Szárazföldi offenzívát indított Törökország Szíriában

Török szárazföldi erők lépték át szerda hajnalban a szír határt, s ezzel Törökország lett az első külföldi hatalom, amely szárazföldi hadműveletbe kezdett a háború sújtotta országban.

A török haderő mellett, amelyeket az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció légiereje illetve a török F-16-os bombázók is támogatnak, a Szíriai Szabad Hadseregnek nevezett, Törökországban székelő lázadó szervezet is harcba szállt.

Híradások szerint a tankok már behatoltak a Szíria északi részén lévő határvárosba, Dzsarablúszba, amelyet évek óta a terrorcsoport tart megszállva. Az offenzíva során mintegy 70 célpontot sikerült megsemmisíteni. A hadművelet mértékét jelzi, hogy a török hatóságok biztonsági célból ideiglenesen kitelepítették a szíriai határ mentén fekvő Karkamis város és hat környező falu lakosságát, mielőtt a tüzérségi és légi támadás megindult volna.

A hadművelet neve az Eufráteszi Pajzs (Firat Kalkani), megindításában szerepet játszott az, hogy kedden több Dzsarablúszból indított aknagránát csapódott be a török határvárosba, Karkamisba. Ankara indoklása szerint a török tankok és katonák azért lépték át a határt, hogy megtisztítsák a környéket az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet fegyvereseitől, mert „Törökország nem nézi tétlenül, hogy terrorszervezetek veszélyeztetik a területét”.

Recep Tayyip Erdogan Ankarában azt hangsúlyozta, hogy Törökország mindig is csak a szíriai nép megsegítésére gondolt, és nincs egyéb más szándéka ezúttal sem. A török elnök szerint országa segíteni kíván abban, hogy Szíria megőrizze területi épségét, és a „saját kezébe veszi az ügyeket, ha szükség van a szomszédos ország területi egységének megvédésére”.

Erdogan ezen kijelentése nélkül is kérdéseket vet fel a nemzetközi szakértőkben az offenzíva. Mindenekelőtt az fogalmazódik meg, hogy miért épp most került rá sor, amikor a szíriai kurd hadsereg, a YPG közel áll Dzsarablúsz felszabadításához, miért nem zavarta eddig Ankarát, hogy a terrorcsoport tartja megszállva a határa közelében fekvő várost? Talán inkább azt szeretnék megelőzni, hogy a kurdok által ellenőrzött területek a török határ mentén összeérjenek, összefüggő sávot alkossanak?

Felmerül a gyanú, hogy valóban az IS a hadművelet tényleges célpontja vagy inkább a Kurd Népvédelmi Egységek és Ankara ezúttal csak azt akarja megvalósítani, amit a nyugati koalíció melletti hadbalépése és az incirliki légibázis használata fejében kezdettől kért – egy mintegy 70 km-es ütközőzóna kialakítását? És mindezt vajon tényleg a biztonság szavatolásáért vagy inkább a kurd területek egysége létrejöttének megakadályozásáért?

Nem véletlenül azonnal tiltakoztak a szíriai kurdok és Damaszkusz egyaránt. A kurd YPG egyik képviselője a török szárazföldi offenzívát Szíria szuverenitása megsértésének és a kurd autonóm közigazgatás elleni szabályos hadüzenetnek nevezte. Az iraki kurdok nem nyilatkoztak. Erdogan kedden külön tárgyal az iraki kurd vezérrel, Manszúd Barzánival.