Már átadta a postának a Nemzeti Választási Iroda (NVI) azt a 224 ezer szavazólapot tartalmazó csomagot, amit a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, de október 2-án voksolni akaró választónak levélben küldenek el. A kvótareferendumon az eddigi adatok szerint 264 ezren akarnak levélben szavazni. Van, aki postán kérte a csomagot, mások személyesen veszik át azokat a külképviseleteken. A népszavazáson való részvételre szeptember 17-én 16 óráig jelentkezhetnek a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok, így még biztosan változik a szám. A nagy borítékot - ahogyan a 2014-es országgyűlési választáson is - biztonsági ragasztócsíkkal kell leragasztani, amely szintén a küldemény része, így a hivatalos szervek szerint abból nem lehet sérülésmentesen szavazatot kivenni vagy beletenni. A levélben leadott szavazatoknak postán a választást megelőző szombat éjfélig kell megérkezniük az NVI-hez, de lehetőség van a szavazatot leadni külképviseleten, illetve egyéni választókerületi székhelyen is.
Az ellen, hogy a külföldön dolgozó vagy tanuló, ám magyarországi lakcímmel rendelkezők miért nem voksolhatnak úgy, mint a határon túliak, a választási eljárási törvény módosítása óta folyik a vita. A Fidesz a törvény kiterjesztését rendre megakadályozza, legutóbb múlt hétfőn kellett határozatképtelenség miatt berekeszteni a rendkívüli parlamenti ülést, amelyen a kormánypárti képviselők meg sem jelentek. Több százezer érintett választópolgár választójoga sérülhet így, hiszen mint Tóth Zoltán választási szakértő emlékeztetett: a szabályok nemcsak a szavazategyenlőség alkotmányos elvét, hanem a joggyakorláshoz való jogot is sértik. A parlamenti választások idején az Alkotmánybíróság azzal érvelt, azért lehet eltérés a szavazás módjában a kettős állampolgárok és a külföldön dolgozók között, mert eltérően is szavaznak: a magyar lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok csak pártlistákra, a külföldön dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkező nagykorúak pedig pártlistákra és egyéni képviselőre is. Tóth szerint az Ab határozata már akkor is nyíltan szembement az alaptörvénnyel, ráadásul az alkotmányossá tett diszkrimináció semmilyen népszavazás ügyében sem állhat meg. A kvótareferendumon ugyanis már nem lesz különbség a szavazatok között, a kettős állampolgároknak és a külföldön dolgozóknak is ugyanazt a kérdést teszik fel, és a szavazatuk is ugyanannyit ér majd.