Egymillióval több autó két évtized alatt

Jelentősen bővült a magyarországi autóállomány: 1995-höz képest 42 százalékkal 3,37 darabra nőtt a személyautók száma. Ezzel párhuzamosan a teherautóknál 56 százalékos növekedést következett be - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely szerint a lízingpiacon továbbra is az egyik legfontosabb pillér marad a járműfinanszírozás. Az új személygépjárművek 50, míg az új haszongépjárművek 80 százaléka lízingkonstrukciók keretében kerül az utakra.

A válság során jelentősen összeszűkülő magyar autópiac az utóbbi években fokozatosan bővül: 2012-ben 53 ezer új személyautó került forgalomba, 2015-ben pedig már 70 ezer felett voltak az eladások, és az idei hónapokban is növekedett a piac éves szinten. Az új autók piacának bővülése hozzájárul az magyar autóállomány megújulásához - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely a hivatalos adatok alapján felmérte a magyarországi járműállomány változását.

Évtizedes távlatban jelentős növekedést következett be. 1995-ben 2,24 millió személyautót tartottak nyilván, tíz évvel később - 2005-ben - már 3,03 milliós volt a teljes magyar személyautó-flotta, 2015-ben pedig 3,37 millió darabból állt. Összességében 2005-höz képest 10 százalékkal nőtt a személyautók száma, 1995-höz képest pedig 42 százalékkal, összesen 951 ezer autóval nőtt az állomány. Ezzel párhuzamosan egyébként a teherautók állománya is számottevően emelkedett: 2005-höz képest 20 százalékkal, 1995-höz képest pedig 56 százalékkal nőtt a számuk, így tavaly már 508 ezer darabból állt a magyarországi teherautóflotta, amely vontatókat és a különleges célú gépjárműveket is magában foglalja.

A lízingtársaságok jelentős szerepet játszottak a járműállomány növekedésében az elmúlt két évtizedben. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai által kínált finanszírozási konstrukciókkal kerül a magyar utakra az új személygépjárművek 50, míg a haszongépjárművek 80 százaléka. A szervezet arra számít, hogy a következő időszakban a lízingpiac egyik legfontosabb pillére marad a járműfinanszírozás, de emellett a termelőeszközök és a gépek finanszírozása is egyre fontosabb szerepet kaphat.

Szerző

Divatba jöttek a webáruházak

A teljes hazai online kiskereskedelem forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az első negyedév teljesítményét. Ezzel az első félévben – a tavalyi év első félévéhez képest összességében csaknem 18%-os bővüléssel – közel 131 milliárd forintos forgalmat érve el - derül kia GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik, ma megjelent felméréséből..

A nyár a műszaki cikkekről (és a sporteseményekről) szólt

A termékkategóriák tekintetében a szórakoztató elektronika termékkör generálta a második negyedév legnagyobb bevételét (11 milliárd forint), ami közel 46 százalékos bővülést jelent 2015 második negyedévének forgalmához képest. A kategória növekedésében (mind a kereslet, mind pedig a bővülő kínálat tekintetében) a 4 évente megrendezendő és nagy népszerűségnek örvendő labdarúgó Európa-bajnokság vásárlásösztönző hatása is megmutatkozott.

A nagyobb értékű műszaki cikkek iránti – megnövekedett – kereslet hatással volt az átlagos kosárértékre is, mely a nyár elején megközelítette a 11 200 forintot, szemben a 2015 nyár elején elért 10 000 forintos átlaggal.

A növekedés pedig nem állt meg júniusban. A harmadik negyedévben az olimpia és iskolakezdés köré épülő kampányok hatására, várhatóan tovább erősödik a szektor.

Marketing nélkül már nem megy

A webáruházakban a műszaki cikkek és szurkolói termékek értékesítési volumenének növeléséhez nagymértékben hozzájárult a labdarúgó Európa-bajnoksághoz köthető különféle marketing eszközök alkalmazása is.

Ráadásul a kereskedők körében évről évre egyre tudatosabb és szorosabb a marketinghez fűződő viszony. A fokozódó kínálat- és árverseny miatt, a ”felszínen maradás” minden korábbinál jobban függ a megfelelő mennyiségű és minőségű marketing aktivitástól.

Ezt a webáruházak is felismerték, melynek eredményeként azok több mint kétharmadának üzleti tevékenysége már egy előre megtervezett marketingterv mentén működik. A stratégiák között azonban ma még jóval elterjedtebb a kampány-szemléletű tervezés, így a stratégiával rendelkező kereskedők többségénél az egyes eszközöknek és média felületeknek még nincs dedikált költségvetése.

Átlagosan négyféle marketing eszköz

A hazai webáruházak – erőforrástól függően – egyszerre átlagosan négyféle marketing eszközt vesznek igénybe, és ezek segítségével igyekeznek minél nagyobb értékesítési mutatókat elérni.

Használati intenzitás tekintetében a legnépszerűbb marketingeszköznek továbbra is az ár-összehasonlító oldalak számítanak. Segítségükkel a legkisebb, frissen indult kereskedők is „felkerülhetnek a térképre”.

Évről évre egyre többen építik fel oldalukat az aktuális keresőoptimalizálási (SEO) standardoknak megfelelően, miközben továbbra is népszerűek a már-már klasszikus eszköznek számító Google hirdetések is.

A Facebook mint hirdetési felület

Az utóbbi egy év során a legnagyobb változás a Facebook tekintetében történt. Amellett, hogy a kereskedők 78 százaléka már jelen van a legnagyobb közösségi oldalon, egyre többet hirdetnek is a segítségével.

A tavalyi felmérésünk óta ugyanis a közösségi platform hirdetéskezelő felülete számos új, vásárlást ösztönző megoldást vezetett be. Ilyen például a képpontkövetésen alapuló konverziófigyelés, az A-B teszt lehetőséget kínáló hirdetéskezelés, és az Instagram hirdetési csatorna is.

Átlagosan 12 százalékos kedvezmény

A webáruházak többségének a „promóció” többnyire még mindig a termék- vagy kosár-százalékos kedvezmény adását jelenti, miközben az „akciózás” már egyre inkább nemcsak a leárazásokról, hanem az online vásárlás élményéről is szól.

A kifejezetten egy napig tartó akciók esetében – a népszerű „fekete péntek”-nek is köszönhetően – az átlagosan elérhető kedvezmény mértéke a tavalyi évhez képest a duplájára emelkedett. Az egyre változatosabb akciós lehetőségek, a konkurenciaharc és a jelentős árengedmények miatt az online vásárlók immár átlagosan 12%-os kedvezményben részesülhetnek a meghirdetett leárazások keretében.

100 látogatásból átlagosan 2 vásárlás valósul meg

A bővülő marketing-mix eredménye konverziós mutatóval mérhető, melyből kiderül, hogy száz látogatásra hány tényleges vásárlás jutott. Ebben a tekintetben a piaci átlag jelenleg 2,1 százalék– azaz 100 látogatás átlagosan 2,1 vásárlást eredményez. Ez a mutató azonban nagymértékben függ az alkalmazott marketing eszközöktől és a forgalmazott termékek körétől is. Utóbbi esetében a számítástechnika szektor jár az élen a maga 2,6 százalékos arányával, miközben az otthon, kert szektorban mindössze 1,4 százalékot tudnak elérni az online áruházak.

Szerző

Megvéd a burkini a bőrráktól

Meglehetősen egyedi érv látott napvilágot a muzulmán női fürdőruha, a burkini viselése mellett. A bőrrákkal foglalkozó világkongresszus bécsi ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a muzulmán nők fürdőruhája megvédhet a bőrráktól. A naptejek ugyanis messze nem nyújtanak kellő védelmet. Egy német tanulmány szerint az úgynevezett melanocitáktól nem óvnak meg. Ezek az UV sugárzás révén keletkeznek.

A Dermato Onkológusok Európai Egyesületének elnöke, Claus Grabe azt közölte, el kellene gondolkodni a burkini viselésén. Utalt arra, hogy Ausztráliában a viselet mintegy 50 százalékát nem muzulmánok vásárolják. Az országban ugyanis drámai mértékben nőtt a bőrrákos megbetegedések aránya. A megbetegedés elsősorban a növekvő ultraibolyasugárzásra vezethető vissza. A tanulmány szerint míg 1950-ben még 100 ezer lakosra egy, 1970-ben 3, 1990-ben 8, 2010-ben pedig 25 melanóma megbetegedés jutott, 2030-ra pedig ez a szám elérheti a 43-at.

Szerző