Előfizetés

Vasárnap zár a Picasso-kiállítás

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Picasso - Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítása; az utolsó három napon hosszított nyitvatartással várja a látogatókat az MNG.

Az április 22-i nyitás óta több mint száznyolcvanezer látogató volt kíváncsi Pablo Picasso festészetének legnagyobb magyarországi kiállítására. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a párizsi Musée national Picasso együttműködésében szervezett tárlaton a művész száz műve tekinthető meg - közölte a múzeum.

A festményeket, szobrokat és grafikákat bemutató kiállítás Picasso életművének valamennyi periódusát felöleli, ugyanakkor egy kiemelt téma - az emberi alak megformálásának folyamatos változása - köré szerveződik; a kiállított műveken jól megfigyelhető a figurális ábrázolás festői megközelítésének változása a több mint hét évtizedet átölelő életműben.

A tárlat Picasso jellegzetes alkotómódszerét végigkísérő utazásra hív, hangsúlyozva a sorozatok, az ismétlődő motívumok és az áttörés különleges pillanatait. Az emberi alak megformálásának változásaiban Picasso művészetének lényege tárul fel: a folyamatos formai megújulás a kiállításon bemutatott alkotások nagyobb részét kitevő festmények mellett a sokszorosított grafikai és rajztechnikáktól a plasztikai alkotásokon, kerámiákon keresztül a fotóig és filmig kísérhető végig.

Az MNG-ben látható száz mű nagy része - 74 alkotás - a Musée national Picasso-Paris gyűjteményéből érkezett, de szerepelnek munkák a világ több nagy múzeumából is: a budapesti kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie. A kiállításon látható még a budapesti Ludwig Múzeum három festménye, valamint egy válogatás a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött európai rangú metszetanyagból.

A Nemzeti Galéria Picasso-tárlata péntektől vasárnapig hosszított nyitvatartással, este 20 óráig várja a látogatókat.

Ott hagyták, ahol volt

A magyar jegybankárok ma nem változtattak a kamatszinten, de a lazítás folyamatban van – így értékelte a Monetáris Tanács döntését Németh Dávid. Keddi ülésén ugyanis a 0,9 százalékos alapkamat tartásáról döntött a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete, amelyet a K&H vezető elemzője úgy kommentált, „A lépés összhangban van a várakozásokkal, a piac egybehangzóan tartásra számított.”

A szakember elmondta, hogy nincs olyan körülmény, amely az esetleges változtatás mellett szólt volna. Az infláció is a várakozásoknak megfelelően alakul, a nemzetközi hangulat is inkább a változatlan kamatszintet támogatja. A fejlett országok jegybankjai közül az Európai Központi Bank és a Bank of England is laza monetáris politikát folytat a gazdaság élénkítése érdekében, az amerikai Fed pedig továbbra is halogatja az esetleges kamatemelést. Mindezek szintén a szintén a tartás mellett szóltak.

Németh Dávid elmondta, nincs változás a monetáris politikában, a korábban már ismertetett - nem konvencionális eszközöket alkalmazó - forgatókönyvet követi az MNB.

Augusztusban már csak egyszer lehet a három hónapos betétbe helyezni a pénzt, várhatóan szeptemberben jelentik be, hogy október végétől mekkora összeget lehet maximálisan elhelyezni a három hónapos betétekben. Ezeknek a lépéseknek a lényege, hogy a jegybank kiszorítsa a pénzt a három hónapos betétekből - így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek. A szakember hozzátette: amíg a nem konvencionális intézkedések pontos hatása nem látható, addig nem valószínű, hogy az MNB hozzányúlna a kamathoz.

Hasonlóképpen vélekedett Kiss Mónika is. Az Equilor vezető elemzője arról beszélt, hogy a következő hónapokban kiderül, milyen stratégiával reagál majd a magyar jegybank a kialakult helyzetre. A továbbra is alacsony belső és importált inflációs nyomás mellett hazai devizánk erősödik és a piac által kulcsfontosságúnak tekintett 307-310-es támasszint áttörésével kísérletezik. Emellett bár a második negyedéves GDP adatok már fellendülést mutattak az első negyedév visszaeséséhez képest, az éves GDP prognózis teljesítéséhez kifejezetten erős növekedésre lenne szükség az év második felében.

Júliusban év/év alapon -0,3 százalék volt az infláció, a negyedéves évesített maginflációs árindex pedig stabilan 1,3 százalékon áll. A dezinflációs folyamatok következtében az infláció messze elszakadt az MNB 3 százaklékos (plusz/mínusz toleranciasáv) céljától és az MNB is fokozott figyelmet fordít az eurozónából érkező külső deflációs nyomásra, amely belső keresletélénküléssel mostanáig még nem volt kiegyensúlyozható. A következő két hónapban az egy évvel ezelőtti olajáresés kikerült az indexből, valamint jövedékiadó-emelés is felfelé hajtja majd az árakat. A nagy kérdés, hogy ez a két hatás elegendő lesz-e ahhoz, hogy ismét 1% fölé kerüljön az éves alapú emelkedés, már csak azért is, mert a jövő évtől tervezett járulékcsökkentés feltételezhetően ismét dezinflációs hatású lehet. Erről további részleteket később tudunk majd meg. Ennél is fontosabbak az inflációs várakozások: a lakosság következő évre vonatkozó árelképzelései a fogyasztást közvetlenül befolyásolják, ez pedig a gazdasági növekedés szempontjából most a egyik legfontosabb komponens.  

A másik aggodalomra okot adható faktor a jegybank számára a GDP tervezett növekedési üteme. A második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint 2,6%-kal nőtt, az első negyedéves 0,9 százalékos a korábbiaknál sokkal gyengébb éves alapú teljesítmény után. Ahhoz, hogy a kitűzött 2,5 százalékos kormányzati cél tartható legyen 3 százalék felett kell, hogy alakuljon a július-december időszak. Hogyan tud ehhez a monetáris politikai hozzájárulni?  

A jegybank közleménye szerint "az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a záródás irányába hat”. A Tanács arra számít, hogy a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése a fogyasztás oldaláról támogatja majd gazdaság növekedését. Ugyanakkor augusztusban idei mélypontjukra estek vissza a gazdasági várakozások és a lakosság fogyasztással kapcsolatos nézetei is romlottak havi összehasonlításban. A lakosság a következő egy évre vonatkozóan saját várható pénzügyi helyzetét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségeit, valamint a várható megtakarítási képességét is az előző hónaphoz képest rosszabbnak ítélte meg.

 Mindez azért fontos, mert az inflációs célkövetést alkalmazó modern jegybankok, így az MNB is, egyszerre igyekeznek az inflációra és a gazdasági kibocsátás alakulására hatást gyakorolni. Ebben a monetáris transzmissziós mechanizmus nyújt segítséget..A széleskörűen ismert kamat és árfolyamcsatorna mellett, az eszközárak, a hitelek piaca és a gazdasági szereplők várakozásai is közvetítik a szükséges impulzusokat,

Nulla közeli kamatszint mellett, jelentős folyó fizetési mérleg többlettel az első két, fő csatorna működési hatékonysága korlátozott, a jegybank az elmúlt években egyre inkább a hitelek piaca és az eszközárak felé fordult. A devizahiteles rendezés és a mostanra befejezett NHP program is a transzmissziós mechanizmust igyekezett befolyásolni, most pedig a várakozások befolyásolása a kihívás.

A várakozások közül az inflációra vonatkozó és az ehhez, illetve gazdasági/üzleti bizalomhoz kapcsolódó fogyasztói viselkedés kiemelten fontos az output gap zárása szempontjából. Ezek aktív befolyásolása azonban nehezen megvalósítható, a gazdasági szereplők inflációs várakozását a jegybanki inflációs cél horgonyozza le. A pénzpiaci várakozások sokkal jobban befolyásolhatók. Ez már meg is kezdődött, amikor nyár közepén az MNB bejelentette, hogy szeptemberben döntenek arról a tanácstagok, hogy szűkítik-e, és ha igen, milyen mértékben a három hónapos betét keretösszegét. Az Inflációs jelentéssel együtt ez majd további támpontot szolgáltat a magyar állampapírok és a forint kereskedése szempontjából is.

. Egyáltalán nem meglepő, hogy a jegybank nem módosított az irányadó rátán, hiszen októbertől lép életbe az új monetáris keretrendszer, azaz a három hónapos jegybanki betét korlátozása. Amíg nem láttuk, hogy a gyakorlatban miként is működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása és a pénzpiac hogyan alkalmazkodott az új keretrendszerhez, addig nem valószínű, hogy a Monetáris Tanács rövidtávon a kamatcsökkentés mellett döntene.

Azt gondoljuk, hogy év végéig stabilan 0,9 százalék maradhat az alapkamat, ha pedig beváltja a hozzáfűzött reményeket az új eszköz, akkor akár a jövő évben sem nyúl majd az alapkamathoz a Monetáris Tanács – fejtette ki az Erste Bank véleményét Ürmössy Gergely vezető elemző.  Ellenkező esetben, ha a BUBOR kamatok nem esnek még mélyebbre, akkor elképzelhető, hogy jövőre újra a kamatcsökkentés lehetőségével él az MT. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Tanács újabb nem-konvencionális eszközöket is alkalmazhat, hogy a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciók lazuljanak.

A szeptemberi kamatdöntő ülés nem csak azért lesz izgalmas, mert a betétbe helyezhető likviditás mennyiségéről először dönt az MT, hanem azért is, mert megismerhetjük az MNB új inflációs jelentését, illetve makrogazdasági előrejelzéseit. Júniusban a jegybank úgy látta, hogy idén az inflációs ráta idén átlagosan 0,5% jövőre pedig 2,6% lehet, míg a mi idei és jövő évre vonatkozó becslésünk 0,4% és 1,8%. Úgy véljük, hogy az MNB jövő évi inflációs előrejelzése túl magas és csökkenteni fogja.

 

Mi folyik a BKK-nál? - Tarlóst kérdezik a "sunyi" járatritkításról

Publikálás dátuma
2016.08.23. 13:58
FOTÓ: Népszava
A Liberálisok arra szólítják fel Tarlós István főpolgármestert, hogy tájékozódjon, mi folyik a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK), és vessen véget a fővárosiakat kellemetlen helyzetbe hozó járatritkításnak - mondta Szabadai Viktor, az ellenzéki párt budapesti választmányának elnöke keddi sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint ugyan a BKK tagadta azokat a sajtóhíreket, miszerint hatvan vonal esetben készülnek járatritkításra, valójában viszont ez folyamatban van. Példaként hozta a Dél-Pesten közlekedő 50-es villamost, amely közlése szerint már az augusztus 22-i új menetrend alapján csökkentett járatszámokkal közlekedik mind csúcsidőben, mind hétvégén, és ugyanez igaz a 41-es villamosra, vagy a 72-es trolibuszra is. "Ez egy sunyi járatcsökkentés, amit meg is próbálnak tagadni, de hát tetten érhető már a menetrendben is" - fogalmazott.

Azt mondta, a járatritkításnak a budapestiek fogják megfizetni az árát, amikor beindul szeptembertől iskolai szezon. Felidézte: Tarlós István 2008-ban még élesen bírálta az akkor elfogadott járatritkítási csomagot és követelte annak visszavonását. Szabadai Viktor hangsúlyozta: minden budapesti fejlesztés európai uniós forrásokhoz köthető, míg a főpolgármester és a kormányzat "fékezi a várost". Ezért a Liberálisok azt üzenik a választóknak, hogy az október 2-i népszavazáson voksoljanak igennel, ha inkább Európa felé orientálnák Budapestet - mondta.  

Az Index írt arról, hogy szeptembertől spórolás miatt 3-5 százalékos járatszámcsökkentést tervez a BKK egyebek mellett a 47-49-es és az 56A jelzésű villamos, a fonódó villamosvonal, a 109-es, a 33-as, a 110-es, a 112-es, az 5-ös, a 7-es, a 8E busz, valamint több trolibusz vonalán. A BKK ugyanakkor tagadta, hogy járatritkítási csomagot vezetne be, a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel azt közölte: szeptembertől minden járat a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint közlekedik.