettes állítólag gyermek volt, Recep Tayyip Erdogan török elnök beszélt vasárnap.

A Hürriyet című tekintélyes napilap értesülése szerint a gaziantepi robbanószerkezet kialakítása megegyezik a tavaly október 10-i ankarai, valamint a július 20-i suruci öngyilkos merényleteknél használtakéval, amelyeket az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet hajtott végre. A térfigyelő kamerák felvételei alapján az elkövetőnek két társa is volt, akik a detonáció után autóval távoztak a helyszínről.

Yildirim nyilatkozatában felszólította Oroszországot és Iránt, hogy egyesítsék erőiket Törökországgal, és közösen "nyissanak új lapot Szíriában". "Létfontosságú, hogy ez a három ország időveszteség nélkül új lapot nyisson Szíriában" - jelentette ki. Nyomatékosította: meg kell őrizni Szíria területi egységét. Már mintegy 500 ezer ember vesztette életét az öt és fél éve húzódó konfliktusban - emlékeztetett.

Leszögezte ugyanakkor, hogy elfogadhatatlan egy kurd "államféleség" létrehozása Észak-Szíriában. A nyilatkozattal párhuzamosan a török tüzérség lőni kezdte az IÁ, illetve a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd fegyveres szervezet észak-szíriai hadállásait.

A miniszterelnök a nap folyamán háromórás egyeztetést folytatott a kemalista és a nacionalista ellenzék vezetőivel, Kemal Kilicdarogluval, a Köztársasági Néppárt (CHP), illetve Devlet Bahcelivel a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) részéről. A találkozó kapcsán Yildirim arról számolt be, hogy a július 15-i puccskísérlet után megindult pártközi együttműködés folytatódik. Hangsúlyozta: "az ország ügyeinek fő kérdéseiben nem választjuk el a kormányt az ellenzéktől". A kormányfő felszólalásában arra ugyanakkor nem tért ki, hogy a szintén parlamenti kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) miért nem részese a tárgyalásoknak.

Szerző