Vérlázítónak nevezte Harangozó Tamás, az MSZP képviselője, amit a Magyar Nemzeti Bank kizárólag közpénzből működő biztonsági cégénél tapasztalt.
A politikus csaknem fél év várakozás után - Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos közbenjárásának köszönhetően - nézhetett bele a cég dokumentumaiba. A Matolcsy-gárda meglátogatását – mint arról a Népszava korábban beszámolt - maga a jegybankelnök tette lehetővé Harangozónak, ám az MNB Biztonsági Zrt. vezérigazgatója mégis azt közölte vele, hogy szerinte a jogszabályok Harangozót nem ruházzák föl arra, hogy náluk helyszíni ellenőrzést végezzen. Állítólag azért, mert a zrt. magáncég. Ezért a belépését és az iratokba való betekintést „nem támogatja”.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője, Péterfalvi Attila azonban leszögezte: ezzel megsértették a közérdekű adatok megismerhetőségének alapjogát.
Ennek ellenére a cég szerdán korlátozta Harangozó országgyűlési képviselői, illetve a honvédelmi és a rendészeti bizottság alelnöki minőségével járó ellenőrzési jogait. Csak mint közérdekű adatigényléssel fellépő „egyszerű magyar állampolgárt” engedték az épületbe. Nem járhatta be az objektumot, nem tekinthette meg például a fegyverszobát sem – holott ez alapjoga egy ellenőrző képviselőnek, szakbizottsági politikusnak. Csupán egy külön helyiségben kaphatta meg a kért dokumentumokat – igaz, azokat korlátlanul.
A történet azért pikáns, mert Harangozó a cég állítólagos „magánjellege” miatt nem vizsgálódhatott teljes körűen. Ugyanakkor arra kérdésére, hogy egy magáncégnek hogyan lehet vezérigazgatója egy ma is aktív rendőr alezredes - Marosán Attila egykori kormányőr - korábban Pintér Sándor belügyminiszter úgy foglalt állást, hogy azért, mert a vállalat állami feladatot lát el. A „cégjelleget” tehát az aktuális érdekek mentén értelmezik az illetékesek.
Harangozó úgy fogalmazott: még az elitalakulatnak tartott Terrorelhárítási Központ munkatársai is megirigyelhetnék azt felszerelést, bért és azokat a „mesébe illő” munkakörülményeket, amivel az MNB fegyveres biztonsági őreinek rendelkezésére állnak.
A kétmilliárdos éves, kizárólag MNB-költségvetésből dolgozó cégnek 2015-ben 1,4 milliárd forintos személyi kiadása volt 160 munkatársra, ami azt jelenti, hogy a 100-120 fős végrehajtó állománynál minimum félmilliós fizetésekkel, a 40 fős menedzsmentnél pedig milliós fizetésekkel lehet számolni átlagban.
Csak irodabérletre 38 milliót költenek, 32 millióért autókat vásároltak, majd 55 millióért egyéb berendezéseket, felszereléseket, és további járműveket.
A szocialista politikus azt is megemlítette, hogy az MNB pénzszállítást végző páncélautói továbbra a jegybank tulajdonában állnak, a fegyveres kísérési feladatokat – mint korábban mindig – ma is a Készenléti Rendőrség speciális csoportjai végzik. Az egyelőre nem derült ki, hogy alapfeladatként vagy szerződéses jogviszonyban, külön pénzért dolgozik a jegybanknak a rendőrség. Tény viszont, hogy a biztonságos pénzszállításhoz a Matolcsy-gárda így jelenleg legfeljebb egy-egy gépkocsivezetővel járul hozzá. Hogy a jegybankelnök személyi védelmét is ők látnák el, a cég vezetői cáfolták.
Harangozó számításai szerint, ha létszámarányosan vizsgáljuk az MNB cégének költéseit, akkor a rendőrségnek az évi 250-280 milliárd forint helyett 600 milliárdot kellene kapni a költségvetésből.
A "matolcsysták" havonta kétszer 50-100 lőszert használnak el a gyakorlatokon, a rendőröknél az évi egyszeri kötelező lövészet betartása sem sikerül mindig.
A politikus ezzel kapcsolatban nem is kívánt kitérni az állami rendőrség és a „civil” Matolcsy-gárda feladatai és felelőssége közti aránytalanságokra.
Azt is megjegyezte: véleménye szerint az MNB biztonsági cégénél alkalmazásba vett számos egykori titkosszolgálati, illetve TEK-es csúcsvezető aligha valóban főként az állomány kiképzésével foglalkozik. Hogy ehelyett mégis mivel, azt „egyszerű állampolgárként” még a szakbizottság képviselője sem tudhatta meg.
