Előfizetés

V4-csúcs - Orbán Viktor négy javaslatot tett

Publikálás dátuma
2016.08.26. 15:27
MTI Fotók: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövőjére vonatkozóan a visegrádi négyek kormányfőinek pénteki varsói találkozóján, amelyen részt vett Angela Merkel német kancellár is. 

Orbán Viktor szerint a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét.

"Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök. Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.

Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. "Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását" - jegyezte meg Orbán Viktor. Mint mondta, az unióban "első helyre" kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.

A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. "Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson "szükséges új politikákat", például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.

Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.

Merkel: arra kell összpontosítani, ami összeköti az EU tagjait

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot - emelte ki Angela Merkel.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több "közös akciót tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról" van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel. A migráció ügyében különösképpen a "humanitárius felelősségvállalás", az afrikai országokkal kialakítandó "migrációs partnerség" és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az "illegalitás elleni küzdelem" kérdéséről szükséges tárgyalni.

Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, "egészen elől akar lenni" a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán "meghosszabbított munkapad" a világ más, fejlettebb régiói számára. Ebben az ügyben "sok tennivalónk van", hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás. 

Ezért - tette hozzá - végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem - mondta Angela Merkel.

Szydlo: az EU-ban komoly vitára van szükség biztonsági kérdésekről

Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, "melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat" - szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.

Azon kell elgondolkodni - tette hozzá -, hogy az Európai Unióban (EU) milyen reformok kellenek, hogy jobban működhessen, jobban fejlődhessen, és más államokban ne legyen többé kísértés a közösség elhagyására. Szydlo szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a "házigazdák". Hangsúlyozta: az EU rendkívül fontos Lengyelország számára. "A legfontosabb cél az, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon lakosainak" - értékelte.

A pénteki találkozó témáiról a lengyel kormányfő azt mondta: az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő - mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre.

Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra - szögezte le a lengyel miniszterelnök. 

Fico: meg kell változtatni az EU-intézmények és a tagállamok kommunikációját

A szlovák kormányfő szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is. A szeptember 16-i "pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani" - mondta Robert Fico, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét. Hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok. A kormányfő szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják.

Sobotka: prioritás a biztonság megerősítése

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján - mondta a cseh miniszterelnök.

Továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz. "A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban" - jegyezte meg. 

"Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is" - vélekedett Bohuslav Sobotka. Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.

Százmilliós bírságot kapott a Tigáz

Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) - közölte a szervezet pénteken.

Emellett a MEKH kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket törölje, mivel a hatóság által júniusban indított vizsgálat feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén - olvasható a közleményben.

Kolozsi Sándor, a MEKH főosztályvezetője a hivatal pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a felhasználók 1,1 milliárd forintot fizettek be eddig, a határozat értelmében a szolgáltatónak 30 napja van ennek visszafizetésére mindazon ügyfelek részére, akiket 2016. március 24. után szólított fel a költségátalány megfizetésére. A felhasználóknak nem kell panaszt tenniük, automatikusan jogosultak az összegre.

A Tigáz emellett köteles 15 napon belül honlapján közleményben tájékoztatni a fogyasztókat, hogy a követeléseket visszafizeti és törli a nem teljesített követeléseket - ismertette a főosztályvezető. Kolozsi Sándor emlékeztetett, hogy a március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Mindezt ugyanakkor csak akkor tehetik meg a szolgáltatók, ha a szankciót üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyja.

A Tigáz nem jelezte sem a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem - tette hozzá. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a szolgáltató nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári napot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a határozattal a hivatal nem a késedelmes számlafizetők védelmére kel, hanem azt mondja, hogy a Tigáz nem volt jogosult behajtási költségátalány alkalmazására, az üzletszabályzat ugyanis tartalmaz más szankciókat a késedelmes számlafizetés ellen, a felhasználótól viszont elvárható a határidőn belüli számlarendezés.

A Tigáz még pénteken azonnal bejelentette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fellebbez a MEKH határozata ellen, mert álláspontja szerint törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Azt is kérvényezi a Tigáz, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettség teljesítését.

Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője a sajtóértekezleten elismerte, hogy a bíróság dönthet a visszafizetések végrehajtásának felfüggesztéséről, amíg döntést nem hoz az ügyben.

Százmilliós bírságot kapott a Tigáz

Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) - közölte a szervezet pénteken.

Emellett a MEKH kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket törölje, mivel a hatóság által júniusban indított vizsgálat feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén - olvasható a közleményben.

Kolozsi Sándor, a MEKH főosztályvezetője a hivatal pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a felhasználók 1,1 milliárd forintot fizettek be eddig, a határozat értelmében a szolgáltatónak 30 napja van ennek visszafizetésére mindazon ügyfelek részére, akiket 2016. március 24. után szólított fel a költségátalány megfizetésére. A felhasználóknak nem kell panaszt tenniük, automatikusan jogosultak az összegre.

A Tigáz emellett köteles 15 napon belül honlapján közleményben tájékoztatni a fogyasztókat, hogy a követeléseket visszafizeti és törli a nem teljesített követeléseket - ismertette a főosztályvezető. Kolozsi Sándor emlékeztetett, hogy a március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Mindezt ugyanakkor csak akkor tehetik meg a szolgáltatók, ha a szankciót üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyja.

A Tigáz nem jelezte sem a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem - tette hozzá. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a szolgáltató nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári napot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a határozattal a hivatal nem a késedelmes számlafizetők védelmére kel, hanem azt mondja, hogy a Tigáz nem volt jogosult behajtási költségátalány alkalmazására, az üzletszabályzat ugyanis tartalmaz más szankciókat a késedelmes számlafizetés ellen, a felhasználótól viszont elvárható a határidőn belüli számlarendezés.

A Tigáz még pénteken azonnal bejelentette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fellebbez a MEKH határozata ellen, mert álláspontja szerint törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Azt is kérvényezi a Tigáz, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettség teljesítését.

Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője a sajtóértekezleten elismerte, hogy a bíróság dönthet a visszafizetések végrehajtásának felfüggesztéséről, amíg döntést nem hoz az ügyben.