Ha bárki megtekinti az állami televízió hírműsorait – egyre kevesebben vannak ilyen önkínzó tévénézők –, meggyőződhet arról, hogy Európában csak azzal foglalkoznak, milyen újabb szörnyűségeket követnek el a migránsok. Négy magyar katona lett áldozata a bombák fölszedésének? Négy családban siratják a halottakat, akik túlterheltségük áldozatai (amit persze azonnal cáfolnak az illetékesek)? Semmiség ahhoz képest, hogy a migránsok Nyugat-Európában rettegésben tartják a békés polgárokat, nőket-asszonyokat erőszakolnak. Nálunk is megkérdezett a riporter két idősebb hölgyet, ők is félnek, már csak ezért is erősíteni kell a határ védelmét. Nem tudom, ki az a lelkes honvédő, aki összeállítja és szerkeszti a híreket. Jó volna felvilágosítani, hogy Magyarországon él, s az embereket az izgatja, mi történt itthon. Szeged vagy Pécs nekünk fontosabb, mint az, hogy két elvetemült migráns Párizs utcáin randalírozik. Ilyesmi nálunk is előfordul, igaz, nem bevándorlók molesztálják, erőszakolják meg a lányokat. Milyen érdekes riportot lehetne készíteni magyar nyugdíjasokkal, akik 34 ezer forintot kapnak havonta! Ez azonban nem téma, bár ez is elég riasztó. Migránsok… migránsok… bűnözők… ezt ömlesztik ránk a képernyőről Magyarországon, 2016-ban. Talán már készül az a tragédia is, amelyet valamelyik bértollnok ír Európa vesztéről. Szerencsére – ezt is megtudhatjuk – egy legény azért talpon van, s egyszerre védelmezi és szidalmazza a korhadó Európát, miközben vigyázó szemét Moszkvára és Ankarára szegezi igaz magyar módjára.
