Óriási utat tett meg az elmúlt évek alatt a Pozsonyi Piknik, hiszen egy csaknem százfős falunapból Újlipótváros – és Budapest – egyik legnépszerűbb, legnagyobb, több tízezer érdeklődőt vonzó civil kulturális rendezvényévé vált. A pikniket 2009-ben Újlipótváros, "Lipócia" lokálpatriótái: Rédei Éva, Kövesdi Péter és a névadó Bächer Iván író indította el. Időközben azonban fokozatosan kinőtte magát a rendezvény, Rédei Éva pedig a Láng Téka könyvesbolt vezetője három évvel ezelőtt úgy döntött, átadja a szervezést egy profi rendezvényszervező cégnek, amelynek a munkatársai már korábban is részt vettek a szervezésben. Bubics Ádámot, a Pozsonyi Piknik Kft. ügyvezetőjét először arról kérdeztem, mi az, amit mindenképp meg szerettek volna tartani az eredeti koncepcióból, szellemiségből és mi az, amin szükségszerűen változtattak.
- A változtatásokra azért volt szükség, mert a pikniknek egyre nagyobb lett a közönsége és egyre többen szerettek volna rajta részt venni – válaszolta az ügyvezető. – Az a különleges helyzet alakult ki, hogy nálunk a fellépők csaknem kilencven százaléka maga jelentkezik, és mintegy tíz százalékot tesz ki csupán, akiket mi szeretnénk mindenképp megnyerni a jelenlétre. Ez hatalmas bőséget jelent, amelyet szükségszerűen némiképp óvatosan ugyan, de szűrnünk kell, hiszen mindenképp meg kívánjuk őrizni a piknik eredeti szellemiségét. Továbbra is fontos számunkra, hogy markánsan a helyi kulturális élet képviselői legyenek jelen a rendezvényen és ez vonatkozik a az újlipótvárosi érdekeltségű cégekre, vállalkozásokra, kereskedelmi egységekre is.
Bubics Ádám emlékeztetett, hogy az első pikniken még alig százan vettek részt, szinte kizárólag a környéken élők, mindenki tudta egymás keresztnevét, Később azonban először Angyalföldről, majd Budáról is érkeztek a látogató, ma már az ügyvezető szerint vidékről, sőt külföldről is érdeklődnek a rendezvény iránt.
- Nem szerettünk volna senkit sem kizárni a piknikből, ez vonatkozik a programokra és a kereskedőkre is – fogalmazott Bubics Ádám. - De arra próbálunk figyelni, hogy a kitelepülők nagy része a kulturális szektorból érkezzen. Másrészt arra is ügyelünk, hogy a vendéglátás, a gasztronómia ne váljon túlságosan uralkodóvá a pikniken. Mi nem szeretnénk a rendezvényen büfét, büfé hátán, mint más fesztiválokon.
A gasztronómiai kínálat először valóban azokból az ételekből, süteményekből állt, amit a résztvevők hoztak, de az ügyvezető megjegyezte, a második évben már megjelentek azok, akiket nem hívtak meg, de sokkal szívesebben fogyasztottak, ám nem hoztak semmit. Azért mégis van, amit sikerült megőrizni ebből a kezdeti gasztronómiai felhozatalból, az „őspiknikből” és ez a becsületkasszás zsíros kenyér, amit a Pozsonyi Piknik Egyesület tagjai önkéntesen készítenek váltott műszakban. Az önkéntesek szakadatlanul kenik a kenyeret, amelyhez egy helybéli pékség biztosít pékárut, különböző vendéglátó egységek, a zsírt, mások a hagymát.
Két éve ugyan a rendezvény leginkább biztonsági szempontok miatt a Pozsonyi útról az Újpest rakpartra költözött – egyszerűen kinőtte magát a fesztivál - de a Pozsonyi úti kulturális intézmények, vendéglők továbbra is várják a piknikezőket. A rakpartra költözéssel egyébként gyakorlatilag duplájára nőtt a rendezvény területe. Több résztvevő, egység, például a Rédei Éva által vezetett Láng Téka is, nyitva tartja a Pozsonyi úti üzletét, de egy külön standdal a rakparton is jelen van. Tehát ha valaki például a Láng Tékában szeretne vásárolni, akkor két helyen is megteheti (Emellett hagyományosan a szerzőkkel az egész nap folyamán lehet találkozni, hiszen dedikálnak is.) A Népszava szintén hagyományosan jelen lesz a rendezvényen, szintén gazdag programmal.
A piknik továbbra is nonprofit jelleggel működik. A rendezvényt támogatja a XIII. kerületi önkormányzat, illetve magánmecénások járulnak hozzá a programok megtartásához. A költségvetés nagy részét pedig a standok bérleti díjaiból fedezik.