Előfizetés

Ez fáj Bayernek

Bayer Zsolt az Echo TV egyik műsorában fejtette ki: meglepődött azon, hogy Snétberger Ferenc is visszaadta az állami kitüntetését.

Bayert a műsorban arról kérdezték, hogy valóban fel fog-e hagyni a trágársággal, mint ahogy azt egy korábbi interjúban mondta, de a publicista közölte, a habitusa nyilván nem fog megváltozni, ráadásul az újságokban megjelent írásaiban nem is szokott trágár szavakat használni, de a továbbiakban a blogján sem akar. Azt mondta, egy ismerőse jelezte neki, hogy a lovagkereszt kötelezi, és vissza kell fognia magát, de nem árulta el, hogy ki volt az, csak annyit mondott, hogy 1988 óta a barátja és ad a véleményére - írja hvg.hu.

Elismerte, van, akivel kapcsolatban megdöbbent, hogy visszaadta a lovagkeresztet és nagyon sajnálja is. Mint mondta:
A 100 visszaadó között van sok, akinek örülök, hogy visszaadta, és nem tartozom én sem velük egy körbe, és van, akit nagyon sajnálok. Például Snétbergert. Fáj a lelkem, mert Snétbergert imádom. Már rég megírtam Orgoványt, meg a Cigányliszkát, mikor néhány évvel ezelőtt a veszprémi nyári fesztiválon hosszan társalogtam vele és kezet fogtunk. Ő lepett meg a legjobban, hogy visszaadta, és ez nekem nagyon fáj.

A teljes cikket itt olvashatja!

Az egyház a diákok menedéke?

Publikálás dátuma
2016.09.02. 12:13
A baptista gimnázium tanévnyitója MTI Fotó: Mohai Balázs
Néhány év alatt megduplázódott az egyházi iskolák népszerűsége: ma közel kétszer annyi tanuló jár ilyen intézménybe, mint 2010-ben. Úgy tűnik azonban, a szülők egy része nem elsősorban a vallási nevelés miatt íratja gyermekeit egyházi iskolába, hanem az állami oktatás kudarca sarkallja erre - írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt hat esztendőben óriási mértékben megnőtt az egyházi intézményekbe járó gyermekek száma. Míg 2010-ben 112 500 gyerek vett részt egyházi oktatásban a köznevelés keretein belül, 2016-ban már több mint 204 ezren. Az egyházi intézmények száma is jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt. A 2010/2011-es tanévben 197 egyházi fenntartású általános iskola működött, a 2014/2015-ösben már 336.

A kormányzati szereplők örülnek, hogy nő az egyházi iskolák népszerűsége: Palkovics László oktatási államtitkár néhány napja arról beszélt, hogy az egyházak szerepe kiemelkedően fontos a mai világban, szilárd erkölcsi alapot teremtenek a következő generációnak is. Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt jelentette ki tavaly: több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer. Kérdés azonban, nem az állami oktatás kudarca-e az oka az egyházi oktatás új virágkorának.

Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója a lalpnak két dologgal magyarázta a jelenséget. Az egyik ok szerinte az egyházi intézmények sokéves tapasztalata, a másik az, hogy az állami iskolai szektor elől sokan menekülnek.

„Nyilván számtalan állami iskola hősiesen küzd, és jó színvonalon tanít, de tény, hogy az egyházi iskolák jobban meg tudták őrizni az önállóságukat, az iskolaigazgatóknak valós felhatalmazása van, helyben tudják meghozni a döntéseket” – tette hozzá.

– Több tényező áll amögött, hogy egyre népszerűbbek az egyházi intézmények, de ezek a kormányzatnak nem adnak okot büszkeségre, sokkal inkább az állami oktatás katasztrófáját jelentik – értékelt Radó Péter oktatási szakértő. Egyrészt folyamatosan nő az egyházi iskolák aránya, másrészt sokkal biztosabb lábakon áll a finanszírozásuk, mint az államiaké. „Itt nincsen probléma a kiégett villanykörtével vagy a leszakadt WC-kagylóval – mondta. – Csúnyán visszaütött az is, hogy a kormányzat leépíti a szakképzést – fejtette ki Radó, kiemelve, hogy míg emiatt kevesebben jelentkeznek szakközépiskolába, a gimnáziumot egyre többen választják. Utóbbi szektorban az egyházi iskolák egyébként is kimagasló arányban képviseltették magukat, így sokkal több jelentkező közül válogathatják ki diákjaikat.

A teljes cikket itt olvashatja!

Trócsányi: nem lesz pártbíróság

 Visszautasítja az igazságügy-miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása - erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, pénteken megjelent interjújában beszélt. 

A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg.

Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.

A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta "egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe". A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés - tette hozzá. "Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre" - fogalmazott.

A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: "egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel". Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki. Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal - olvasható a Népszabadságban.