Előfizetés

Informatikai csapda a Quaestor-perben

B. M.
Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:22
A károsultak rendszeresen tüntetnek FOTÓ: Molnár Ádám
Október 5-én folytatódhat a nyári ítélkezési szünet után a Quaestor-per - értesült a Népszabadság. Mint ismeretes Tarsoly Csaba és társai júliusban álltak először a Fővárosi Törvényszék elé, ősztől ismét várhatóan heti három tárgyalási napot tartanak majd. Először Tarsoly Csabát a cégcsoport vezetőjét hallgatják ki. A vád: bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények. Tarsoly Csaba vádlott-társai - felesége mellett - egykori vezető munkatársai.

A büntetőper további lefolyását feltehetően meg fogja nehezíteni, hogy összesen négy terrabyte-nyi adat szerepel a vádirat dokumentumai között adathordozókon, amelyet a cég számítógépeiről mentett le a nyomozóhatóság. Ezekhez azonban rendkívül nehéz mind a bíróságnak, mind a védelemnek, mind a vádlottaknak hozzáférnie. Egyrészt az adatok kezelhetővé tétele és rendszerezése több tízmillió forintba is kerülhet, másrészt az előzetes letartóztatását börtönben töltő Tarsoly Csabának korlátozottak a lehetőségei, hogy számítógéphez jusson. Ezt mind a védőügyvédek, mind Tarsoly Csaba az első tárgyalási napon szóvá is tették, de a bíró nem adott helyt annak a kérelemnek, hogy addig ne kezdődjön el a tárgyalási folyamat, amíg a számítógépes eszközön lévő adatok hozzáférhetővé nem válnak.

Mivel a vádnak elemi érdeke, hogy a bűnösséget minden eszközzel bizonyítani tudja, ezért a Fővárosi Ügyészségnek kellene ezeket a nehézségeket feloldania - mondta a Népszava érdeklődésére Fleck Zoltán. A jogszociológus egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy egy bűnügyben a bíróság az ügy ura, ezért a kérésére az ügyészségnek együtt kell működnie, éppen azért, hogy saját pozícióját erősítse. Ha az ügyészség nem ebben a szellemben cselekszik, akkor a bíróság - végső esetben - bizonyítottság hiányában akár fel is mentheti a vádlottakat. Fleck Zoltán emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor a vád diktált, de azóta fordult a helyzet, a szerepek felcserélődtek. Persze az is előfordulhat, hogy a védelem egyáltalán nem érdekelt abban, hogy minden terhelő bizonyíték a bíróság elé kerüljön - mondta a szakértő.

Új óra segítheti a kormeghatározást

Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:17
Fotó: Thinkstock
A múltbeli erős sugárkitörések idején nőtt fáknak „időjelzőik" vannak az évgyűrűikben, amelyek segíthetnek az archeológusoknak a több ezer éve történt események pontos datálásában - írja az origo.hu.

Az Oxfordi Egyetem kutatói azt állítják, hogy a fák évgyűrűire támaszkodó új módszerükkel forradalmasítani lehet az ősi, például egyiptomi vagy maja civilizációk kormeghatározását.

A sugárkitörések idején szokatlanul nagy mennyiségben halmozódott fel a radioaktív szén-14 izotóp a fák évgyűrűiben, és ez segíthet megbízhatóan behatárolni az események történési idejét. Az elkülönülő csúcsok időjelzőként szolgálnak, mintha egy titkos óra lenne elrejtve az építőfákban, a papiruszokban, az élő növényekből vagy más szerves anyagokból készült kosarakban, állítja a Royal Society Journal Proceedings A folyóiratban megjelent cikk.

A kutatók úgy vélik, hogy az erős napviharok a Földet elérő nagy sugárkitöréseket okoztak Kr. u. 775-ben és 994-ben. Ezek elkülönülő csúcsokat hoztak létre az akkoriban növő fák radiokarbon-koncentrációjában. Az események pontosan datálhatók, mert az évgyűrűk olyan archívumokhoz tartoznak, amelyekben minden évgyűrű növekedési éve pontosan tudott.

Az új kutatásban a szerzők körvonalazzák, hogyan tudtak hasonló csúcsokat detektálni a világszerte jelenlévő több ezer éves évgyűrűanyagban. Azt állítják, hogy még maroknyi ilyen időjelző is lehetővé teszi számukra egy megbízható kormeghatározó keret összeállítását a fontos civilizációkat illetően.

A sarkalatos pont, hogy ezek az időjelzők minden élő növényben és fában jelen vannak, amelyek a sugárkitörések idején nőttek, beleértve az ősi épületekhez használt fa építőanyagot vagy más növényből készült terméket.

A cikk azt sugallja, hogy a létező évgyűrűadatok valószínűleg feltárnak más radiokarbon hullámzásokat adott években. A gondot azonban az okozza, hogy az évgyűrűadatok csak évtizedes blokkokban állnak rendelkezésre, nem évről évre.

A cikk egy korszerű matematikai módszert javasol az adott évek kiszűrésére ezekben a blokkokban, hogy megállapítsák, mikor fordultak elő a „változási pontok" a radiokarbonszintekben.

Új óra segítheti a kormeghatározást

Publikálás dátuma
2016.08.24. 07:17
Fotó: Thinkstock
A múltbeli erős sugárkitörések idején nőtt fáknak „időjelzőik" vannak az évgyűrűikben, amelyek segíthetnek az archeológusoknak a több ezer éve történt események pontos datálásában - írja az origo.hu.

Az Oxfordi Egyetem kutatói azt állítják, hogy a fák évgyűrűire támaszkodó új módszerükkel forradalmasítani lehet az ősi, például egyiptomi vagy maja civilizációk kormeghatározását.

A sugárkitörések idején szokatlanul nagy mennyiségben halmozódott fel a radioaktív szén-14 izotóp a fák évgyűrűiben, és ez segíthet megbízhatóan behatárolni az események történési idejét. Az elkülönülő csúcsok időjelzőként szolgálnak, mintha egy titkos óra lenne elrejtve az építőfákban, a papiruszokban, az élő növényekből vagy más szerves anyagokból készült kosarakban, állítja a Royal Society Journal Proceedings A folyóiratban megjelent cikk.

A kutatók úgy vélik, hogy az erős napviharok a Földet elérő nagy sugárkitöréseket okoztak Kr. u. 775-ben és 994-ben. Ezek elkülönülő csúcsokat hoztak létre az akkoriban növő fák radiokarbon-koncentrációjában. Az események pontosan datálhatók, mert az évgyűrűk olyan archívumokhoz tartoznak, amelyekben minden évgyűrű növekedési éve pontosan tudott.

Az új kutatásban a szerzők körvonalazzák, hogyan tudtak hasonló csúcsokat detektálni a világszerte jelenlévő több ezer éves évgyűrűanyagban. Azt állítják, hogy még maroknyi ilyen időjelző is lehetővé teszi számukra egy megbízható kormeghatározó keret összeállítását a fontos civilizációkat illetően.

A sarkalatos pont, hogy ezek az időjelzők minden élő növényben és fában jelen vannak, amelyek a sugárkitörések idején nőttek, beleértve az ősi épületekhez használt fa építőanyagot vagy más növényből készült terméket.

A cikk azt sugallja, hogy a létező évgyűrűadatok valószínűleg feltárnak más radiokarbon hullámzásokat adott években. A gondot azonban az okozza, hogy az évgyűrűadatok csak évtizedes blokkokban állnak rendelkezésre, nem évről évre.

A cikk egy korszerű matematikai módszert javasol az adott évek kiszűrésére ezekben a blokkokban, hogy megállapítsák, mikor fordultak elő a „változási pontok" a radiokarbonszintekben.