A piacgazdaságokban furcsa együttműködésre derült fény az MNB-nek az első félévi költségvetésről szóló jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően. Matolcsy György MNB-elnök szándékai szerint - a jegybank függetlenségét figyelmen kívül hagyva - vezetni kívánja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezét. Az MNB-nek ugyan kötelessége, hogy a költségvetési folyamatokat figyelemmel kísérje, értékelje, de az már korántsem - mint az napjainkban megtörténik -, hogy ötleteket adjon a kormány számára. Matolcsy György minden bizonnyal előzetesen tájékoztatta erről Orbán Viktor kormányfőt.
Az idei költségvetésben - előzetes számítások szerint - 100-150 milliárd forintos többlet keletkezhet, azaz az előzetesen várt 2 százalékos, GDP arányos hiánynál kedvezőbb, 1,6-1,8 százalékos deficittel zárhatjuk majd az esztendőt.
Ez a mintegy 0,2 százalékpontos különbség onnan adódik, hogy egyrészt az állami földek értékesítésből 270 milliárd forint folyik be, másrészt az adó- és járulékbefizetések meghaladják a korábban tervezettet. Jövedéki adóból ugyanakkor 29 milliárd forinttal több érkezhet be a tervezettnél, ami a szeptemberben életbe lépő jövedéki adó emelésével függ össze. A dohányforgalmazásból származó jövedéki adóbevétel növekedése és az áremelések mellett arra számítottak, hogy a forgalom nem növekszik, ami egy ideig így is volt, de tavaly óta ismét több cigaretta fogy. A tartósan alacsony infláció miatt viszont az áfa-bevételek akár 50 milliárd forinttal is kisebbek lehetnek az előzetes várakozásoknál. Ugyanakkor, amire valljuk be előzetesen kevesen számítottak: a közmunkával kapcsolatos kiadások 40 milliárd forinttal is alacsonyabbak lehetnek a korábbi elképzeléseknél. De azzal sem kalkuláltak, hogy az alapítványait milliárdokkal kitömő és az ingatlanbeszerzésekben tobzódó MNB - hosszú idő után ismét - befizeti osztalékának egy részét, 50 milliárd forintot a központi költségvetésbe.
Az MNB nem adta fel a feltehetően 2018-ra teljesülő, 3 százalékos inflációs célját, éppen ezért úgy gondolják - és ezt meg is üzenték a nemzetgazdasági tárcának -, hogy a megtakarításokat el lehet költeni. Kiss Mónika úgy véli, hogy ezt a pénzt a növekedés szolgálatába fogják állítani. Equilor Zrt. vezető elemzője szerint a költségvetési lazítás a forint gyengüléséhez vezethet, mert a túlzottan magas árfolyam a gazdaságnak sem kedvező, figyelembe véve, hogy a jegybanknak deklarált árfolyamcélja nincs. Lázár János a tegnapi Kormányinfón azt érzékeltette, hogy az idei költségvetést nem módosítják, de azt a kancelláriaminiszter sem zárta ki, hogy a jövő évi büdzséhez hozzányúlnak.
A 2017. évi költségvetés feszített lesz erre figyelmeztetett Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy idén csak olyan többletkiadásokra lehet számítani, amelyeknek nincs a jövő évre áthúzódó hatása, márpedig a járulékcsökkentés, vagy a béremelés nem ilyen. Viszont egyszeri támogatást kaphatnak kijelölt állami beruházások. Rövid továbbképzésekre, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez szintén fordíthatnak pénzt. De érdemes lenne a bürokráciacsökkentés érdekében az informatikai fejlesztést is végrehajtani. Németh Dávid emlékeztetett arra, hogy a költségvetés mozgástere azáltal is bővült, hogy az uniós pénzek gyorsabb beáramlására számított a kormány, mint ami megvalósult, ezeknél a projektek társfinanszírozást kaptak volna. A pluszpénzek elköltéséről a döntés szeptemberi számok ismeretében októberben várható.
Az Állami Számvevőszék is megvizsgálta a költségvetés 2016. első félévi teljesítését - a jegybankkal mintegy összebeszélve - azt állapította meg, hogy a többletbevételek, valamint többletkiadások eredményeként az államháztartás év végi egyenlege a tervezetthez képest 130-175 milliárd forinttal kedvezőbb lehet.