Mit mondott Navracsics Tibor a Nap-Keltében 2006-ban?

Publikálás dátuma
2016.08.30. 08:22

Miközben egyfolytában panaszkodik a kormány, hogy az ellenzék miért nem konstruktívabb, sorra elutasítják a javaslatainkat. 149 módosítást adtunk be. Van ezek között önálló törvényjavaslat, törvénymódosítási javaslat is másfél hónap alatt. 146-ot elutasított a kormány. Ezek között volt valóban technikai jellegű is, de volt lényegi is. Hogy mást ne mondjak például, amit most is behoztunk: a miniszterek anyagi felelősségéről szóló törvényjavaslat, ami éppen a felelősebb költségvetési politikáért azt irányozza, hogy ha egy adott előirányzatnál túllépi a kiadási keretet, akkor a miniszter anyagilag is legyen felelős ezért a túllépésért.

Szerző

Nyugalom, ez nem a Török Birodalom

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:45
Balog Zoltán és Varga Benedek szerint: nem szabad elhanyagolni a társadalmi, történelmi színvonalú emlékeket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Felújítják, átszervezik a Magyar Nemzeti Múzeumot körbeölelő Múzeumkertet. A terület 1855-ig csupán egyfajta küludvarként funkcionált, azóta a park számtalan történelmi tett helyszíne volt. Most úgy gondolják, teljes rekonstrukciót igényel, területét növelni kell, szobrait vissza kell rendezni eredeti helyükre, a mögötte húzódó Pollack Mihály térről pedig száműzni kívánják az autósforgalmat. Az elmondása szerint az ötletpályázat eredményhirdetésén csak kíváncsisága miatt megjelent Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerint indokolt a beruházás, ennek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődnie. A Nemzeti egyúttal megkapja a Magyar Rádió múzeum mögötti épületeit is, amelyek közül kettőt lebontanak, másokat hasznosítanak.

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében eredményt hirdettek a múzeum kertjének felújítását és átszervezését célzó ötletpályázaton. A hétfő délutáni eseményen jelentős számú sajtómunkás, meghívott vendég és a díjazott pályázó volt jelen. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum július elsején hivatalba lépett új főigazgatója Kossuth Lajos, József nádor és Erzsébet királyné közismert festménye alatt állva arról beszélt, a Múzeumkert átfogó rekonstrukcióra szorul.

Mint mondta, a terület történeti központként, a nemzeti múlt és a kultúra ikonikus helyszíneként sokoldalú hasznosítást igényel. A történész szerint elég ránéznünk a firenzei Pitti-palotához tartozó Boboli-kertre (Giardino di Boboli), a 16. században megálmodott park ugyanis tökéletes példája annak, milyennek kellene kinéznie egy múzeum, illetve műemlék mögötti területnek.

"Ha a Boboli-kert olyan lenne, mint amilyen ma a Múzeumkert, zavargás törne ki" - jegyezte meg az igazgató. Varga példaként említette a Buckingham-palotát is, a brit uralkodó hivatalos rezidenciájának környezete meglátása szerint kiváltképpen rendezett és korszerű. Mint megjegyezte, nem szabadna hagyni, hogy a társadalmi, történelmi színvonalú emlékeket elhanyagoltság jellemezze.

A Magyar Nemzeti Múzeum, akkor még Csorba László távozott főigazgató vezetésével, májusban hirdetett pályázatot a Múzeumkert megújítására. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy a tervezők rendezett kertnek gondolják el a múzeumi parkot, a beavatkozást jellemezze történeti hűség, s az elkészült terület okozzon esztétikai élményt a befogadónak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén arról beszélt, hogy a kormány is fontosnak tartja a terület korszerűsítését.

A politikus oldott hangulatú beszédében azt mondta, egy olyan kultúrnemzet számára, mint amilyen a magyar, a kulturális önbecsülés értékmérője az, hogy milyen állapotban vannak a múzeumai, történelmi közparkjai. Kiemelte, a kormány éppen ezért újította fel a Pesti Vigadót, a Zeneakadémiát, az Operaház társintézeteként működő Erkel Színházat, a Városligetet pedig ezen elv mentén alakítják "igazi közparkká." Balog Zoltán továbbá megemlítette az Iparművészeti Múzeum jelenleg is tartó felújítását, amelyről a közelmúltban derült ki, hogy 2018 helyett várhatóan 2020-ra készül el.

Beszédében kitért arra is, hogy a mostani átalakítás az utóbbi évtizedekben jócskán elfeledett Palotanegyed megújításának nyitóeleme. Hivatalosan is megerősítette, a Magyar Nemzeti Múzeum új létesítményekkel bővül: a Magyar Rádió volt épületegyütteséből három épület, a Pollack Mihály téri Károlyi-palota, az Esterházy-palota a Márványteremmel, a Bródy Sándor utcai Stúdiópalota az intézmény alá fog tartozni.

A tervek szerint a rádió iroda- és üzemépületére lebontás vár, de a stúdiókat a lehetőség szerint megőrzik, megújítják. Szeretnék azt is, ha a Pollack tér amúgy is csekély autóforgalma eltűnne, ugyanis arrafelé lenne a Múzeumkert másik bejárata.

Balog Zoltáné volt annak feladata, hogy ismertesse a Nemzeti Múzeumban összegyűlt érdeklődők számára azt, hogy valójában hogyan is képzeli el az intézmény a kormánnyal közösen a Múzeumkert megfiatalítását. Zöld és családbarát helyet szeretnénk, igazi élő kerttel, de az oda nem illő funkciók megszüntetésével, mondta a miniszter.

Nem feledkezett meg arról sem, hogy a 19. századi épített környezetbe illő legyen a felújított park, amelynek legfőbb feladataként a pihenő övezeti szerepet, továbbá a rekreációs, sokszínű parki funkcióját jegyezte meg. (A terület közelében három egyetem is található, sok hallgató szokta felkeresni a kertet.)

Az értékelést követően az emberi erőforrások minisztere és a múzeum főigazgatója közösen adta át a Múzeumkert-ötletpályázat elismertjeinek díjait. A pályázat első díját a Tér-Team Kft. érdemelte ki a tizenkét pályázó közül, az indoklás tanúsága szerint "harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt terve" alapján. A Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola és Orbán Nóra nevével fémjelzett pályázati mű a díszteremben kiállított pályázati anyagok, látványtervek alapján valóban izgalmas, nagyszabású beruházásnak ígérkezik.

Mint írják, a fák lehetőség szerinti megtartása hangsúlyos pontja tervüknek, csakúgy, mint a Petz Ármin-féle angolkert visszaidézése. Munkájuk vezérelvének az örökségvédelmet, a műemléki megőrzést nevezték meg, ami garanciának látszik arra nézve, hogy a hely alapvető jellegét megőrzik olyannak, amilyennek lennie kell.

Az első díjas tervezőiroda elképzeléseinek mégis nagyszabású tervei vannak. Kettős útrendszerben gondolkodnak, ami annyit takar: lenne egy fősétány, mellette pedig oldalkerti utakon sétálhatnának a járókelők. A kert fái közül csak a gyomfák eltávolítására lenne szükség, a park szobrainak áthelyezése pedig kettős szempont szerint történne. Csak azokat a szobrokat mozdítanák el, amelyek zavarják egymás hatását, továbbá kizárólag azokat, amelyeket eredeti pozíciójukba kívánnak visszaállítani. A Tér-Team Kft. szeretné a kert zöldfelületét a burkolatok bontásával növelni.

Az ötletpályázat eredményhirdetésén bejelentették azt is, hogy az 1,5 millió forintos második díjat a Pagony Kft., az egymillió forintos harmadik helyezést pedig Stéhli Zoltán Imre terve nyerte el. Az, hogy mi a kert rekonstrukciójának határideje nem hangzott el, de Varga Benedek főigazgató lapunk érdeklődésére azt mondta, szeretné, ha tartható lenne a 2017. december végi időpont.

Megkérdeztük tőle azt is, igazak-e a pletykák arra nézve, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Szentkirályi vagy Vas utcai épületét is "bekebelezné" a múzeum. Erre a főigazgató frappáns választ adott. "Aggodalomra semmi ok, szó nincs ilyen elképzelésekről. Elvégre nem a Török Birodalom vagyunk, nincsenek világhódító szándékaink" - közölte nevetve.

A rendezvényen jelen volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is, aki a Népszavának azt mondta, a "kíváncsisága hozta" az eredményhirdetéssel egybekötött fogadásra. A kulturális élet egyik legbefolyásosabb alakítója lapunk kérdéseire készséggel válaszolt. "Örülök annak, hogy végre létrejöhet a Múzeumkert helyretétele. Ennek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna történnie" - kezdte.

Hozzátette: "Kifejezetten örülök annak is, hogy nagyobb területet kap a Nemzeti Múzeum, ugyanis az intézmény már kinőtte jelenlegi kereteit. Vétek lenne a sufniba őrizni olyan műkincseket, amelyeknek kiállításokon lenne a helye. Sőt, megsúgom azt is, hogy más fővárosi múzeumoknak is ilyen gondjaik vannak. Az Iparművészetinek is vannak olyan kincsei, amelyeket egyszerűen nem tud hol kiállítani, tárolni" - mondta. Megjegyezte azt is, hogy fontos a múzeumok felújítása és bővítése, de legalább ennyire fontosnak gondolja azt is, hogy a múzeumok koordináljanak egymással. Erre azonban nem sok kedvező jelet lát.

Nyugalom, ez nem a Török Birodalom

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:45
Balog Zoltán és Varga Benedek szerint: nem szabad elhanyagolni a társadalmi, történelmi színvonalú emlékeket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Felújítják, átszervezik a Magyar Nemzeti Múzeumot körbeölelő Múzeumkertet. A terület 1855-ig csupán egyfajta küludvarként funkcionált, azóta a park számtalan történelmi tett helyszíne volt. Most úgy gondolják, teljes rekonstrukciót igényel, területét növelni kell, szobrait vissza kell rendezni eredeti helyükre, a mögötte húzódó Pollack Mihály térről pedig száműzni kívánják az autósforgalmat. Az elmondása szerint az ötletpályázat eredményhirdetésén csak kíváncsisága miatt megjelent Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerint indokolt a beruházás, ennek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődnie. A Nemzeti egyúttal megkapja a Magyar Rádió múzeum mögötti épületeit is, amelyek közül kettőt lebontanak, másokat hasznosítanak.

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében eredményt hirdettek a múzeum kertjének felújítását és átszervezését célzó ötletpályázaton. A hétfő délutáni eseményen jelentős számú sajtómunkás, meghívott vendég és a díjazott pályázó volt jelen. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum július elsején hivatalba lépett új főigazgatója Kossuth Lajos, József nádor és Erzsébet királyné közismert festménye alatt állva arról beszélt, a Múzeumkert átfogó rekonstrukcióra szorul.

Mint mondta, a terület történeti központként, a nemzeti múlt és a kultúra ikonikus helyszíneként sokoldalú hasznosítást igényel. A történész szerint elég ránéznünk a firenzei Pitti-palotához tartozó Boboli-kertre (Giardino di Boboli), a 16. században megálmodott park ugyanis tökéletes példája annak, milyennek kellene kinéznie egy múzeum, illetve műemlék mögötti területnek.

"Ha a Boboli-kert olyan lenne, mint amilyen ma a Múzeumkert, zavargás törne ki" - jegyezte meg az igazgató. Varga példaként említette a Buckingham-palotát is, a brit uralkodó hivatalos rezidenciájának környezete meglátása szerint kiváltképpen rendezett és korszerű. Mint megjegyezte, nem szabadna hagyni, hogy a társadalmi, történelmi színvonalú emlékeket elhanyagoltság jellemezze.

A Magyar Nemzeti Múzeum, akkor még Csorba László távozott főigazgató vezetésével, májusban hirdetett pályázatot a Múzeumkert megújítására. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy a tervezők rendezett kertnek gondolják el a múzeumi parkot, a beavatkozást jellemezze történeti hűség, s az elkészült terület okozzon esztétikai élményt a befogadónak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén arról beszélt, hogy a kormány is fontosnak tartja a terület korszerűsítését.

A politikus oldott hangulatú beszédében azt mondta, egy olyan kultúrnemzet számára, mint amilyen a magyar, a kulturális önbecsülés értékmérője az, hogy milyen állapotban vannak a múzeumai, történelmi közparkjai. Kiemelte, a kormány éppen ezért újította fel a Pesti Vigadót, a Zeneakadémiát, az Operaház társintézeteként működő Erkel Színházat, a Városligetet pedig ezen elv mentén alakítják "igazi közparkká." Balog Zoltán továbbá megemlítette az Iparművészeti Múzeum jelenleg is tartó felújítását, amelyről a közelmúltban derült ki, hogy 2018 helyett várhatóan 2020-ra készül el.

Beszédében kitért arra is, hogy a mostani átalakítás az utóbbi évtizedekben jócskán elfeledett Palotanegyed megújításának nyitóeleme. Hivatalosan is megerősítette, a Magyar Nemzeti Múzeum új létesítményekkel bővül: a Magyar Rádió volt épületegyütteséből három épület, a Pollack Mihály téri Károlyi-palota, az Esterházy-palota a Márványteremmel, a Bródy Sándor utcai Stúdiópalota az intézmény alá fog tartozni.

A tervek szerint a rádió iroda- és üzemépületére lebontás vár, de a stúdiókat a lehetőség szerint megőrzik, megújítják. Szeretnék azt is, ha a Pollack tér amúgy is csekély autóforgalma eltűnne, ugyanis arrafelé lenne a Múzeumkert másik bejárata.

Balog Zoltáné volt annak feladata, hogy ismertesse a Nemzeti Múzeumban összegyűlt érdeklődők számára azt, hogy valójában hogyan is képzeli el az intézmény a kormánnyal közösen a Múzeumkert megfiatalítását. Zöld és családbarát helyet szeretnénk, igazi élő kerttel, de az oda nem illő funkciók megszüntetésével, mondta a miniszter.

Nem feledkezett meg arról sem, hogy a 19. századi épített környezetbe illő legyen a felújított park, amelynek legfőbb feladataként a pihenő övezeti szerepet, továbbá a rekreációs, sokszínű parki funkcióját jegyezte meg. (A terület közelében három egyetem is található, sok hallgató szokta felkeresni a kertet.)

Az értékelést követően az emberi erőforrások minisztere és a múzeum főigazgatója közösen adta át a Múzeumkert-ötletpályázat elismertjeinek díjait. A pályázat első díját a Tér-Team Kft. érdemelte ki a tizenkét pályázó közül, az indoklás tanúsága szerint "harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt terve" alapján. A Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola és Orbán Nóra nevével fémjelzett pályázati mű a díszteremben kiállított pályázati anyagok, látványtervek alapján valóban izgalmas, nagyszabású beruházásnak ígérkezik.

Mint írják, a fák lehetőség szerinti megtartása hangsúlyos pontja tervüknek, csakúgy, mint a Petz Ármin-féle angolkert visszaidézése. Munkájuk vezérelvének az örökségvédelmet, a műemléki megőrzést nevezték meg, ami garanciának látszik arra nézve, hogy a hely alapvető jellegét megőrzik olyannak, amilyennek lennie kell.

Az első díjas tervezőiroda elképzeléseinek mégis nagyszabású tervei vannak. Kettős útrendszerben gondolkodnak, ami annyit takar: lenne egy fősétány, mellette pedig oldalkerti utakon sétálhatnának a járókelők. A kert fái közül csak a gyomfák eltávolítására lenne szükség, a park szobrainak áthelyezése pedig kettős szempont szerint történne. Csak azokat a szobrokat mozdítanák el, amelyek zavarják egymás hatását, továbbá kizárólag azokat, amelyeket eredeti pozíciójukba kívánnak visszaállítani. A Tér-Team Kft. szeretné a kert zöldfelületét a burkolatok bontásával növelni.

Az ötletpályázat eredményhirdetésén bejelentették azt is, hogy az 1,5 millió forintos második díjat a Pagony Kft., az egymillió forintos harmadik helyezést pedig Stéhli Zoltán Imre terve nyerte el. Az, hogy mi a kert rekonstrukciójának határideje nem hangzott el, de Varga Benedek főigazgató lapunk érdeklődésére azt mondta, szeretné, ha tartható lenne a 2017. december végi időpont.

Megkérdeztük tőle azt is, igazak-e a pletykák arra nézve, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Szentkirályi vagy Vas utcai épületét is "bekebelezné" a múzeum. Erre a főigazgató frappáns választ adott. "Aggodalomra semmi ok, szó nincs ilyen elképzelésekről. Elvégre nem a Török Birodalom vagyunk, nincsenek világhódító szándékaink" - közölte nevetve.

A rendezvényen jelen volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is, aki a Népszavának azt mondta, a "kíváncsisága hozta" az eredményhirdetéssel egybekötött fogadásra. A kulturális élet egyik legbefolyásosabb alakítója lapunk kérdéseire készséggel válaszolt. "Örülök annak, hogy végre létrejöhet a Múzeumkert helyretétele. Ennek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna történnie" - kezdte.

Hozzátette: "Kifejezetten örülök annak is, hogy nagyobb területet kap a Nemzeti Múzeum, ugyanis az intézmény már kinőtte jelenlegi kereteit. Vétek lenne a sufniba őrizni olyan műkincseket, amelyeknek kiállításokon lenne a helye. Sőt, megsúgom azt is, hogy más fővárosi múzeumoknak is ilyen gondjaik vannak. Az Iparművészetinek is vannak olyan kincsei, amelyeket egyszerűen nem tud hol kiállítani, tárolni" - mondta. Megjegyezte azt is, hogy fontos a múzeumok felújítása és bővítése, de legalább ennyire fontosnak gondolja azt is, hogy a múzeumok koordináljanak egymással. Erre azonban nem sok kedvező jelet lát.