Előfizetés

Sebezhető lehet Clinton?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:32
„Mérje meg a pulzusomat, még élek!” – mondta Clinton Jimmy Kimmelnek a tévéshow-ban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVA
Hillary Clinton 77 nappal az elnökválasztás előtt biztosan vezet, de a demokrata elnökjelölt több ponton is sebezhető. Semmi kétség, hogy a következő hetekben a Trump-kampány célba fogja venni ezeket a gyenge pontokat.

A Real Clear Politics több felmérés alapján átlagolt adatai szerint Clinton 47, Trump 41 százalékon áll, a csatatér-államok többségében is a volt külügyminiszter, korábbi szenátor vezet, néhol majd tíz százalékkal. Még a hagyományosan republikánusokra szavazó Georgiában is döntetlen az állás. A Clinton elleni támadások azonban máris erősödnek.

Clintonnak hétfőn este Jimmy Kimmel esti showműsorában kellett bizonygatnia, hogy semmi gond az egészségével, a téma napirenden tartása a republikánusok „őrült stratégiájának” a része. A volt First Lady korát nem hozhatják fel, bár hamarosan betölti a 69-et, vetélytársa már elmúlt 70. Még külügyminiszterként Clinton egyszer elájult, beverte a fejét, három napot kórházban töltött, de nem szenvedett maradandó károsodást.

A republikánus táborban szívesen sejttetik, nemrégiben épp Rudy Giuliani, New York volt polgármestere állította, hogy rejtegethetnek valamit Hillary egészségével kapcsolatosan. A minap egy képet is közzétettek, amelyen egy lépcsőn támogatják, s felrótták neki, hogy a kampánygyűléseken, míg valaki más beszél, leül egy székre a pódiumon. Pedig a volt külügyminiszter orvosi adatai nyilvánosak, míg Trump csak egy roppant hiteltelen orvosi jelentést tett közzé egészségéről.

Végigkíséri az elnökválasztási kampányt Clinton e-mail-botránya. A roppant óvatos és kiszámított volt First Lady nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy külügyminiszterként saját szerverét használta, nem pedig a State Department szigorúan védett rendszerét. Az ügyet kilenc vizsgálat után sem sikerült lezárni.

Egy szövetségi bíró, James Boasberg hétfőn elrendelte, hogy a washingtoni külügyminisztérium a tervezettnél gyorsabban hozza nyilvánosságra az FBI-vizsgálat során fellelt, újabb 15 ezer üzenetet Clinton még külügyminiszterként folytatott levelezéséből. A levelek kiadását a Judicial Watch konzervatív jogászfórum követelte.

A volt First Lady már elismerte, hibát követett el. Leköszönése után – dokumentációs célokra – átadta a volt elnök férjével közösen használt szerveren megőrzött e-mail üzenetek közül azt a mintegy 55 ezer levelet, amelyet közérdekűnek ítélt, magán jellegű üzeneteit azonban letörölte. A State Department jogászai az átadott leveleket átnézték, s amit lehetett, nyilvánosságra hoztak.

Az FBI-vizsgálat során további 15 ezer levelet találtak, amelyeket még nyáron megkapott a külügyminisztérium. A State Department ezeket az üzeneteket is kénytelen átvizsgálni, s mint közölték, legkorábban október elején, tehát alig néhány héttel az elnökválasztás előtt tudják megkezdeni az újabb e-mailek nyilvánosságra hozását.

James Comey, az FBI igazgatója idén nyáron tette közzé az FBI-vizsgálat megállapításait, s mint közölte, Clinton rendkívül hanyagul kezelte a levelezését. Nem találtak azonban bizonyítékot arra, hogy szándékosan semmisített volna meg bizonyítékokat.

Támadási felületet ad Clintonnal szemben a családi alapítvány, s Donald Trump most azzal vádaskodik, hogy a Clinton Alapítványnak adományozó donorok a volt elnök feleségétől, az akkori külügyminisztertől kaptak különféle szívességeket. A Washington Post szerint valóban próbálkoztak többen is, hogy az alapítványon keresztül jussanak Hillary közelébe.

Mark Toner, a helyettes külügyi szóvivő ugyanakkor határozottan leszögezte: a levelekben nem találtak semmi olyasmit, ami az összeférhetetlenség gyanúját keltette volna fel. Bill Clinton mindenesetre bejelentette, hogy felhagy az adománygyűjtő tevékenységgel, s ha Hillaryt elnökké választják, az alapítvány kuratóriumából is kilép, s nem fogadnak el külföldi kormányoktól adományokat. Arra azonban nem tett ígéretet, hogy teljesen bezárnák az alapítványt, amely jelentős humanitárius tevékenységet végez.

Informatikai csapda a Quaestor-perben

B. M.
Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:22
A károsultak rendszeresen tüntetnek FOTÓ: Molnár Ádám
Október 5-én folytatódhat a nyári ítélkezési szünet után a Quaestor-per - értesült a Népszabadság. Mint ismeretes Tarsoly Csaba és társai júliusban álltak először a Fővárosi Törvényszék elé, ősztől ismét várhatóan heti három tárgyalási napot tartanak majd. Először Tarsoly Csabát a cégcsoport vezetőjét hallgatják ki. A vád: bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények. Tarsoly Csaba vádlott-társai - felesége mellett - egykori vezető munkatársai.

A büntetőper további lefolyását feltehetően meg fogja nehezíteni, hogy összesen négy terrabyte-nyi adat szerepel a vádirat dokumentumai között adathordozókon, amelyet a cég számítógépeiről mentett le a nyomozóhatóság. Ezekhez azonban rendkívül nehéz mind a bíróságnak, mind a védelemnek, mind a vádlottaknak hozzáférnie. Egyrészt az adatok kezelhetővé tétele és rendszerezése több tízmillió forintba is kerülhet, másrészt az előzetes letartóztatását börtönben töltő Tarsoly Csabának korlátozottak a lehetőségei, hogy számítógéphez jusson. Ezt mind a védőügyvédek, mind Tarsoly Csaba az első tárgyalási napon szóvá is tették, de a bíró nem adott helyt annak a kérelemnek, hogy addig ne kezdődjön el a tárgyalási folyamat, amíg a számítógépes eszközön lévő adatok hozzáférhetővé nem válnak.

Mivel a vádnak elemi érdeke, hogy a bűnösséget minden eszközzel bizonyítani tudja, ezért a Fővárosi Ügyészségnek kellene ezeket a nehézségeket feloldania - mondta a Népszava érdeklődésére Fleck Zoltán. A jogszociológus egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy egy bűnügyben a bíróság az ügy ura, ezért a kérésére az ügyészségnek együtt kell működnie, éppen azért, hogy saját pozícióját erősítse. Ha az ügyészség nem ebben a szellemben cselekszik, akkor a bíróság - végső esetben - bizonyítottság hiányában akár fel is mentheti a vádlottakat. Fleck Zoltán emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor a vád diktált, de azóta fordult a helyzet, a szerepek felcserélődtek. Persze az is előfordulhat, hogy a védelem egyáltalán nem érdekelt abban, hogy minden terhelő bizonyíték a bíróság elé kerüljön - mondta a szakértő.

Informatikai csapda a Quaestor-perben

B. M.
Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:22
A károsultak rendszeresen tüntetnek FOTÓ: Molnár Ádám
Október 5-én folytatódhat a nyári ítélkezési szünet után a Quaestor-per - értesült a Népszabadság. Mint ismeretes Tarsoly Csaba és társai júliusban álltak először a Fővárosi Törvényszék elé, ősztől ismét várhatóan heti három tárgyalási napot tartanak majd. Először Tarsoly Csabát a cégcsoport vezetőjét hallgatják ki. A vád: bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények. Tarsoly Csaba vádlott-társai - felesége mellett - egykori vezető munkatársai.

A büntetőper további lefolyását feltehetően meg fogja nehezíteni, hogy összesen négy terrabyte-nyi adat szerepel a vádirat dokumentumai között adathordozókon, amelyet a cég számítógépeiről mentett le a nyomozóhatóság. Ezekhez azonban rendkívül nehéz mind a bíróságnak, mind a védelemnek, mind a vádlottaknak hozzáférnie. Egyrészt az adatok kezelhetővé tétele és rendszerezése több tízmillió forintba is kerülhet, másrészt az előzetes letartóztatását börtönben töltő Tarsoly Csabának korlátozottak a lehetőségei, hogy számítógéphez jusson. Ezt mind a védőügyvédek, mind Tarsoly Csaba az első tárgyalási napon szóvá is tették, de a bíró nem adott helyt annak a kérelemnek, hogy addig ne kezdődjön el a tárgyalási folyamat, amíg a számítógépes eszközön lévő adatok hozzáférhetővé nem válnak.

Mivel a vádnak elemi érdeke, hogy a bűnösséget minden eszközzel bizonyítani tudja, ezért a Fővárosi Ügyészségnek kellene ezeket a nehézségeket feloldania - mondta a Népszava érdeklődésére Fleck Zoltán. A jogszociológus egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy egy bűnügyben a bíróság az ügy ura, ezért a kérésére az ügyészségnek együtt kell működnie, éppen azért, hogy saját pozícióját erősítse. Ha az ügyészség nem ebben a szellemben cselekszik, akkor a bíróság - végső esetben - bizonyítottság hiányában akár fel is mentheti a vádlottakat. Fleck Zoltán emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor a vád diktált, de azóta fordult a helyzet, a szerepek felcserélődtek. Persze az is előfordulhat, hogy a védelem egyáltalán nem érdekelt abban, hogy minden terhelő bizonyíték a bíróság elé kerüljön - mondta a szakértő.