Túlzóak voltak az álmok az Eb után

A magyar labdarúgó-válogatott sikeresnek mondhatóan szerepelt a franciaországi Európa-bajnokságon, s sokan bíztak abban, hogy játékosaink magasan jegyzett klubokban folytatják pályafutásukat. A valóság azonban korántsem ilyen üdvözítő.

A válogatott csapatkapitánya, Dzsudzsák Balázs két gólt is szerzett a későbbi Eb-győztes Portugália ellen, ám átigazolási szempontból nem azt hozta a nyár, amire számított. A nyár folyamán a török Trabzonspor mellett a Bundesligából a Freiburg, a Hamburg, a Schalke és a Hertha, a Serie A-ból pedig a Sampdoria és a Palermo is érdeklődött iránta, végül az Arab Emirátusokba, az al-Vahda csapatához szerződött.

„Azt kell mondanom, hogy még mindig nem kapkodnak utánunk. Átigazolási szempontból nem azt hozta a nyár, amire számítottam” – nyilatkozta Dzsudzsák a hétfőn Telkiben tartott sajtótájékoztatón.

Az osztrákok ellen parádés gólt szerző Stieber Zoltánról végleg lemondott a Hamburg. A Nürnbergben töltött felemás tavasz után a szintén másodosztályban szereplő Kaiserslautern látott fantáziát a 27 esztendős szélsőben.

Kleinheisler László is remekelt a sógorok ellen, s több nemzetközi napilap is az első forduló válogatottjába választotta. Klubcsapata a Werder Bremen azonban egyelőre nem számol vele, kölcsönadta a másodosztályú Darmstadtnak.

Szalai Ádám iránt sem nőtt meg a kereslet, noha itthon – egy rövid időre – ünnepelt sztárrá vált. Maradt a Hoffenheimnél, ahol jelenleg ötödik számú támadónak számít.

Lovrencsics Gergő a Ferencváros kedvéért hazatért Lengyelországból, ugyanis a Bajnokok Ligájában szeretett volna szerepelni. Azonban bizonyára mindannyian emlékszünk, hogy meddig is tartott a bajnokcsapat menetelése a nemzetközi porondon. A lengyel szekcióból Kádár Tamás és Guzmics Richárd is megpróbált klubot váltani, ám végül egyiküknek sem sikerült.

Kádár augusztus közepén már majdnem Moszkvába igazolt, az utolsó napon pedig a Ligue 1-ben szereplő Caen próbálkozott, ám megfelelő pótlás hiányában a Lech Poznan alkalmazásában maradt. Guzmics iránt a Pescara és a Genova érdeklődött, ám továbbra is a Wisla Krakkó játékosa.

Az Eb-keretből kimaradó, ám Király Gábor visszavonulása miatt újból meghívót kapó Megyeri Balázs tavaly mindössze két kupamérkőzés erejéig állhatott a Getafe kapujában. Nyáron a Greuther Fürthhöz szerződött a német másodosztályba. „A klubváltás jól sikerült, hiszen új csapatomban eddig lehetőséget kapok, így önbizalommal telve érkezhettem most a válogatotthoz” – nyilatkozta Megyeri.

Nagy Ádám üde színfoltja volt a nyári átigazolási keringőnek, ugyanis a sok érdeklődő közül végül azt a Bolognát választotta, ahol reális esélye mutatkozik arra, hogy rendszeresen szerepeljen egy top bajnokságban. Az első fordulóban a mértékadó olasz napilap, a La Gazzetta dello Sport a mérkőzés emberének választotta, azonban a második körben Nagy Ádám csapata méretes zakóba szaladt a Torino vendégeként.

Korhut Mihály Debrecenből külföldre tudott szerződni. Noha nem nyugat felé vette az irányt, az Európa-ligában szerephez juthat majd az izraeli Hapoel Beer-Shevánál. Az MTK fiatal szélsője, Bese Barnabás a francia másodosztályba tette át székhelyét, a Le Havre együttesénél folytatja pályafutását. Fiola Attila hiába várt külföldi ajánlatokra, végül be kellett érnie azzal, hogy a Videoton csapatához szerződjön.

Nikolics Nemanja átigazolása kapcsán is megannyi találgatás látott napvilágot az elmúlt hónapok során. A Legia Varsó időközben a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott, s a Real Madriddal, a Borussia Dortmunddal és a Sporting Lisszabonnal került egy csoportba. Az utolsó egy hétben az angol Hull City és az izraeli Maccabi Tel-Aviv ajánlatáról lehetett olvasni, azonban a 29 esztendős támadó sportszakmailag aligha megkérdőjelezhető döntést hozott maradásával.

Szerző

A titok neve: Magyar Ház

Publikálás dátuma
2016.09.02. 07:50
Mindenki mást mond a riói Magyar Ház költségvetéséről FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Az egymásnak ellentmondó információk tisztázása érdekében a 2024-es budapesti nyári olimpia és paralimpia projektvezetőjétől, Nagy Andreától szerettük volna megtudni, mennyibe került a riói nyári játékok idején működtetett Magyar Ház. A pályázatot előkészítő csapat sajtóosztályának elküldött kérdésekre eddig nem érkezett válasz.

Ahány forrás, annyi összeg jelent meg a riói Magyar Ház költségeiről a magyar sajtóban. Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) marketing- és kommunikációs igazgatója az RTL Klub Híradójában 210 millió forintot mondott, de úgy tudjuk, és máshol is megjelent, hogy egymilliárd forint felett volt az összköltség, az anyagi forrást a magyar állam biztosította.

Nem egyértelmű az sem, hogy mikor volt nyitva a Magyar Ház a látogatók számára: az RTL Klub Híradója úgy tudja, naponta csak két órát (mi is erre kérdeztünk rá), 15-től 17 óráig, az Origo szerint déltől éjfélig várta a Magyar Ház a látogatókat.

Vannak persze biztos információk is: a Magyar Ház első alkalommal épült fel a játékokon a magyar csapat és a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat népszerűsítésére. Vannak országok, melyek minden olimpiára megépítik a saját házukat, Hollandia 24, Szlovákia 20 éve minden nyári és téli olimpián elkészítette saját épületét.

Az sem titok, hogy Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök együtt látogatta meg a Magyar Házat, amely iránt egyes források szerint szünet nélkül hatalmas volt az érdeklődés, mások beszámolójából az derült ki, hogy nagy tömeg csak akkor gyűlt össze, amikor prominens látogatókat fogadott az épület, ez viszont nem fordult elő túl gyakran.

A Budapest2024 honlapja szerint egy brazil család volt a Magyar Ház 2024. látogatója, lapunk ebből arra következtetett, hogy pontos adatok állnak rendelkezésre a látogatók számáról, és ez nem is számít titoknak. A jelek szerint tévedtünk, mert nem kaptunk választ arra sem, hányan jártak a játékok két és fél hete alatt a Magyar Házban.

„Szeretik az emberek, mert elegáns, izgalmas, trendi – ezt Fürjes Balázs, a budapesti pályázat elnöke mondta Rióban. - Jól érzik magukat itt, sokan már többször visszajöttek vagy elhozták a barátaikat is. Sokan gratuláltak nekünk, és többen azt mondták az olimpiai család fontos emberei közül is, hogy ha a magyarok egy ilyet házat tudtak építeni Rióban, akkor biztos, hogy nagyszerű olimpiát rendeznének Budapesten.”

Minden hírforrás - ebbe beletartozik a pályázatot előkészítő Budapest2024 is – egyöntetűen azt állítja, hogy a Magyar Házzal az egyik fontos cél a magyar fővárosba remélt olimpia és paralimpia népszerűsítése. Ugyanakkor a jövő héten kezdődő paralimpián már nem lesz Magyar Ház, ami meglepő, ha nemcsak elméletben igaz, hogy a kandidálás során egyforma figyelmet kap az olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítése is.

A sikeres jelentkezés szempontjából nem is kérdés, hogy minden szempontból egyformán kell kezelni a két eseményt, sajnos nem a Magyar Ház esete az egyetlen, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítja (pl: olimpiai és paralimpiai jutalmak közötti különbség, olimpikonok és paralimpikonok felkészülési körülményei, 3-as metró felújítás, két tervezett akadálymentes állomással, stb.). Természetesen erre is rákérdeztünk, miért nincs Magyar Ház a paralimpián is. A többi kérdéshez hasonlóan, erre is várjuk az illetékesek választ…

A Népszava kérdései
1. Mennyibe került a Magyar Ház a magyar államnak minden költséget - felépítés, terület bérlése, munkatársak fizetése, díszvendégek meghívása, stb. – összeszámolva? A sajtóban 290 millió és 1,5 milliárd forint között rengeteg összeget lehetett látni.
2. Ha a Magyar Ház célja volt a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat népszerűsítése, akkor miért nem maradt a Magyar Ház a paralimpiára is?
3. Miért csak napi két óráig volt nyitva a ház?
4. Naponta hány látogatója volt a háznak?
Szerző

Oktatás: trükkel szít feszültséget a kormány

Több mint 700 ezer általános iskolás, 210 ezer gimnazista, 210 ezer szakgimnazista és 96 ezer szakiskolás diák számára csöngettek be tegnap.

Noha már az iskolakezdés előtt botrányos igazgatói kinevezésekről, az átalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) tömegesen felmondó dolgozókról, a szakképzésben oktatók bizonytalan jövőjéről lehetett hallani, Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, jobb tanévkezdésre lehet számítani, mint tavaly. Horváth tegnap a Kossuth Rádióban beszélt arról is, hogy az iskolák költségvetése kiegyensúlyozottabbá vált (a kormány az elmúlt hetekben hatalmas sikerként könyvelte el, hogy lényegében megszüntette a működésképtelenségéről hírhedtté vált Klik hatalmas adósságát), az intézményfenntartás jogszabályi változásai pedig optimizmusra adnak okot.

Nem osztozik az optimizmusban Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: a Klik adóssága valóban szinte teljesen megszűnt, de semmi garancia arra, hogy nem termelődik újra, és azt sem látni, hogy az újonnan létrejövő tankerületi központok költségvetése hogyan alakul. "Szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre" - fogalmazott Mendrey, hozzátéve: a komolyabb, rendszerszintű problémákhoz nem nyúlt a kormány, de a már levezényelt vagy folyamatban lévő intézkedések is átgondolatlanok, elkapkodottak.

Milliárdok alibi munkára?
Napjaink olajozása a tanulmányírás – így foglalta össze Hadházy Ákos, az LMP
társelnöke az Indexnek csütörtöki Korrupcióinfóján, miért tartja közpénzlopásnak a Köznevelés az iskolában című TÁMOP-pályázathoz hasonló állami projekteket. Erre azután jutott, hogy a Klik közérdekű adatigénylésére elküldte a 10 milliárd forintos TÁMOP-pályázat szerződéseit.

Hasonlóan vélekedett Törley Katalin is. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint nincs ok derűlátásra, a kormány sikerpropagandáját pedig hazugságokkal és csúsztatásokkal teli mellébeszélésnek nevezte. "Nyílt és őszinte kommunikációt vártunk, ez nem az. Az általános iskola első évfolyamain nem változott a diákok terhelése, nem a tananyag és az óraszámok csökkentek. Annyi a változás, hogy most kevesebb idő alatt kell a diákoknak megtanítani ugyanazt a tananyagot" - mondta Törley, aki szerint az is megosztó intézkedés, hogy két órás óraszám-kedvezményt kaptak az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanárok - ám a jogszabály-módosítás nem teszi egyértelművé, hogy a 22-26 órás kötelező óraszám ennek alapján hogyan módosul. "Trükkös húzás ez a kormánytól, amivel újabb feszültségeket idézhetnek elő a tanárok között" - véli Törley. Beszélt arról is, hogy a Tanítanék most az új helyzet monitorozását tekinti elsődleges feladatának, komolyabb figyelemfelkeltő akciókra októbertől lehet számítani.

Szerző