Az MNB-alapítványok következő ingatlanbiznisze

Folyamatosan bővül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné alapítványok ingatlanvagyona. Most a Váci úti irodafolyosón vásároltak meg egy nagy értékű területet. Egyvalamiben közösek ezek az épületek: általában a piaci ár felett történik a vétel, s ami még ennél is fontosabb, az ingatlanhasznosítás nem tartozik a jegybank - törvényben rögzített - alapfeladatai közé.

A Brexit miatt menekülő cégeknek akarnak helyet teremteni az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok - legalábbis ezt állította tegnapi sajtótájékoztatóján az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Fekete Zoltán. Az egyre bővülő ingatlanportfólió legújabb a darabja a Budapest legértékesebb irodafolyosóján található XIII., Váci út 160-168. szám alatti három telekből álló terület, amelyet 55,2 millió euróért, átszámítva 17,1 milliárd forintért vettek meg - mondta a vezérigazgató.

Az Optima vezetője érthető módon a portfóliójuk gyarapodásának előnyös oldalát emelte ki, amikor hangsúlyozta, hogy az alapítványok tulajdonába olyan ingatlanok kerülnek, amelyek elhelyezkedésük miatt hosszú távon kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak. A mintegy 7 és fél hektáros telken több mint 200 ezer négyzetméteren iroda, kereskedelmi terület, valamint lakások építhetők. Kiemelte: a fejlesztési projektnek köszönhetően Budapest is vonzó pénzügyi központtá válhat.

Az Optima Befektetési Zrt. célja egyértelmű, az, hogy Matolcsy György MNB-elnök azon téves teóriáját szolgálják, miszerint a jegybank átmenetileg szabad pénzeszközeinek egy része akkor hasznosul a legjobban, ha nagy értékű ingatlanokba fektetik - mondták a pénzpiaci szakértők.

A most megvásárolt telekegyüttes rendkívül értékes, metróvonal és egy országos főútvonal bevezető szakasza mentén fekszik, közel a Dunához, és érdemes megemlíteni, hogy alig néhány száz méter választja el a jövő évi, budapesti úszó világbajnokság Dagály utcai komplexumától.

Csak az utóbbi félévben több jelentős ingatlannal gyarapodtak a jegybanki alapítványok, elég csak az egykori, üresen álló Magyar Posta palotát megemlíteni, amely Buda Palota néven újul meg, vagy az onnan nem messze lévő két Millenáris irodaházat. Ezek megvásárlása mellett az alapítványok tulajdonosai lettek a WPR ingatlanhasznosító cégnek is. A Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes irodakomplexumuk jelenlegi bérlője az IT Service Hungary (ITSH) Kft., Magyarország legnagyobb infokommunikációs munkaadója.

A véget nem érő ingatlanvásárlásokat a Gazdasági Versenyhivatal nem kifogásolta. Az idén júniusban hozott döntésükben arra hivatkoztak, hogy ezek nem érintik a teljes bériroda öt százalékát sem, az alapítványok ebből származó bevétele 2015-ben a 15 milliárd forintot sem érte el. Az ingatlanpiaci szakértők - bár politikai természetű vételeket nem kommentálnak -, úgy vélik, hogy nehéz ma még átlátni az újraéledt irodapiac helyzetét, az azonban tény, hogy a jegybank egyik évről a másikra a legjelentősebb szereplők közé küzdötte fel magát. Azt, hogy az általuk alkalmazott árképzés mennyiben piacbefolyásoló tényező, csak később lehet megítélni. Fekete Zoltán minden esetre tagadta, hogy árképzésük veszélyt jelentene az ingatlanpiacra.

Az alapítványi vagyonból a mostani vételt még nem számítva 25,2 milliárd forintnyi került át ingatlanbefektetésekbe, míg az alapítványok állampapír-állománya mintegy 175 milliárd forintra csökkent, a korábbi 197 milliárd forintról. A gond csak az, hogy az ingatlanhasznosítás az MNB alapfeladataitól idegen.

Érdekes összefonódás van az MNB és a nyári olimpiai játékok pályázatának útját egyengető Budapest 2024 Zrt. között, amelyik a jegybank által 2014-ben megvásárolt Bajcsy Zsilinszky úti Eiffel Palace-ban bérel egy 128 négyzetméteres irodát 17,2 millió forintért. Ugyanitt bérlő a pwc pénzügyi tanácsadó cég, melynek korábbi vezetője az a Bienert Gusztáv, aki most a Monetáris Tanács tagja. A pwc készítette a 2024-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányait 240 és 420 millió forintért.