A világ, amelyben élünk

A Pozsonyi Pikniken elmaradt árverés újabb példa arra, hogy milyen világban élünk. Több közéleti személyiségnek így más helyszínt kell keresnie arra, hogy pénzzé tegye egykori állami kitüntetését, a befolyt összeget pedig rászoruló gyerekeknek ajánlja fel. A kezdeményezés valóban tiszteletre méltó. Az árverezők - és még sokan mások, eddig 109-en - visszaadták plecsnijüket, mert nem akarnak ahhoz a közösséghez tartozni, amelyhez augusztus 20-a óta Bayer Zsolt is. Mert olyan világban élünk, ahol a rasszista, antiszemita, útszéli szövegeket a hatalom elismerésre méltónak tartja.

A kérdés csak az, hogy az árverésre - elsőre - valóban megfelelő helyszínt választottak-e. Hogy egy civil kulturális rendezvényen helye van-e egy politikai tüntetésnek. Mert ez az árverés az lett volna. Sokan úgy látják, a válasz még ebben az esetben is igen. Nem kétséges, a politikai nézeteit senki sem hagyja otthon, amikor elmegy a piknikre. És ott találkozhat politikusokkal - jobbára baloldaliakkal - is, vehet politikai kiadványokat, meg is vitathatja a jelenlegi helyzetet, szidhatja a kormányt, vagy éppen az ellenzéket, ahogy tetszik.

Csakhogy a szervezők aggodalmai is jogosnak látszanak. Ők ugyanis attól tartanak, hogy ha teret adnak egy ilyen tüntetésnek, akkor jövőre már nem kapnak teret. A hely ugyanis, ahol a rendezvény már évek óta sikert arat és rengeteg embert mozgat meg, nagyrészt a fővárosé. Vajon gyávaság-e, ha nem teszik kockára az engedélyt egy ilyen akcióért? A szervezők is tisztában vannak a realitásokkal. Azzal tehát, hogy milyen világban élünk.

Igen, jó lenne, ha nem kellene tartani a hatalomtól. Ha nem a félelem igazgatna. De ehhez előbb egy új világot kell teremteni. Mert a mostani ennyit enged. Sajnos.