Magyarország hozzáállása a július 15-i puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára - mondta Binali Yildirim török kormányfő kedden, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során Ankarában az Anadolu állami hírügynökség beszámolója szerint. A csaknem egyórás tanácskozáson Ömer Celik európai uniós ügyekért felelős miniszter is részt vett, Szijjártó látogatása pedig Yildirim szerint "a szolidaritás erős kifejezése, amit nagyra értékel". A török kormányfő állította azt is, hogy a puccskísérletet követő tisztogatások a demokratikus jogállam keretein belül zajlanak, s ismét csak háláját fejezte ki, amiért szerinte a magyar hatóságok készek az együttműködésre.
Eközben a magyar távirati iroda - amely átvette a híradást a közös sajtótájékoztatóról - csupán Szijjártó nyilatkozatát adta ki saját tudósítója tollából. Eszerint a külügyminiszter Ankarában úgy fogalmazott: Európának és benne Magyarországnak minden kétséget kizáróan az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen. Kifejtette: ha Törökország nem stabil, akkor az Európára háruló bevándorlási nyomás drámai módon növekedhet, és újra tömegesen zúdulhatnak az illegális bevándorlók a nyugat-balkáni útvonalra. Ez komoly nyomás alá helyezné Magyarország déli határát is, és újra megismétlődnének a tavaly őszi jelenetek - hangsúlyozta.
A tárcavezető kiemelte: el kell utasítani Törökország destabilizálására irányuló minden kísérletet. Ennek megfelelően Magyarország elítélte a júliusi 15-i katonai puccskísérletet. Hangsúlyozta: aki Törökország stabilitását támadja, az Európa biztonságát támadja. Szijjártó szerint kifejezetten károsak a hatalomátvételi kísérlet felelőseinek felderítésével kapcsolatos külföldi kritikák. "Egy katonai puccs komoly dolog, éppen ezért komoly választ is igényel. Tiszteletben kell tartani a demokratikusan megválasztott elnöknek és a kormánynak a történtekre adott válaszát" - nyomatékosította.
A külügyminiszter utalt arra is: a barát az bajban is barát, aki mellett ki kell állni. Törökországgal nem csak a menekültügyi megállapodás, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc vagy a NATO-kötelezettségek kapcsán kell jó viszonyban lenni. Szijjártó szerint Törökország három ok miatt játszik meghatározó szerepet Európa biztonsága szempontjából. Az említett három ok a bevándorlás, a szíriai rendezés és a terrorszervezetek elleni küzdelem - jelentette ki. Arra is kitért: a török kérésének megfelelően a magyar hatóságok alaposan kivizsgálják, hogy egyes Magyarországon működő szervezetek veszélyeztetik-e Törökország stabilitását, illetve együttműködnek-e ilyen tevékenységet folytató mozgalmakkal. Ha igen, akkor Magyarország meg fogja tenni a saját, valamint Törökország és Európa biztonságának garantálásához szükséges lépéseket.
A külügyminiszter találkozott Ismail Kahramannal, a parlament elnökével is, utóbbi szintén megköszönte Magyarországnak "a puccskísérlet iránt tanúsított érzékenységét". Szijjártó itt utalt arra, hogy a magyar kormány az első pillanattól kezdve világosan megfogalmazta álláspontját, és terrortámadásként értékelte a történteket. A külügyminiszter négyszemközti megbeszélést folytatott török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval is, aki az egyeztetés utáni közös sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország igaz barát, a puccskísérlet kapcsán "azonnal feltétel nélküli támogatását fejezte ki a török kormány iránt".
Szijjártó nyilatkozata természetesen egybevág Orbán Viktor még kedden megjelent, egy brazil lapnak adott interjújával. A magyar miniszterelnök ugyanis a Folha de S. Paulo című lapnak arról beszélt, Magyarország száz százalékig megvédi határait, akkor is, ha Ankara beváltja fenyegetését, és "migránsok tömegeit indítja el az Európai Unióba". A Sao Pauló-i újság a magyar kormányfő utóbbi kijelentésével kapcsolatban emlékeztetett, hogy az EU és Törökország között született menekültügyi megállapodás egyik pontja a török vízumkényszer eltörlése. Ezzel kapcsolatban Recep Tayyip Erdogan török elnök leszögezte: amennyiben Brüsszel nem tartja magát az egyezséghez, Ankara menekültek tömegeit indíthatja el az EU-ba.
"Az európai országok nem tudják betartani azt az ígéretüket, amelyet Törökországnak tettek" - jelentette ki a kormányfő, Orbán szerint ugyanis "óriási probléma, érzékeny kérdés" a török uniós vízumkötelezettség megszüntetésének ügye, mindazonáltal ő maga nem aggódik Ankara fenyegetése miatt. Egyúttal kiállt Erdogan török elnök mandátuma és Törökország stabilitása mellett, szerinte ugyanis "ha Törökországban nincs stabilitás, az az egész régió problémája lesz. Támogatnunk kell a török kormányt". A magyar kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy a halálbüntetés esetleges alkalmazása - amelyet a török kormány fontolóra vett a július 15-i sikertelen katonai puccskísérletet követően - letérítené az Unióba vezető útról az eurázsiai országot. Érdekesség, hogy maga Orbán nem volt ilyen szigorú a halálbüntetéssel, amikor nemrégiben maga is felvetette annak hazai visszaállításának lehetőségét.
A magyar-török kapcsolat ápolása persze nem új keletű, s történetesen beleillik az Orbán által évek óta folytatott, Keletre nyitó, s főként az "illiberális", avagy kifejezetten autokratikus kormányokkal való diplomáciai törekvésekbe. Erdogant és a török kormányt évek óta kritikák érik az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben nem tartása miatt, noha az is igaz, az EU vezetői, s a legnagyobb tagállamok kormányai a menekültválság tavalyi óta közeledtek a szíriai válságban jelentős szerepet játszó (tegnap épp haderőkkel Szíriába bevonuló - részletek a 8. oldalon - a szerk.) török rezsimhez.
Csakhogy az Erdogan elleni puccskísérlet után tömeges letartóztatások, kirúgások történtek Törökországban: a kormánnyal kritikus bírákat, katonákat, ügyészeket, újságírókat tartóztattak le. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és az általa kiépített hálózatot teszi felelőssé a július 15-i eseményekért. A mozgalmat Törökország már korábban terrorszervezetnek minősítette. A puccskísérlet óta durván megromlott Törökország és az Egyesült Államok kapcsolata, olyannyira, hogy Ankara látványosan közeledik Moszkvához, ami a NATO-ra, s így akár hazánkra is kihathat. Míg a legtöbb NATO-tagállam, így a vezető uniós országok elhatárolódtak a török megtorlásoktól, Szijjártó ezzel kapcsolatban korábban az Indexnek azt mondta: nem látja jelét annak, hogy Törökországban antidemokratikus folyamatok mennének végbe.
-
A Fidesz azt már elérte, hogy miről ne szóljon az októberi népszavazás: a kormány munkájának megítéléséről - írta elemzésében a Policy Agenda (PA), amely szerint az október 2-ai referendum a politika logikai szabályai szerint szólhatna a kormány megítéléséről is, és akár protest népszavazássá változhatott volna, ám ezt a Fidesz, és sokkal inkább a nemzetközi események olyan kérdéssé alakították, amely elszakadt a kormány belpolitikai megítélésétől.
-
Szeptember 1-jén kezdi meg a toborzást a rendőrség a határvadász századokba, és ha novemberben elindulnak az első képzések, május végén lehetnek a határon azok a rendőrök, akiket a határvadász századok megerősítése miatt vesznek fel.