Diplomáciai viszály a brazil elnök leváltása miatt

Diplomáciai viszályt idézett elő Dél-Amerikában Dilma Rousseff szerdai, szenátus általi leváltása a brazil elnöki tisztségből. A térség baloldali kormányai, a venezuelai, az ecuadori, valamint a bolíviai kabinet élesen bírálta Rousseff menesztését. A három állam törvénytelennek nevezve a lépést visszahívta nagykövetét Brazíliából.

Venezuela külügyminisztériuma parlamentáris államcsínynek nevezte a leváltást, s azt is bejelentette, felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat a szomszédos országgal. Előzőleg Nicolás Maduro, az ország elnöke az új brazil vezetést oligarcháknak, „imperialista csoportnak” nevezte, olyan politikusoknak, akik „szembemennek Dél-Amerika baloldali mozgalmaival”.

Rafael Correa ecuadori államfő Rousseff leváltását „árulásnak” nevezte, s szintén bejelentette az ügyvivő visszahívását. Evo Morales bolíviai elnök azt közölte, a parlament által végrehajtott „puccs a demokrácia elleni támadás” volt. A közép-amerikai Kuba úgy fogalmazott, hogy a brazil szenátus „megsértette a választói akaratot” tett említést. A havannai kormány szintén államcsínyről beszélt.

Hamar válaszolt a vádakra a brazil külügyminisztérium. A közlemény szerint a bírálóknak „fogalmuk sincs a brazil törvényekről”. A legnagyobb dél-amerikai ország válaszként visszahívta Caracasba, Quitba és La Pazba akkreditált nagykövetét. A külügyi tárca közleménye szerint ezek az országok a Dilma Rousseff ellen indított alkotmányos vádemelési eljárás, illetve a leváltás bírálatával „a latin-amerikai integráció alapelveivel és céljaival mentek szembe”. Az említett államokkal szemben Argentína, Chile és Paraguay jelezte, tiszteletben tartják a döntést.

A szenátus szerdán teljesen egyértelmű döntést hozott a baloldali elnök leváltására (61-20 arányban voksoltam menesztése mellett), akit már májusban felfüggesztettek hivatalából egy szenátusi döntés által. Három órával a szavazás után máris letette az esküt Michel Temer, aki az elmúlt hónapokban ideiglenes államfőként szolgált. A 75 éves konzervatív politikus beiktatásával a brazil Munkáspárt 13 évig tartó kormányzása ért véget.

Temer „új korszakot” ígért Brazília számára. „Csak az a cél lebeg a szemem előtt, hogy olyan országot adjak át utódomnak, amelyben béke honol, s melynek gazdaságát ismét sikerül növekedési pályára állítani” – fejtette ki. Kijelentette, politikai stabilitásra törekszik, hogy így tegye vonzóbbá hazáját a befektetők számára.

Az 1940-ben született, jogi végzettségű Michel Temer 2011 januárja után látta el az alelnöki tisztséget. Egyszer, 2014-ben újraválasztották e pozíciójában. Elnöki tisztsége 2019. január 1-ig, tehát Rousseff mandátumának végéig tart. Némi szépséghiba, hogy Temer legalább annyira népszerűtlen hazájában, mint elődje, Dilma Rousseff, akinek leváltásáért minden tőle telhetőt meg is tett. Már a riói olimpia nyitóünnepségén kifütyülték, „Temer mondjon le” – kiabálta a közönség. Az idős politikus ezért nem is vett már részt a záróünnepségen. Temert ráadásul korrupciós vádakkal illetik.

Mindenesetre most Michel Temerre hárul az a nem éppen könnyűnek ígérkező feladat, hogy kivezesse hazáját a súlyos válságból. Privatizációval, s az államapparátusra szánt összegek csökkentésével próbálja meg elérni ezt. Szó van a munkaerőpiac rugalmasabbá tételéről éppúgy, min a nyugdíjreformról. Várhatóan kevesebbet költenek majd szociális kiadásokra is. A Munkáspárt egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy több mint 40 millió embert emelt ki a szegénységből, s történelmi minimumra sikerült csökkenteni a munkanélküliséget. Szakértők szerint Rousseff 2014-es újraválasztását is a szociális programoknak köszönhette. Temer érkezésével a Munkáspárt óva intett egy neoliberális politikától.

Rousseff ismét arról beszélt, puccsot hajtotta végre ellene. Jogi képviselője, José Eduardo Cardozo bejelentette, megtámadja a leváltást érintő döntést a legfelsőbb bíróságnál.