koncert;Kocsis Zoltán;Sebő Ferenc;Csak tiszta forrásból;

Száz év tiszta forrásnál

Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve, illetve a Kárpát-medencei népzene kölcsönhatásait teljesen újszerű formában tárja a közönség elé a Csak tiszta forrásból című koncert, amelyet – Kocsis Zoltán vezényletével – szeptember 7-én, szerdán Kolozsváron, majd másnap Marosvásárhelyen mutatnak be. A nyugati szakemberek érdeklődését is kiváltó, modellértékű programról Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművészt és népzenekutatót, az estek egyik kitalálóját, házigazdáját kérdeztük.

A kolozsvári és marosvásárhelyi koncerteken olyan közismert kompozíciók is elhangzanak, mint Bartók Béla Erdélyi táncok és Román népi táncok című ciklusa, vagy Kodály Zoltán életművéből a Galántai táncok és a Kállai kettős. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényli, aki nemcsak karmesterként, hanem kevésbé ismert Bartók- és Kodály-darabok hangszerelőjeként is részt vesz a programban.

Kocsis egy korábbi beszélgetésben úgy fogalmazott: a két zeneszerző „olyan fantasztikus öltözetben prezentálja a népdalokat a közönségnek, amely nem hivalkodó – ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol, és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő lelkiállapotáról.”

Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa mellett a hangversenyeken közreműködik Balga Gabriella felvidéki születésű mezzoszoprán, aki több nemzetközi versenygyőzelem után, 2012 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. A másik operaénekes szólista Palerdi András lesz, aki húsz éve a bécsi zeneakadémián diplomázott, és pályáját is az osztrák fővárosban, a Staatsoperben kezdte, majd itthon és külföldön folytatta.

Hozzájuk csatlakozik három népdalénekes: a Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedőben győztes, vajdasági Csizmadia Anna, valamint a versenyen döntőbe jutott Kubinyi Júlia és Zsikó Zoltán. Ugyancsak a Fölszállott a páva díjazottja Kurdi Gábor furulyás és dudás. Fontos szerepet kap a koncerteken a felvidéki és észak-magyarországi muzsikusokból alakult Parapács zenekar – az elnevezés az erdélyi tájnyelvben ügyes, talpraesett embert jelent.

A zenészekhez csatlakozik a 2007-ben alakult Czifra Táncegyüttes, amelynek neve a legszebb, legdíszesebb „cifrabútorokra” és ruhadarabokra, cifra szűrökre, bundákra utal.

A Csak tiszta forrásból című program egyik kitalálója és házigazdája Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, akinek egész pályafutása a folklór és a városi kultúra, a népdal, a műzene és a költészet együttélését, kölcsönhatását szimbolizálja. Sebő Ferenc a program koncepciójáról, hátteréről kérdésünkre elmondta: Bartók és Kodály „népzenei lejegyzései kitűnőek és mindig nagyon precízek, részletesek voltak.

A száz évvel ezelőtti hangfelvételek rossz technikai minősége miatt azonban ezeket a dallamokat nagyon nehéz pontosan, hitelesen reprodukálni, élőben megszólaltatni. Most először van Magyarországon egy olyan népzenésznemzedék, amelynek tagjai már képesek erre”. Szerinte a mai fiatal népzenészek – köztük a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutatón feltűnt énekesek és hangszeresek – elismerésre méltó, szerteágazó tudással rendelkeznek, s kellően elkötelezettek is ahhoz, hogy hitelesen, akcentus nélkül tudják előadni a Kárpát-medencei népzenét.

Ez azért is különleges és örömteli, mert a régi magyar parasztzene előadói (az úgynevezett „adatközlők”) már régóta nincsenek közöttünk, így a mai fiatalok csak felvételről, sokszor a YouTube segítségével ismerhették meg ezt a hagyományt, amiből képesek újra zenei anyanyelvet formálni.

„Persze nem mi találtuk fel a spanyolviaszt: Skandináviában ezt már ötven évvel ezelőtt példaszerűen megcsinálták. Nálunk azonban Kodály hiába tette népművelési programmá a folklórkincs megismerését és előadását, elképzelése sokáig hatalmas ellenállásba ütközött – még a klasszikus zenészek részéről is. Társadalmi és részben szociális okokkal magyarázható, hogy ennyire hosszú időnek kellett eltelnie, amíg Kodály elképzelése beérett. Napjainkban a városi népzenészek a maga teljes szépségében tudják megmutatni ezt a csodálatos zenét. Ha pedig vannak ilyen előadóink, akkor érdemes szembesíteni az eredeti gyűjtésekkel a hallgatókat, és bemutatni, hogyan merített és építkezett belőlük Bartók és Kodály, miként született a népzenéből művészi zene – nagyformákkal, fő- és melléktémákkal, a dallamok elképesztően változatos feldolgozásaival. Ezt a folyamatot igyekszem műsorvezetőként elmagyarázni, érthetővé tenni. A Csak tiszta forrásból című programnak még az is a szépsége, hogy komolyzenészek, népzenészek és néptáncosok példaszerűen dolgoznak együtt.”

A Kossuth-díjas Sebő Ferenc énekesként, hangszeres előadóként, zeneszerzőként, népzenekutatóként 1968 óta vesz részt a hazai és nemzetközi zeneéletben. Jelenlegi feladatairól és terveiről elmondta: bár az általa alapított Hagyományok Háza szakmai igazgatójaként nyugdíjba vonult, változatlanul tanít a Zeneakadémián, tudományos munkát végez, sőt régi barátja, Jordán Tamás hamarosan megjelenő önéletrajzi kötetének szerkesztését is elvállalta.

A legendás Sebő együttes is aktív, bár televízióban már ritkábban láthatóak, s ezért nincsenek annyira reflektorfényben. Legutóbbi lemezük, a Sebő 68 – többek között Csokonai, Radnóti, Weöres Sándor és Nagy László verseinek megzenésítésével – tavaly jelent meg. A címben a 68-as szám Sebő Ferenc pályakezdésének évére és a lemez megjelenésének idején az életkorára utalt.