Komoly eredményei, de komoly problémái is vannak a kormány tavaly szeptemberben indított menzareformjának a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke (MKSZ) szerint. Tettinger Antal elmondta: az elmúlt egy év tapasztalataiból elsősorban az szűrhető le, hogy konszolidálódni látszik a helyzet, a "három por" (só, liszt, cukor) elleni harcban jobb megoldások is kezdenek kialakulni.
Ahogy arról tavaly lapunk is beszámolt, miután az új közétkeztetési rendelet - amely az utolsó grammig szabályozza az iskolákban, óvodákban felszolgálható ételek alapanyagait, tápanyagtartalmát, elkészítésének módját - a gyakorlatban is életbe lépett, egyre több helyről lehetett hallani elégedetlen hangokat.
A gyerekek közül nagyon sokan elutasították az újfajta menüt, sok étel a moslékos edényben végezte. A legtöbben az ízetlen fogásokra panaszkodtak, a rendelet értelmében utánízesíteni sem lehet, az asztalokról ugyanis eltüntették a só- és cukortartókat. Az iskolákban a diákok gyakran otthonról hoztak sót, de az is előfordult, hogy a tanárok tették fogyaszthatóvá az ízetlen menzakosztot.
Nem kellett sok idő, és az interneten bizarr képek is megjelentek a reformfogásokról, az egyik, nem éppen étvágygerjesztő kulináris alkotásról kiderült, hogy nem mosogatólé, hanem harcsaapró csicsókával. A szülők azért háborogtak, mert hiába fizetnek a menzáért, ha a gyerek nem eszi, éhesen megy haza - a harcsás csicsóka egyébként szerintük is undorító volt.
Szegeden petíciót is indítottak a szülők: hangsúlyozták, a só- és cukormennyiség drasztikus csökkentése miatt az ételek ehetetlenek, a natúr joghurthoz hozzá sem nyúlnak a gyerekek, a mindennapi tej pedig az arra érzékenyeknek hasfájást okoz. De nemcsak a szülők, az étkeztetők is panaszkodtak, a legtöbben azt tapasztalták, egyre több étel került a kukába a reform bevezetése óta.
Tettinger Antal szerint a kezdeti "riadalom" után csillapodtak a kedélyek, az elmúlt egy évben a gyerekek fokozatosan hozzászoktak az íztelenebb, de egészségesebb ételekhez, valamint a konyhák is az új receptek, alapanyagok használatához.
A francia menü: steak, tepsis burgonya, sült fűszeresparadicsom, paradicsomos káposztasaláta,sajt, kivi
Más szakmai szervezetekkel együtt az MKSZ is folyamatosan egyeztetett az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) a menzareform javítása érdekében, s bár Tettinger még nem tud arról, hogy javaslataikat már a gyakorlatban is alkalmaznák, úgy érzi, volt befogadó készség a rendeletalkotó felől.
A szakember szerint az egyik legnagyobb kihívást az engedélyezett só mennyisége jelenti, több ételsornál az előírt mértéket még dietetikus szakemberek közreműködésével sem tudták betartani a próbafőzések alkalmával; előfordult, hogy már maga az alapanyag is több sót tartalmazott, mint amennyit a jogszabályok megengednek. A só mennyiségének ráadásul nem csupán az íz, hanem egyes élelmiszereknél - mint a péksütemények - az állag szempontjából is fontos szerepe van.
Az Egyesült Államok menzáival kapcsolatban világméretű botrány volt, amikor a paradicsomot is tartalmazó pizzát zöldségnek minősítették. Az USA-ban az egészséges ételeket biztosan nem a menzákon kell keresni, még úgy sem, hogy pár éve limitálták például a sült krumpli mennyiségét.
A szabályok ugyanis csak a kalóriaszámra vonatkoznak, így ahelyett, hogy sok egészséges ételt adnának a menzákon, inkább kisebb adagokban szolgálják fel a cukros, zsíros ebédet.
Finnországban az ebéd minden iskolásnak ingyen jár, de még a felsőoktatásban is jár támogatás. A diákok svédasztalos büfékben válogathatnak a többnyire egészséges ételek között.
Franciaországban kiemelkedő figyelmet fordítanak már régóta az iskolai étkezésre. Ha mégis sült krumpli vagy pizza kerül terítékre, azt csakis valami egészségessel, mondjuk hallal vagy zöldkörettel adják a gyerekeknek. Az étel automatákat már évekkel ezelőtt betiltották az iskolákban, de persze a sajt mindennapos vendég.
A hvg.hu információi szerint még májusban szűkkörű próbafőzést is végeztetett az Emmi, ahol szintén arra jutottak, hogy a menzarendelet egyes előírásai betarthatatlanok.
"A tavasszal kezdődött egyeztetések során létrejött egy szakmai anyag, ami már jogszabálytervezet formájában is elkészült" - erről Gál Pál Zoltán beszélt lapunknak. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke úgy tudja, heteken belül, de legkésőbb év végéig módosíthatnak a közétkeztetési rendeleten, de tanévkezdéskor még biztos, hogy az eddigi előírások szerint főznek majd a konyhákon.
"Úgy tudom, a módosításban ésszerűsítették a határértékeket, valamint a túlszolgáltatást is csökkentették, eddig ugyanis gyümölcsből, tejből is rengeteg került a kukába, mert a gyerekek az előírt mennyiséget nem tudták elfogyasztani" - mondta Gál, abban bízva, hogy ez egy elfogadhatóbb rendelet lesz. Hozzátette: az egészségesebb ételek ízvilága a változtatások után sem hasonlít majd a nagymama konyhájából kikerülő finomságokéra, de "szerethetőbb" lesz, mint most.
A tervezett módosításokkal kapcsolatban kerestük az Emmi-t is, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk válaszokat.
A szakorvosi igazolással rendelkező gyerekeknek az iskolai menzán kötelező biztosítani a megfelelő diétás étrendet - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Erdélyi-Sipos Alíz dietetikus, főtitkár hangsúlyozta: a tejcukorra érzékeny gyerekek napi rutinjában is lényeges a kiegyensúlyozott táplálkozás, aminek részét képezik a diétába beilleszthető és már országszerte elérhető laktózmentes tej- és tejtermékek.
A szövetség adatai szerint egy magyar felnőtt átlagosan 2,5 dl tejet, tejterméket fogyaszt naponta, szemben az ajánlott 5 deciliterrel. Az óvodások és kisiskolások körében még rosszabb a helyzet: a 4-10 éves gyerekek 35 százaléka a kritikus határérték alatti mennyiségben fogyasztja a csontfejlődésükben különösen fontos kalciumot.
Az okok között szerepel, hogy egyre többen ismerik fel, hogy érzékenyek a tejcukorra, ezért elhagyják étrendjükből a tejtermékeket. Pedig a megfelelő, laktózmentes termékek választásával a dietetikus szakemberek által ajánlott szintre növelhető a tej- és tejtermékfogyasztás.
Munkaerőhiány a Kliknél
Sorban mondtak fel nyár elején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) Érdi Tankerületének dolgozói, a szervezet helyi irodáiban súlyos munkaerőhiány lépett fel. Minderről egy, az Érdi Tankerülethez tartozó iskolában oktató olvasónk értesítette lapunkat, aki egy tantestületi értekezleten hallott a problémáról.
Állítása szerint az intézményvezető beszámolt arról is, hogy főleg az adminisztratív dolgozók mondtak fel, különböző "bizonytalansági tényezőkre" hivatkozva. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy az éppen zajló szervezeti átalakítások után mi lesz velük, nem látták biztosítottnak megélhetésüket a szervezetnél.
Mint ismert, a kormány a "decentralizálás" szellemében azt az ellentmondásos döntést hozta, hogy a Klik 198 tankerületéből 58 tankerületi központot alakít ki, és a szervezetet is átnevezi szimplán Klebelsberg Központtá. Az új tankerületek helyét azonban csak az őszi szünet végéig tervezik véglegesíteni, azokat az iskolákat pedig, amelyeket eddig az önkormányzatok működtettek, a totális államosítás jegyében novembertől veszik át. Ugyanakkor a Klebelsberg Központ új pompájában csak januártól kezdi meg igazán működését, az átalakításokat addigra szeretnék véglegesíteni.
Pedagógus informátorunk szerint a tanárok nem értik, miért épp tanév közben szerveznek át. Az Érdi Tankerülethez tartozó iskolákban attól is tartanak, hogy az adminisztratív dolgozók távozása további bonyodalmakat okozhat. A tantestületi értekezleten ráadásul az is elhangzott, hogy nemcsak az Érdi, de a Pilisvörösvári és a Budakeszi Tankerületben is hasonló gondokkal küzd az állami fenntartó.
Kerestük a Kliket azzal kapcsolatban, meg tudják-e erősíteni értesüléseinket, valóban adódtak-e ilyen gondok az említett tankerületekben, s ha igen, mit tettek a helyzet rendezése érdekében, kérdéseinkre azonban csak a mai napra ígértek válaszokat.
