A kancellár a Ruhr Nachrichten című német lapban megjelent interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hiba volt-e a Magyarországon elindult menekültek beengedéséről tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntés, és kiemelte: figyelembe kell venni, hogy a korábban kibontakozott fejlemények révén augusztusban és szeptemberben kiéleződött a helyzet, hiszen egyre többen keltek át gyalog Magyarországról Ausztriába, és "Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzet" alakult ki. A menekültek beutazásának engedélyezése Magyarországról Németországba "szükséges és helyes" döntés volt - tette hozzá Angela Merkel. Mint mondta, "ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége a háború és a terror elől menekült hozzánk Szíriából és Irakból", és "humanitárius kötelességünk volt segíteni és ellátni őket".
A Németországba érkező menekültek számának "tartós csökkentéséhez" a Törökországgal folytatott együttműködésre is szükség volt, "erre már (tavaly) augusztusban nyilvánosan rámutattam" - jegyezte meg a kancellár. Az Ankarával ősszel kezdett együttműködés kedvező hatású volt, hiszen már decemberben jelentős mértékben csökkent az érkezők száma, a Törökországban élő menekültek ellátása pedig javult - mondta.
Kiemelte: a kormány "nagy feladatoknak állt neki", hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi helyzet. Először is fel kell számolni a "bűnöző embercsempészek" üzleti modelljét, másodszor "meg kell tanulnunk jobban védeni és ellenőrizni európai külső határainkat", harmadikként pedig többet kell tenni a menekülésre kényszerítő okok megszüntetéséért, hogy az emberek ne vágjanak neki a veszélyes útnak.
Az előrelépés mindhárom területen jelentős, de még sok munka van hátra. Ez vonatkozik mindazok integrációjára is, akik tartósan Németországban maradhatnak. "Továbbra is az a meggyőződésem, hogy sikerülni fog" (wir schaffen das) - mondta Angela Merkel. Hozzátette: az uniós tagországok egyetértenek abban, hogy szükség van a külső határok védelmére, és ebben fontos elem egy megerősített határ-, és partvédelmi ügynökség kiépítése. Ugyanakkor a határvédelem tengeri határ esetén nem lehetséges a túlparton fekvő országgal folytatott együttműködés nélkül.
Az EU-Törökország megállapodásnak az az alapja, hogy visszaküldik az Égei-tengeren illegálisan érkező menekülteket Törökországba, ahol a nemzetközi menekültügyi előírásoknak megfelelően bánnak velük, cserébe az EU pénzügyi segítséget ad a menekültek ellátásához, és "megnyit legális migrációs lehetőségeket". Hasonló megállapodásokat kell majd kötni más országokkal is, például észak-afrikai államokkal, hogy az EU jobban tudja ellenőrizni a Földközi-tengeri menekülési útvonalakat - mondta a német kancellár.
Az ilyen megállapodások a menekülő emberek érdekeit is szolgálják, jobb nekik, ha hazájuk közelében maradhatnak, ahol "alacsonyabbak a kulturális és nyelvi korlátok" - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy az EU-Törökország megállapodás "továbbra is helyes", és mindenkinek dolgoznia kellene azért, hogy fennmaradjon. A kancellár az interjúban a többi között a közbiztonság erősítését célzó kormányzati és tartományi erőfeszítésekről is beszélt. Hangsúlyozta: az államnak az a feladata, hogy megtegyen mindent az emberek biztonságáért, ami csak emberileg lehetséges. A tettes rasszista, idegenellenes nézeteinek tulajdonított "müncheni ámokfutás is megmutatta, hogy nem egyedül az iszlamista terrorizmus elleni harcról van szó" - mondta.
Arra a kérdésre, mennyire aggódik amiatt, hogy behurcolják Németországba a törökországi belső konfliktusokat, Angela Merkel kiemelte, hogy a vélemény és a gyülekezés szabadsága az ország valamennyi lakosát megilleti, de a nézeteltéréseket természetesen békésen kell rendezni. Hozzátette: elvárja a régen Németországban élő török származású emberektől, hogy "nagymértékű lojalitással" viszonyuljanak Németországhoz. A kormányzat a hűségért cserébe igyekszik meghallgatni és megérteni őket, és szoros kapcsolatot ápol a bevándorlók szervezeteivel.