Szabadon akarnak dönteni a védőnők

Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:14
A védőnők egy része úgy érzi, a kormány rájuk erőszakolja a munkát FOTÓ: NÉPSZAVA
A védőnők egyharmada fontolgatja, hogy elhagyja a pályát, ha 2019 januárjától kötelezően kell végezniük méhnyakszűrést és az egészségügyi kormányzat nem egyeztet velük a megoldásról. Pedig csak végig kellene gondolni, hogy más a körzeti munka a kistelepüléseken és más a nagyvárosokban – figyelmeztet Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke.

A kívülálló számára nehezen érthető, miért tiltakoznak egyre határozottabban védőnői szervezetek a méhnyak szűrésekbe való bekapcsolódásuk ellen, ahogy közeledik a 2018 év végi határidő, ami után már kötelezően kellene végezniük ezt a feladatot is. Különösen akkor nehéz magyarázatot találni az ellenállásra, ha valaki ismer nemzetközi példákat, ahol az ellátórendszerben fel sem merül, hogy a szűréseket ne a szakdolgozók végezzék, hanem a mintavétel is a magasan képzett szakorvos feladata legyen.

Az a több százezer magyar nő például, aki Angliában vállalt vagy vállal munkát, a háziorvosnál történt bejelentkezés után sorra kapja a behívóleveleket különféle szűrések elvégzésére, és ezeket nyugodtan végigjárhatja anélkül, hogy az orvossal valaha is találkozna. A méhnyakszűréshez a kenetvételt például mindenhol az orvos munkáját segítő, kiegészítő nurse, egy magasan képzett ápoló végzi, nem is a megszokott nőgyógyászati vizsgálón, csak egy sima, de steril vizsgálóágyon.

A lelet eredményéről pedig a nők levelet kapnak, hogy csak akkor kelljen elmenniük újból a rendelőbe, ha valami baj van, de akkor azonnal hívja őket a szolgálat diszpécserszolgálata. Az egész működik.

Működhetne nálunk is, de jó magyar szokás szerint a népegészségügyi szűrések bevezetését is egyszerűbb a kormánynak az erő nyelvén elérni, mint tárgyalóasztalnál finomítani, hogy minden érintett magáénak érezze a feladatot. Legalábbis ez derül ki minden, a védőnők körében működő szakmai és érdekvédelmi szervezet vezetőjének véleményéből. A Területi Autonóm Szakszervezet elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a kormánytól még arra a levelükre sem kaptak írásos választ, amelyben azt kérdezték, 2019 januárjában kirúgják-e a területi védőnőket, ha nem vállalják a munkát.

A civilben szintén védőnőként dolgozó Varga Andreának csak szóban merték azt mondani, hogy nem lesznek emiatt elbocsájtások, de a határidő után kiírt pályázatoknál már feltételként szabják a szűréshez szükséges tanfolyamok elvégzését és a munka felvállalását.

A szakszervezeti vezető - ahogyan a feladat védőnőkre osztásánál, úgy most is – sunnyogást lát az ágazat vezetői részéről, ahelyett, hogy tárgyalóasztalnál próbálnák tisztázni a vitás kérdéseket. Mert valóban van ellenállás a szakma részéről, de korántsem akkora, ami meggátolná a szűrések kiterjesztését. Saját felméréseik szerint a megkérdezett védőnők egyharmada fontolgatja a pályaelhagyást, ha kötelező lesz szűrést végezniük, mert ők azt érzik, a kormány rájuk erőszakolja a munkát.

Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy a legfiatalabbak már a főiskolán megtanulják ennek elméleti és gyakorlati követelményeit és ahol azt érzik a munkatársak, hogy az asszonyoknak valóban nagy segítség a mintavétel elvégzése, ott örömmel meg is teszik ezt. Vagyis a kistelepüléseken, ahol sokszor háziorvos sincs, legfeljebb helyettesítő orvos jár körbe a falvak közt, ahol a legközelebbi nőgyógyászati szakrendelésre nem jutnak el az asszonyok, mert ha munkájuk van, nem tudnak arra szánni egy napot, hogy beutazzanak a következő város szakrendelőjébe, ha pedig nem tudnak dolgozni, nincs pénzük a buszjegyre sem – nos, ezeken a településeken minden védőnő látja, hogy szükség van erre a munkára, a nők hálásak érte.

Ezekben a körzetekben alig tiltakozott valaki, ám a nagyvárosokban és különösen Budapesten a nőgyógyászok egész nap elérhetők, sokan vannak, szakrendelők és magánorvosok sora várja a pácienseket, ráadásul sokkal több a gyerek is, mint egy öregedő kistelepülésen, tehát valóban nehezen tudják beilleszteni feladataik közé az újabb elvárást.

Korábban ugyanezt a rugalmasságot kérte épp lapunk hasábjain a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete fővárosi védőnői szervezetének vezetője is. Kuczman Anna úgy fogalmazott, csak annyit szeretnének elérni, hogy szabadon dönthessenek, el akarják-e végezni a feladatot vagy sem. Valójában azért érthetetlen az egészségügyi államtitkárság mostani merev álláspontja, pontosabban a folytatásról szóló tárgyalás elutasítása, mert már jelenleg is közel 400 védőnő hiányzik az országból, egyszerűen nem lehet elengedni többet, különben összeomlik a rendszer.

Varga Andrea 18 oldalon foglalta össze, milyen vitás kérdésekben kellene döntenie a kormánynak a védőnői szolgálat jövőjével kapcsolatban, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a javaslataira.

Az ÁNTSZ hivatala szervez
A szervezett méhnyakszűrésről és a védőnők felkészítéséről az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala levélben tájékoztatta szerkesztőségünket.
Azt írták, azért választották épp a védőnőket a szűrésben való közreműködésre, mert ők egyébként is ellátnak nővédelmi feladatokat, a szakterületnek pedig alkalmazkodni kell a népegészségügyi szükségletekhez.
A 2009-ben megkezdett és 2013-ig tartott védőnői szűrési próbaidőszakot eredményesnek értékelték, mondván, hogy a védőnők bebizonyították: képesek és alkalmasak a munka sikeres elvégzésére.
A mintaprogramhoz kapcsolódó ingyenes tanfolyamot a három év alatt 285 védőnő végezte el, 300 településen több mint százezer nő kapott meghívót, közülük 15 425 asszony szűrését sikerült elvégezni, ha a lelet ezt szükségessé tette, nőgyógyászhoz irányították őket.
Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala 2013-ban uniós programot indított a védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztésére, ebben a második körben 54 ezer nő vett részt vizsgálaton, és 1600 esetben derült ki valamilyen kedvezőtlen elváltozás náluk.
A Hivatal emlékeztetett arra is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) idén júliusban 304 olyan védőnői körzetet tartott nyilván az ország egész területén, amelyik csatlakozott a szűréshez. Ez arról árulkodik, hogy nem ártana mégis tárgyalni a szakemberekkel, hiszen a területi körzetek száma összesen 1957. Már csak 1923 helyen kell megoldást találni.

Pukli: nem változott semmi

Az utóbbi hónapokban a kormányzat részéről nem történtek látványos, az oktatás színvonalát valóban javító intézkedések, s attól sem változik semmi, hogy immár kevesebb tankerület fogja össze az iskolákat - jelentette ki Pukli István a Népszabadságnak.

A kormányzat oktatáspolitikája ellen tiltakozó Tanítanék Mozgalom egyik alapítója Pölöskei Gábornénak, az állami intézményfenntartó vezetőjének nyilatkozatára reagált, miszerint a tanév biztonságosan megkezdhető az átalakuló fenntartói rendszer mostani állapotában. Pukli arról is beszélt, hogy valamilyen „rejtélyes okokból" tavaly a Klik az ő igazgatói munkásságát vette górcső alá, az Oktatási Hivatal pedig most jelezte: jövőre az egész iskola működését értékelik. Ennek talán köze van ahhoz is, hogy Pukli igazgatói kinevezése 2017. július 31-én lejár.

Szerző

Pukli: nem változott semmi

Az utóbbi hónapokban a kormányzat részéről nem történtek látványos, az oktatás színvonalát valóban javító intézkedések, s attól sem változik semmi, hogy immár kevesebb tankerület fogja össze az iskolákat - jelentette ki Pukli István a Népszabadságnak.

A kormányzat oktatáspolitikája ellen tiltakozó Tanítanék Mozgalom egyik alapítója Pölöskei Gábornénak, az állami intézményfenntartó vezetőjének nyilatkozatára reagált, miszerint a tanév biztonságosan megkezdhető az átalakuló fenntartói rendszer mostani állapotában. Pukli arról is beszélt, hogy valamilyen „rejtélyes okokból" tavaly a Klik az ő igazgatói munkásságát vette górcső alá, az Oktatási Hivatal pedig most jelezte: jövőre az egész iskola működését értékelik. Ennek talán köze van ahhoz is, hogy Pukli igazgatói kinevezése 2017. július 31-én lejár.

Szerző