Véget nem érő válsághelyzet

Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:08
Népszava fotó
A kormány várhatóan ismét meghosszabbítja a szeptember 9-én lejáró menekültügyi válsághelyzetet - jelentette be tegnap a nemzetbiztonsági bizottság ülése közben Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ezt azzal indokolta, hogy folyamatos nyomás alatt tartják a magyar államhatárt, elsősorban Szerbia felől. 

Indoklásképpen azt mondta, hogy év eleje óta 17 766 illegális határsértőt fogtak el, augusztusban napi átlagban 133-an próbáltak így bejutni az országba, ám szinte mindenkit sikerült feltartóztatni. Megismételte, 3000 fővel növelik a határvadász századok létszámát és a déli határon megerősítik a kerítést - a toborzás szeptemberben kezdődik, a harmadik kerítésvonal műszaki megoldásán pedig dolgozik a Belügyminisztérium. A kormánynak ugyanis fel kell készülnie arra, hogy akár tíz- vagy százezrek akarnak Magyarországra bejönni, akiket fel kell tartóztatni.

Nem igazak azok a civil és jogvédő szervezetektől származó hírek, miszerint a határon a rendőrök vernék, megaláznák a menekülteket, kutyákkal kergetnék őket - állította a tanácskozás szünetében Kontrát Károly, a BM államtitkára. Bejelentette, a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy - mint megírtuk - Takács Tibort nevezzék ki a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) főigazgatójává. Az új szuperszolgálat kialakításáról még júniusban, a terrorellenes törvénycsomag részeként döntött a parlament. Kontrát tegnap is arról beszélt, hogy "a bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár; a bevándorlás tömeges megjelenése óta több mint háromszáz ember vesztette életét terrortámadások következtében Európában". A terrorizmus elleni fellépéshez szükség van arra, hogy az EU megváltoztassa elhibázott bevándorlási politikáját és megvédje a külső határokat, amiben Magyarország élen jár.

A török belpolitikai helyzet megváltozott, ezért komoly veszélye van annak, hogy az előző évihez hasonló menekülthullám is elindulhat a Balkánon. Erre Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke figyelmeztetett, aki hatékony, humánus, nem pedig statáriális menekültügyi eljárást sürgetett. Az ellenzéki politikus örül, hogy a kormány végre megértette: a rendőrségen belül önálló határvadász szervezetre van szükség. A letelepedési kötvényekről szintén szó volt az ülésen. Ezzel kapcsolatban Molnár közölte, nem elég mélyek a biztonsági vizsgálatok, ezért változtatni kellene a szabályokon, hiszen előfordulhat, hogy kétséges eredetű okiratok alapján születik döntés az ügyben.

Magyarországot közvetlen terrorveszély továbbra sem fenyegeti, de a TEK főigazgatója szerint folyamatos az információk gyűjtése és elemzése, s ha kell, beavatkozni is képesek - igyekezett mindenkit megnyugtatni a fideszes Németh Szilárd. A bizottság kormánypárti alelnöke viszont titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azzal riogatott, hogy az Iszlám Állam ma már "az illegális bevándorlók közé elvegyítve" igyekszik dzsihadistákat bejuttatni Európába, hogy azok itt terrorakciókat hajtsanak végre.

Eközben Csizmadia László, a Békemeneteket is szervező CÖF elnöke a Magyar Időkben világossá tette, hamarosan beszállnak a népszavazási kampányba a kormány mellett. Sorosozott és tudatta, amíg nem lesz drámai a migránshelyzet, sem itthon, sem Brüsszelben nem szerveznek Békemenetet.

Szerző

Szélsőséges szervezi a muszlim központot?

Sokáig Salah Tayseer volt a kulcsembere annak a Jótékonysági Béke Alapítványnak, amely egy muszlim központot kíván létesíteni, budapesti a Gutenberg tér 1. szám alatti társasházban - írta a Szombat. A lap emlékeztet, a palesztin származású fogorvost 2004-ben terrorfenyegetés előkészülete miatt letartóztattak, azzal gyanúsították ugyanis, hogy merényletet akar elkövetni a Budapestre látogató Mose Kacav izraeli elnök, illetve a budapesti Zsidó Múzeum ellen.

 A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelést javasolt a fogorvos ellen, mert a nyomozók szerint Tayseer 2003 végén megbízást adott egy személynek robbanószer beszerzésére azért, hogy szintén az ő megbízásából egy harmadik személy merényletet kövessen el. Az eljárást 2004 szeptemberében végül megszüntették, mert nem volt elegendő bizonyíték a vádemeléshez. A palesztin fogorvos ezt követően perelte be a magyar államot kártalanításért. A fogorvos eleinte 200 millió forintos nem vagyoni kártérítést kért, ez azonban az eljárás során ügyvédváltás miatt 20 millióra módosult, ami továbbá vagyoni kárként 8 millió 118 ezer forinttal és kamataival egészült ki, amiből végül 2008-ban 2 milliót meg is kapott.

Az atv.hu szerint 2014-ben egy magánszemély 30 millió forintért vásárolt meg egy helyiséget a Gutenberg téri házban egy árverésen. A Józsefvárosi Önkormányzat úgy tudja, kulturális központot kívánnak ott létesíteni, a helyiek és a munkások azt mondják: muszlim imaház lesz a saroképületben. Az ATV szerint a licitáláskor az önkormányzatot sem tájékoztatták az ingatlanfejlesztés valódi céljáról, vagyis, hogy valóban imaház lesz-e az ingatlanból. A Budapesti Zsidó Hitközség Rabbisága a Facebook-oldalán közölte, határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Országos Zsidó Egyetem mellett néhány méterre muszlim imaközpont épül. A Szombat egyébként a közösségi médiában is próbált tájékozódni a Jótékonysági Béke Alapítványról, két szóba jöhető Facebook-oldalt találtak, közülük az egyik üres, a másik szélsőséges ideológiák támogatásával vádolja Tayseert.

Szerző

Két hét múlva sztrájk lesz

Publikálás dátuma
2016.08.31. 07:04
Nem tárgyalnak velük FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tarlós István is bejelentette, hogy tárgyalna a kormánnyal az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről, bár ez eddig sem a köztisztviselők szakszervezetének, sem pedig az önkormányzati szövetségeknek nem sikerült. Ha a települési hivatalok a 30 százalékos, állami pénzből megvalósuló béremelési követelését nem teljesítik, szeptember 14-én egynapos sztrájk lesz a hivatalokban.

Mához két hétre, szeptember 14-én egy napra bezárhat a helyi polgármesteri hivatalok nagy része. A kormány sztrájkot akar. Meg persze az a majdnem 25 ezer köztisztviselő is, aki nyolc éve nem kapott egy fillér béremelést sem, meg az a majdnem tízezer társuk is, akinek a települési költségvetésből lefaragva tíz-húsz százalékos emelést, úgynevezett eltérítést tudtak adni a képviselőtestületek és a jegyzők. Az ő érdekükben fellépő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) június végén figyelmeztető megmozdulást szervezett, most pedig az egész napos munkabeszüntetéssel azt akarja megüzenni a kormánynak: nem lehet különbséget tenni köztisztviselők között annak függvényében, hogy az állami közigazgatásban dolgoznak, vagy a helyi hivatalokat viszik a vállukon. Márpedig most a kormány nemcsak megkülönbözteti ezeket a munkavállalói csoportokat, hanem a tárgyalások elől is kitér, pedig a szakszervezet és több önkormányzati szövetség is párbeszédet kezdeményezett a kérdésről – megpróbálták elkerülni a sztrájkot.

A kormány azonban a jelek szerint tényleg sztrájkot akar, nem pedig tárgyalást. A munkamegosztásban Rogán Antalhoz került a szakszervezeti egyeztetés feladata, de a miniszter még csak nem is válaszolt az MKKSZ elnökének levelére. Lázár János kancelláriaminiszter pedig vállalta a megbeszélést azzal az öt önkormányzati szövetséggel, amely még június elején szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a sztrájkban résztvevőkkel, egyszer le is ült Schmidt Jenővel, az Önkormányzatok Nemzeti Tanácsa (ÖNET) szövetségeket tömörítő Elnökök Tanácsa vezetőjével, a következő egyeztetést pedig augusztus végére ígérte. Csakhogy ma itt van a hónap utolsó napja, elment a nyár érdemi egyeztetés nélkül.

A megyei önkormányzatokat és a megyei jogú városokat tömörítő szövetségek nem írták alá a szolidaritási nyilatkozatot, ahogyan a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének tagjai sem. A Népszava érdeklődésére Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a fővárost és a kerületi önkormányzatokat tömörítő szervezet azért nem csatlakozott az aláírókhoz, mert ő szeretne egyeztetni a kormánnyal a bérkérdésről, és nem „kvázi petíciókat kiadni ellene”. A főpolgármester úgy fogalmazott: általában nincs kifejezett pozitív véleményem a sztrájkokról, az a passzív hatalomdöntögetési módszercsoport, amelynek körébe a sztrájk tartozik, nem áll közel hozzám. Demokráciában azonban a jogos érdekérvényesítés végső eszközeként nehezen elutasítható. Tarlós István is tényként kezeli ugyanakkor, hogy a települési hivatalok dolgozói nyolc éve nem kaptak általános béremelést, az pedig szerinte sem indokolható, hogy „az egyes számú köztisztviselőknél ezt orvosoljuk, a kettes számúaknál meg nem”. Arra a kancelláriaminiszteri üzenetre pedig, hogy az önkormányzatok oldják meg saját dolgozóik béremelését, a főpolgármester úgy reagált, ő nem kapott ilyen üzenetet, de ha valaki mégis, az nem volt elegáns, sőt már-már cinikusnak nevezhető.

Minden önkormányzatnál, ahol működik szakszervezeti csoport és annak tagjai a munkabeszüntetés mellett döntöttek, le kell ülni a polgármesterekkel és sok egyéb mellett meg kell állapodni róla, kapnak-e juttatást a dolgozók a sztrájk napjára vagy sem. Schmidt Jenő erre úgy reagált, hogy a polgármesterek legnagyobb része, „kivéve a legelvetemültebbeket”, engedni fogja a sztrájk megtartását, mert az a megkülönböztetés, ami a járási hivatalok és a helyi köztisztviselők között létrejött, az a náluk dolgozókra nézve sértő.

Azt ugyanakkor Tab fideszes polgármestere nem tartja reális kérésnek, hogy a települések fizessék ki a dolgozók munkanapját. Szerinte erre szolgálna a szakszervezeti sztrájkalap, ahogyan az a nyugati demokráciákban működik. Ugyanakkor azt is el kell ismerni – érzékeltette vívódását, hogy ezek az emberek nyolc éve nem kaptak béremelést, sokszor szabadidejükben is bent vannak a hivatalban, tehát mégis inkább arra hajlik, hogy inkább kifizeti az egy napot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt minden település polgármestere vagy képviselőtestülete maga dönti majd el.

Megkerestük a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) elnökét is. Csomor László azt hangsúlyozta, hogy a korábbi szolidaritási nyilatkozat ma is életben van, mert utolsóként ennek a szférának a bérezését is rendbe kell tenni. A kistelepüléseken olyan minimális az adóbevétel, hogy alig tudnak emelni a béreken és egyéb juttatásokon, pedig a hivatali terhek nőnek: még él a régi nyilvántartás, de már meg kell tanulni az új ASP-rendszert is. A képzéshez megfelelő idő kellene, de nincs elég ember, mert az állam nagyon alacsony létszámot fizet, aki teheti, menekül a kis hivatalokból.

Azt Bácsborsód polgármestere is hozzátette, hogy minden település maga dönti el, megadja-e a teljes bért a munkabeszüntetés napjára, mert az önkormányzati szövetségeken belül nincs kötelező megoldás. A KÖSZ elnöke úgy fogalmazott, ha a sztrájk nem éri el a célját, és az állam nem tesz pénzt a települési hivatalok köztisztviselőinek béremelésébe, a szakemberek utánpótlása nehéz lesz, egyre kevéssé lesznek képesek jó színvonalon ellátni a feladatukat, akkor pedig a kormány tényleg leszűrheti a következtetést, hogy a helyi hivatalok nem is képesek erre. Csomor László úgy látja, a gazdaság javuló teljesítménye fedezetet adna a szféra 22 milliárd forintos béremelési igényére, a lakosságnak pedig továbbra is szüksége van a helyi ügyintézésre, nem lehet minden feladatot járási szinten ellátni. A lakossági ellenállás akkor érhet el a kormányig, ha megszűnnek a helyi hivatalok, amelyek ma nagyon sokszor ütközőzónaként viselkednek és leveszik a terhek egy részét a járásokról is.