kibővítés;Telenor Magyarország;Hipersuli program;Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola;virtuális valóság-sisakok;
2016-09-02 07:16:00
Az új technológiát nem a szórakozáson, hanem az oktatáson keresztül ismerték meg a diákok. - A virtuális valóság megismertetésében a fokozatosság elvét tartottam szem előtt, mivel tanítványaim közül alig néhányan próbálták ki korábban a VR-t. Először az új technológia és az eszközök működési elvét ismertettem meg diákjaimmal, majd közösen megfogalmaztuk a használat szabályait.
Mivel az élmény teljesen újszerű volt, elsőként olyan animációt néztek meg a gyerekek, ahol rácsodálkozhattak arra, valójában mit is jelent a VR-térélmény – magyarázta Medve Katalin, a törökbálinti iskola tanára a technológia oktatási felhasználásról.
- Később olyan területre invitáltam őket a sisak segítségével, ahova leggyakrabban nyári nyaralás közben kerülhetnek: víz alá merültünk, búvárként figyeltük meg a közeget, a közelgő állatok viselkedését. Mindezt csoportokban végezték a gyerekek, hisz így lehetett jól kihasználni az eszközöket, és így tudtak leginkább figyelni egymásra is. Bár az interneten fellelhető, oktatásban használható VR tartalmak száma még igen alacsony, így is találtam a művészettörténet tananyaghoz illeszkedőeket. Így például abban az osztályban, ahol épp az ókori Róma művészetével foglalkoztunk, olyan animációs anyagot elemeztünk, ami megmutatja, hogy a város egy adott helyszínén milyen volt az élet régen és most. Amelyik osztályban pedig a posztimpresszionizmus volt a téma, Vincent Van Gogh 360 fokos animációban életre keltett festményében sétálgattunk a szemüveg vezérlőgombjainak segítségével – ismertette a technológia tanórán való használatának lehetőségét Medve Katalin.
A kísérleti oktatást egy kutatás is kísérte. A felmérés eredményei szerint a törökbálinti diákok 71,3 százaléka az iskolai program keretében próbált ki életében először virtuális valóságot használó eszközt, míg 23,7 százalékuk már kipróbált hasonló eszközt valamilyen boltban vagy áruházban. Saját bevallásuk szerint csupán a diákok 3,8 százalékának van valamilyen virtuális sisakja otthon.
A megkérdezettek 97,5 százaléka szívesen használná a virtuális valóságot a kísérleti tanórákon kívül is: a diákok visszajelzései alapján a legtöbben történelmi tanulmányaiknál vennék hasznát a technológiának, például régi városok, csaták helyszínét szemlélhetnék meg valósághű formában.
Emellett földrajz-, és biológia órán használnák sokan a VR-sisakot, hogy természeti csodákat, különleges helyszíneket szemléljenek meg. Ez utóbbi sok esetben már megoldható, hiszen a Google Street View platformján a városok utcái mellett nemzeti parkokról, természetvédelmi területekről készült panorámák is elérhetők.
Az alkalmazások kipróbálása után a diákok 48,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen bele tudta élni magát a látott eseményekbe, ugyanakkor végig tudatában volt, hogy egy osztályteremben ül. A diákok 46,3 százaléka azt mondta, a sisakkal a fejükön elvesztették a kapcsolatot a külvilággal. Csupán a diákok 2,5 százaléka nem tudta élvezni a virtuális valóságot.