Az olimpiák történetében először Rióban fektettek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy még az érmek elkészítésekor is a fenntarthatóság álljon a középpontban. Amint az a www.olympic.org honlap írásából kiderül, a szalagokat újrahasznosított PET-palackokból készítették.
Ami pedig az érmeket illeti: az 500 g súlyú arany-, ezüst- és bronzmedálok a javarészt ugyancsak újrahasznosított anyagokat tartalmaznak. Az ezüst- és a bronzérem 30 százalékban áll ilyenből, az aranyérmek pedig egyáltalán nem tartalmaznak higanyt.
Az aranyérmek 92,5 százalékban újrahasznosított tükrökből, forraszték-maradékokból és röntgen-lemezekből származó nyers ezüstöt tartalmaznak, a bronzérmek réztartalmának 40 százaléka pedig pénzverdei hulladékból származik.
Az olimpián használatos dobogók is szerves anyagokból készültek, Brazília trópusi jellegét szimbolizálva. Ezeket úgy tervezték, hogy a játékok után bútorként felhasználhatók legyenek, sőt, az éremátadók által használt tálcák is alkalmasak a későbbi használatra.
Nem elhanyagolható az újrahasznosított medálok konkrét haszna sem, hiszen Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnökének nyilatkozata szerint összesen 4924 érmet vertek, ami csaknem 2,5 fél tonna anyagot jelent.
