Titok maradhat a Kúria devizahiteles döntése

Nincs abban semmi szokatlan vagy rendkívüli és mindenben megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak, hogy a legfelsőbb bírói fórum saját ügyéről is maga dönt - írta közleményében a Kúria, válaszul arra, hogy a sajtó pikánsnak tartja a most felszínre került esetet.

Történt ugyanis, hogy a Kúriát alperesként jogerős ítélet kötelezte arra, hogy közérdekű adat kiadása címén hozza nyilvánosságra a 2013-ban született devizahiteles jogegységi határozatának meghozatala előtt mely szervektől milyen tartalmú véleményt szerzett be, ám a napokban kiderült, mégis maga döntheti el, végrehajtja-e az ítéletet.

Mint ismeretes a Kúria 2013-ban és 2014-ben a devizahitel-szerződések érvényességéről szóló jogegységi határozatának meghozatala előtt véleményeket kért be többek között a Magyar Nemzeti Banktól, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Magyar Bankszövetségtől és civil szervezetektől. A felperes Transparency International Magyarország a véleményeket szerette volna megismerni, ám ezt a Kúria megtagadta. A felperes kérésének előbb helyt adott az adatvédelmi és információszabadság hatóság, ám az elsőfokú bíróság már a Kúriának adott igazat, aztán másodfokon újra fordult a kocka, a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a Kúria küldje meg a kért információkat a felperesnek - írta a Népszabadság.

Ezt a döntést támadta meg a Kúria felülvizsgálati kérelmével, ám a Polgári perrendtartásról szóló törvény kizárólag a Kúriát jogosítja fel ennek elbírálására. Az elmúlt években is tucatnyi hasonló eset volt, ahol a Kúria felülvizsgálati bíróságként döntött olyan bírósági jogkörben okozott kár megtérítése, személyiségi jogi, vagy éppen közérdekű adat kiadása iránti perben, amelyben maga a Kúria volt az alperes - áll a legfelsőbb bírói fórum közleményében. "Különbséget kell ugyanis tenni a Kúria mint peres fél és a Kúria mint felülvizsgálati jogkörben eljáró bírósági fórum között" - tették hozzá. A devizahitelekkel kapcsolatos vélemények nyilvánossága ügyében várhatóan néhány hónapon belül születik döntés - közölték a Kúrián.

Abban bízunk, hogy a Kúria kiemelten csak a jogi érvekre fog figyelni - mondta el a lapnak Karsai Dániel, a felperes ügyvédje. Ha nem így lesz, az Alkotmánybíróságig is hajlandóak elvinni az ügyet - tette hozzá.