Bő egy hónap múlva mindenki nyithat úgynevezett alapszámlát a hazai pézintézeteknél és ennek havi díja legfeljebb 1575 forint lehet. Ha valaki végigböngészi az egyes bankok számlevezetési díjait, akkor ez az összeg rendkívül magasnak látszik. A hazai pénzintézetek ajánlataiban ennél kedvezőbb díjakkal találkozhatunk - mondta lapunk érdeklődésére Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az az eredeti szándék, hogy azokat az embereket is a bankokhoz kössék, akik eddig nem vették igénybe a pénzintézetek szolgáltatásait, az új konstrukció aligha teljesíti. Míg az Európai Unióban hozzávetőleg minden tizedik, addig Magyarországon minden ötödik ember nem rendelkezik bankszámlával. A hozzánk hasonló országokat hívják "alulbankoltnak." A távolmaradás okaként a szakember azt jelölte meg, hogy még mindig sokan tartózkodnak a banki szolgáltatások igénybevételétől. Idetartozik azok jó része is, akik feketén dolgoznak, és zsebbe kapják a fizetésüket. De sokan egyszerűen nem bíznak a pénzintézetekben, a korszerűbb banki szolgáltatásokban, mint amilyen a kártyahasználat vagy az online bankolás. Azokról sem szabad megfeledkezni ugyanakkor, akiktől távol esnek a bankfiókok, illetve azok, akik hónapról hónapra élnek, és az otthon tartott pénzüket a következő fizetésig fel is élik - mondta a kutatásvezető.
Csaknem egy évtizede, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként adott megbízást Várhegyi Évának, a Pénzügykutató Zrt. tanácsadójának, hogy egy bizottság élén tegyenek javaslatot a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztésére, és a költséges készpénzhasználat visszaszorítására. A szakemberek meg is tették a javaslatukat, amelyet mind az egyes bankok, mind a Magyar Bankszövetség is támogatott. A most megjelent rendeletig azonban nem történt semmi. A gyorsabb előrelépést lassította a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás bankellenes hangulata is.
Néhány bank ajánlatai között most is megtalálható az "alapszámla", ám ezek eltérnek a szeptember 18-ától hatályos rendeletben leírtaktól, amely már az összes lakossági számlát vezető hitelintézetet kötelezi arra, hogy egységes szabályok alapján hozzanak létre alapszámla terméket. (Például egyetlen bankhoz sem kötődik majd a 24 jegyű számlaszám.) Az alapszámla megnyitását nem szabad majd más termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötni, és bárki igényelheti, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, a számlanyitásért díjat, jutalékot, költségtérítést kérni nem lehet majd.
A számla szolgáltatásai: az eddig általában csak díjfizetés ellenében igénybe vehető átutalási/csoportos beszedési megbízásokból havonta négy, összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben ingyenes lesz. A bankkártyával legfeljebb havi két készpénzfelvétel ATM-nél 150 ezer forintig, vagy bankfiókban legfeljebb 50 ezer forintig díjmentes lesz. (Csak az utóbbi mondható újdonságnak.) Így az alapszámla összes havidíja, költsége havonta - a bankkártyával együtt - nem haladhatja meg az előző év bruttó minimálbérének 1,5 százalékát,- azaz idén az 1575 forintot. A bankok többségénél ennél kisebb 200-500 forintos a számlavezetési díj, rendszeresen befolyó, meghatározott minimális összegű jövedelem felett! Ha figyelembe vesszük az általában ötezer forintnál nem drágább éves kártyadíjat, akkor is költségesnek látszik az alapszámla.
Vagyis a jelenlegi konstrukció nem oldja meg az olcsóbb bankolás igényét. Ugyanakkor egy másik kormányrendelet szerint 2017. január 1-ig a szociális alapú díjmentes alapszámla konstrukcióját is ki kell dolgozni, ami talán ez betölti azt a szerepet, amit ennek a konstrukciónak szántak.