kereskedelem;infláció;élelmiszer;drágulás;
2016-08-26 07:24:00
Az összefoglaló szerint az utóbbi három év legalacsonyabb értékbeni növekedését mérték az idei második negyedévben Magyarországon, de a 2,5 százalék még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos átlagos európai növekedés. A magyar mutató Európában a hatodik legnagyobb, még mindig az élmezőnybe tartozik. A hazai mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után csökkent. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.
Az alacsony átlagos inflációs értékek ellenére Magyarországon az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlagosan 2,7 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest. Európában átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak - állapította meg a Nielsen.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap a júniusi kiskereskedelmi forgalomról közölt pontosított értékeket, eszerint az eladások 5,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A növekedést leginkább a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalmának 9,7 százalékos emelkedése táplálta az előző havi 6,8 százalék után. Különösen megélénkült a textilek és ruházati termékek, valamint a bútorok és műszaki cikkek eladása: az előbbi 15,4, az utóbbi 9,5 százalékkal emelkedett az előző havi 13,8, illetve 6,4 százalék után. Visszatért az internetes és csomagküldő szolgálatok lendülete is, júniusban ismét 33,7 százalékos éves növekedést mért a KSH a májusi 18,4 százalékot követően.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4, százalékkal nőtt a forgalom, ezen belül az élelmiszerek eladása átlagon felül, 3,7 százalékkal nőtt, az italok és dohánytermékek értékesítése viszont csak 2,5 százalékkal.
Júniusban az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.
A Portfolió szerint a második negyedévben kiegyenlítődött a kiskereskedelmi forgalom növekedés és eltűnt az első negyedévben mért jelentős különbség a hét régió között.
A területi különbségek mindig is megvoltak és most is meg vannak, és a KSH is csak annyit közölt, hogy ezek a különbségek csökkennek - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szakember nem zárta ki, hogy a végleges számok tükrében a statisztikai hivatal egyes régiókban továbbra sem a kiskereskedelmi forgalom növekedését, hanem csökkenést fog mérni. Egyebek mellett a jövedelemkülönbségek miatt is, hiszen a főváros és a hátrányos helyzetű területek átlagbérei között 100 ezer forintos különbség is lehet.