Meglátásaim röviden az augusztus 30-ai elsőfokú ítélet után
Átolvasva a híreket a keddi ítéletről, átgondolva a dolgokat, az háborít fel a legjobban, hogy egyes médiumok és média személyiségek máris kész tényként kezelik a bűnösségünket, a terrorizmust és már megy a dolgok parttalan felnagyítása. Miközben
1. az ítélet nem jogerős, tehát az ártatlanság vélelme most is megillet minket,
2. a Magyarországon – még a bíróság által is elismerten – joggyakorlatban még kimunkálatlan terrorizmus tényállásának ítéleti megindokolása igen felületes volt, pedig ennek az ügynek ez a lényege, hisz egyébként kisebb értékű rongálásokról van szó,
3. ahogy sajnálatos módon az egész eljárás alatt is a média nagy részében, úgy az ítéletben is csak a vád bizonyítékairól hallhattunk, mintha a mi védekezésünk is csak addig terjedt volna, hogy ezeknek a törvényes mivoltát vitattuk, kétségtelenül ezt is megtettük (persze az a botrány, hogy ezt lehet egyáltalán vitatni és ezt még a bíróság is valamelyest elismerte), de voltak cáfoló tanúink, dokumentumaink és a valóság tényeivel való vádirati ellentmondások is, mégis ezek értékelése semmilyen szinten nem történt meg.
4. még az sem derült ki számomra az ítélet indoklásából, hogy én most melyik vádpontban, mi alapján vagyok bűnös egyáltalán (ezt egyébként néhány tisztességesebb cikkíró is megjegyezte).
Rengeteg energiám és időm ment rá ezen ügy dokumentumainak feldolgozására, a jogi helyzet átlátására, az ügyben való védekezés felépítésére. És most azzal kellett szembesülnöm, hogy úgy tűnik, ez semmit nem ért, mert akiket azért fizetnek (ügyészek, bírók), hogy az ügyet ugyanígy feldolgozva, az általam felvetettekre érdemben reagáljanak, süketek és vakok.
Nem meglepő, hogy mindezek után rengetegen koncepciósnak vélik az eljáráson túl, az ítéletet is.
Az, hogy ma nekem kell szembesülnöm ezzel a fenyegető helyzettel és nem a Gyurcsány rezsim által elkövetett terror felelőseinek, jól rámutat, hová vezetett a rendszerváltás óta folyó mutyi politizálás, a rendre beígért elszámoltatások elmaradása.
Persze nem fogom feladni, küzdök tovább az igazamért minden lehető jogi fórumon. Köszönöm a mellettünk való kiállást mindenkinek, aki megteszi, nagy szükség van rá.
Azért a súlyosan igazságtalan ítéleten való jól érzékelhető, igen széleskörű felháborodás és megütközés mutatja, hogy nem én vagyok ennek a nemzetnek a szemében a terrorista.
Budaházy György
