Alig terveznek cafeteriát a kisebb cégek

Publikálás dátuma
2016.08.25 07:22
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Jövőre nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat – derül ki a K&H tegnap ismertetett kkv bizalmi index adataiból. 

A mostani felmérések szerint mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya, a kkv-k mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya. Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket.

Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25 százalékról 18-ra és 18 százalékról 10-re), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány –, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként – tette hozzá a szakértő.

A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban cafeteriával.

Szerző
Témák
cafeteria
2016.08.25 07:22

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22