állam;nagykereskedelem;tömény szeszek;

2016-09-02 07:26:00

Az államé lehet a szeszek nagykereskedelme (is)

A tegnapi 61. Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter több gazdasági témát is érintett.

Kiderült: 

- Ha a trafikok dohányellátása lehetséges központi módon úgy, hogy Brüsszelt is meg lehetett győzni a megoldás jogszerűségéről, akkor ezt a módszert - az állami tulajdonlást kiterjeszthetik gyógyszer-nagykereskedelmi cégekre is.

- Hasonló megfontolások alapján a tömény szeszes italok nagykereskedelmének állami monopóliuma is szóba jöhet, azonban bizonyos, hogy nem lesznek nemzeti alkoholboltok.

- Csak a kis nadrágszíjparcellák birtokkiegészítő jellegű vásárlásai vannak hátra a a Földet a gazdáknak program keretében. Az eddig befolyt 270 milliárd forint bevételből teljes egészében az államadósságot csökkenti a kormány.

- Decemberben felülvizsgálják a masszőrök on-line pénztárgép használati kötelezettségét. Ezt más szakmák esetében is megteszik.

- A Fidesz balatonfüredi frakcióülésén a földprogram lesz az egyik középponti téma, a fejlesztéspolitika is terítéken lesz, a vasárnapi boltzár nem kerül elő.

- A kiskereskedelem területén a kormány az Európai Bizottság gyakorlatával összhangban lévő szabályozást készül bevezetni, erről a következő hetekben egyeztetnek.

- Hazai buszgyártás: a mai közbeszerzési szabályok alapján nem az ár az elsőrendű szempont, ha a külföldi buszok olcsóbbak, akkor a magyar termelés társadalmi-gazdasági szempontjait is figyelembe veszik. Ahhoz azonban ragaszkodik a kormány, hogy a következő években az önkormányzatok, Volán-társulások várható tízezres nagyságrendű buszrendelésénél a hazai gyártók is kapjanak esélyt az indulásra.

- A Modern városok programban a múlt héten megígért 53 milliárd forint kifizetése folyik.

- A balatoni fejlesztések mellett elkötelezett a kormány, de kérdés, hogyan vannak ezek a pénzek megcímkézve.

- Az uniós kohéziós pénzek 60 százaléka külföldi vállalatokhoz kerül. Óvatosan kell bánni a pénzek befagyasztásáról szóló hírekkel.

- Huszonegy kiemelt kötelezettségszegési eljárást értékelt a Stratégiai és a Gazdasági kabinet. A nemzeti piacvédelem és a szuverenitás a fő konfliktusforrás az Unióval. A magyar vállalkozások helyzetbe hozása sem tetszik Brüsszelnek. Nagyok a viták földügyben: a kormány prioritásai, hogy külföldiek és jogi személyek ne vehessenek földet, illetve egy személy legfeljebb 300 hektárt birtokolhasson. Brüsszel mindegyik prioritást támadja. Vita van emellett például a plázastopról és a rezsicsökkentésről is. Nincs viszont még kötelezettségszegési eljárás a határon épített kerítés ügyében, egyelőre az Európai Bizottság által feltett kérdéseket válaszolja meg a kormány.