Baross téri átverés

Budapesten háborús állapotok vannak - írtuk le tavaly szeptember elején, de aztán tövig nyomtuk a törlés gombot a klaviatúrán, mert hirtelen ráébredtünk: a Keleti pályaudvar nem a főváros.

Akkor már a fél világsajtó kitelepült a Baross térre, hogy a szenzáció kommunikációja felülírja a valóságot és, hogy - a kormány által hevesen tagadott idén nyári hírek szerint az Orbán Viktor által alaposan átvert - Angela Merkel ma is azt ismételhesse: "Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzet alakult ki, ezért helyes döntés volt a menekültek beengedése Németországba”. A döntés helyes volt, bár a hirtelen mozdulatra kényszerített német kancellárt alaposan megvezette az uniós szolidaritás naivsága. Mert máig tisztázatlan, hogyan kerülhettek a menekültek ezrei a szerb-magyar határról a Keletihez, meg az autósztrádára, hogy aztán a megfelelő dramaturgiai pillanatban a kormány autóbuszokat küldjön nekik: aki akar, azon menjen Hegyeshalomba.

Nem tudjuk, a kormány nem volt képe, vagy nem akarta kezelni, vagy ő maga gerjesztett „humanitárius válsághelyzetté” egy határrendészeti kérdést. De egy évvel a történtek után erős a meggyőződésünk, hogy hatalmas átverés volt az egész egy olyan országban, amelynek teljhatalmú vezetője kilenc hónappal korábban, a terrorizmus elleni januári párizsi tömegtüntetés után azt üzente a francia fővárosból: „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között. Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”. Ha így gondolta, európaiként nem tett érte túl sokat. Sőt: menekültellenes plakátháborúba kezdett, német kérdéssé nyilvánított egy európai gondot, hogy aztán a Baross téri blöff takarásában ömlessze az osztrákok és a németek nyakába nyomorultak százezreit.

A kormányfő elérte, amit akart. Megosztotta az Uniót, hogy problémából csak ő lehessen a megoldás. Itthon az idegengyűlöletet gerjesztette, most pedig egy előre hozott parlamenti választásnak betudott, értelmetlen kvóta-népszavazás előestéjén a köznevetség veszélye nélkül mamelukjaival kimondathatja: ha sikertelen lesz a referendum, akkor Magyarország nem marad keresztény, a magyar kerítés pedig nem a bezártság, hanem az európai önvédelem megjelenítője.

Tort ül a politikai ocsmányság.

2016.08.25 08:09

Szerintem

Cafeteria extra  Nem látok csodálkoznivalót a Gundel étteremnek az Orbán-menzán alkalmazott, erősen mérsékelt árain. Ez ugyanaz a vállalkozói magatartás, mint amelyik a TAO pénzekből messze jelentőségén felül juttat milliárdokat a Kedves Vezető felcsúti csapatának. Mindkét esetben a vállalkozó valamilyen előnyre számít a szolgálataiért, a Gundelnél pedig tudjuk is, milyen területen: ez a tendereztetett csomagban szereplő állami fogadások, események cateringje. A Miniszterelnöki Hivatal persze ezt másképp is intézhette volna, például - ha nem tették volna tönkre a cafeteria rendszerét - adhatna étkezési támogatást a dolgozóinak, amivel ők a valós menzaárakat mérsékelhetnék. Akkor persze azon lehetne lamentálni, miért is kell egy miniszterelnöki hivatali dolgozónak, vagy épp egy parlamenti képviselőnek – hiszen az Országház menzáján is hasonló árak vannak - jelentős étkezési hozzájárulást adni. De ez morálisan is egy másik történet, a vállalkozó legalább kimarad belőle. Echter István A remény halála? Az illúziók nélküliség, a Fidesz autokrata stílusa és intézkedései már régen elérték az EU ingerküszöbét. A Sargentini-jelentés a bizonyítéka: a ketrecharcos Orbán érezhetően megroggyant. Akkor mégis, miért ez a beletörődő társadalmi hangulat körülöttünk? Igaz, ennek a farizeus politikának és a Brüsszel-ellenes fellépésnek nem a kormány, hanem a magyar nép láthatja kárát, hiszen az EU-nak vannak elvárásai a pénz felhasználását illetően. Ez azonban mégsem a sötétbe vezető alagút, mert minél rosszabb a nyomás alá helyezett hatalomnak, annál szélesebb út nyílik az ellenzéknek. Én nem forradalmat vizionálok egy kormányváltás érdekében, csak érzem: előbb-utóbb csordultig lesz ama bizonyos pohár. A Vár ura és oligarchái százas szeget vernek a demokratikus jogállam koporsójába, és nem akarnak bikaként elvérezni a torreádorok ellenében. Egy olyan országban, ahol a miniszterelnök semmitmondó sajtótájékoztatójára is csak meghívásos alapon jutnak be médiumok, a kommunikáció legalábbis dadog. Olyan hangosan kell kiáltani, hogy ők is megértsék! Dr. Nagy Zoltán Egy szavazat Sok szó esik mostanában a közelgő EP választásokról, de nagyon hungarocentrikusan. Mint laikus, szeretnék tisztán látni. Az Európai Parlament képviselőit az Európai Unió polgárai választják meg, demokratikusan, one man, one vote alapon – gondolom én, de lehet, hogy tévedek. Elképzelhető, hogy a kettős állampolgárságú „külhoni magyarok” két országban is választhatnak EP képviselőt? Különösen furcsának találnám, ha a titkos (pl. szlovákiai) kettős állampolgárok fontosabbak lennének, mint a jogkövető uniós állampolgárok. Tisztában vannak ezzel Brüsszelben? Wiegandt Richárd
2019.01.19 16:00
Frissítve: 2019.01.19 16:00

Soros Tízparancsolata

Az a tény, hogy az Európai Parlament majdnem kétharmados többséggel szavazta meg a jelentést, amely szerint jogállamisághoz kötnék a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a támogatások kifizetését, arra mutat rá: hiába veri vissza keményen a külgazdasági és külügyminiszter, a kormányszóvivő, vagy a kormány bármely tagja a magyar kabinetet ért „sorosista támadásokat”, az EU nagy részének elege van ebből a stílusból. A pökhendi, cinikus, lekezelő, bicskanyitogató megnyilatkozások helyett nem ártana ezen elgondolkodni. 
Eddig az uniós pénzek – finoman fogalmazva – sajátos felhasználásával kisbirodalmak épültek. Itthon ezt minden további nélkül meg lehetett tenni, de más országokban szemet szúr, hogy a NER a németek, a franciák és más demokráciák befizetéseiből hozta létre a saját urizáló elitjét. Az EP által elfogadott javaslatból persze nem lesz egyik napról a másikra minden országra érvényes törvény, de az igenek magas aránya után elég valószínű, hogy az Európai Tanácson is átmegy majd. A magyar-lengyel vétó ezúttal kevés lesz. 
Nyilván egyetlen fideszes képviselőtől sem várhatjuk, hogy a nyilvánosság előtt beismerje a lopást. Az azonban sajátos, hogy a csütörtöki döntést még olyan kormánypárti politikusok is Soros ármánykodásának nevezték, akik épp az EP-től veszik fel nem is csekély fizetésüket. Mintha nem volnának tisztában azzal, hogy épül fel az Unió parlamentje, vagy hogy azt pártok tucatjai alkotják, amelyeknek a lehető legcsekélyebb kapcsolatuk sincs az amerikai magyar milliárdossal. 
Két lehetőség van. Vagy hirtelen elbutulás miatt írják a jelentés elfogadását Soros számlájára, vagy simán hazudnak. S mivel kormányunk a kereszténység bástyája, mélyen hívő politikusai pedig az Evangélium szellemisége szerint élnek, marad az első variáció. Az ostobaság persze nem feltétlenül egy államférfi legszerencsésebb tulajdonsága, de ez itthon talán nem is feltétlenül igaz. S hogy a Tízparancsolatban „Ne lopj” is szerepel? Nyilvánvalóan ez is a Soros-terv része.
2019.01.19 09:10
Frissítve: 2019.01.19 09:13