KSH;beruházások;uniós források;NGM;

2016-09-01 07:20:00

Zuhantak a beruházások

Régen közölt olyan elkeserítő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint szerdán: a beruházások volumene Magyarországon 20,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az esztendő második negyedévben. Amint az uniós pénzek ismét csordogálni kezdenek valamit javulhat a helyzet.

Az elmúlt hetek legfigyelemreméltóbb gazdasági híre az volt, hogy a GDP arányos államháztartási hiány kedvezőbben alakul a 2016. évi költségvetésben szereplőnél, ezért mód nyílhat arra, hogy a kormány terven felüli költekezésbe kezdjen. A KSH által az idei beruházások volumenéről közölt számokból kiderült, hogy ha a megtakarításokról szóló hírek igazak, akkor a kormány túlspórolta magát, ugyanis a második negyedévben 20,3 százalékkal kevesebb invesztíció valósult meg, mint egy évvel korábban, ami az első negyedévi 12,6 százaléknál is sokkal kedvezőtlenebb. Az első félévre számolt mínusz 17,3 százalékról nem lesz könnyű felkapaszkodni az év második felében.

A zuhanás okaira nem nehéz rájönni: az előző, 2014-ben lezárult, gazdasági ciklus óta új, uniós beruházás nem indult. Az állami beruházásoknál katasztrofális, 53 százalékot meghaladó a visszaesés mértéke, ugyanakkor a több, mint egyharmados súlyt képviselő feldolgozóiparban 11,1 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző négy negyedévi csökkenés után. Folyik - a többi között - az Audi beruházása Győrben az Apollo Tyres új gumibroncs-gyárának építése Gyöngyöshalásziban és a Lego kapacitásbővitése Nyíregyházán.

A KSH szerint az uniós pénzek elmaradása a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben. A hulladékgazdálkodás és a víziközművek végiggondolatlan átszervezése is éreztette hatását, összességében 70,6 százalékkal csökkentek a beruházásaik, ami azért is feltűnő, mert tavaly a második félévben az ágazat még 40 százalékos növekedésre volt képes.

Amíg - az előző negyedévhez hasonlóan - a gépberuházások gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak, addig az építőipar mélyrepülése még a szakmát is meglepte. Az első negyedév 24,4 százalékos visszaesését követőn a második negyedévben már 36,8 százalékos volt az elmaradás.

A főként uniós pénzekből gyarapodó oktatásban 12,9, az egészségügyi-szociális ellátás területén 50,1 százalékos volt a visszaesés mértéke, de még ezt is meghaladja útépítések és -felújítások 65 százalékos elmaradása.

Az ismét nyereségesre fordult bankszektor bizakodásának csalhatatlan jele, hogy 15,6 százalékkal növelni tudta a beruházásait. Főleg fiókbezárásokról érkeznek hírek, azonban a számokból világosan kiderül, hogy megszaporodtak a felújítások és az új fiókok megnyitása is.

Ahol viszont nincs változás: a sporttal kapcsolatos beruházások semmit se lanyhultak, sőt a tavalyit is meghaladó módon 25,9 százalékkal bővültek. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a riói olimpiára épült félresikerült Magyar Házat, vagy a Telkiben egymilliárdért megépült műfüves pályát, amelyre azért van szükség, hogy a magyar labdarúgó-válogatott egyetlen Faröer-szigeteken tartandó világbajnoki selejtező mérkőzésére megfelelően tudjanak a játékosok felkészülni.)

Az idei visszaesés után jövőre már érdemben nőhetnek a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, az állami beruházások növekvő volumene, és nem utolsó sorban az idei alacsony bázis miatt - mondták a szakértők. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a brüsszeli pénzek mikor érkeznek meg. A legoptimistább elemzők úgy vélik, hogy a magyarországi beruházások 2017-ben állhatnak növekedési pályára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint csupán átmeneti a beruházások mérséklődése, ezért a következő időszakban a terület jelentős erősödését várja a kormány. Mint írták, csak a nagyvállalatok közel 1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket, amelyek összértéke nagyságrendileg az éves GDP 3 százalékát teszi ki. Az elemzők ebben kételkednek.