Orbán újabb menekültáradatot vizionál

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:01
A két kormányfő a szerb fővárosban FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Nehéz ősszel riogatott tegnap a miniszterelnök Belgrádban. Orbán Viktor együttműködést ajánlott szerb kollégájának a menekültek feltartóztatásában. A kormányfő megismételte, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a köztévében arra figyelmeztetett, a referendum eredménye semmire nem kötelezi az Uniót.

"Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a magyar miniszterelnök tegnap Belgrádban, miután szerb kollégájával, Aleksandar Vucical tárgyalt. Orbán Viktor azzal riogatott, hogy nemsokára a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon, a Törökország és az EU közötti megállapodás ugyanis törékeny, ezért indulhatnak meg a menekültek tömegesen a schengeni határok felé. A közös sajtótájékoztatón figyelmeztetett, "ne legyünk balekok", ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet. Magyarország semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt "minden eszközzel meg fogjuk akadályozni" - tette világossá Orbán, aki együttműködést ajánlott szerb kollégájának.

Nem vitázna a Fidesz?
Pártvita rendezésére kérte az ATV-t Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke szeretné, ha a parlamenti képviselettel rendelkező pártok a kvótareferendum előtt a csatorna segítségével tájékoztatnák a választókat, mit gondolnak az október 2-i népszavazásról, illetve Európáról. Miután a köztelevízió válaszra sem méltatta Szigetvárit, az ATV viszont a 2014-es európai parlamenti választások előtt kiegyensúlyozott, érdekes vitát rendezett, az Együtt elnöke ehhez a televízióhoz fordult. A demokratikus ellenzéki pártok elfogadnák a meghívást, a Fidesz viszont még nem reagált a kezdeményezésre. Németh S. Szilárd, a csatorna hírigazgatója a következő napokban válaszol Szigetvárinak.

Szerbiában már több mint ötezer migráns tartózkodik, ezért fel kell készülni az esetleges menekülthullámra, amin már közös munkacsoportok dolgoznak. Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Erről már Aleksandar Vucic beszélt. Közölte, Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Óriási költség a migránsok elhelyezése és élelmezése, amiben ugyan segít az EU, de erre Szerbiának is jelentős összeget kell fordítania.

A szerb kormányfő arra panaszkodott, hogy amíg a válság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most már elsősorban gazdasági bevándorlók jönnek Afganisztánból.

Orbán tegnap Belgrádban is világossá tette, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. "Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt" - fogalmazott. Ezzel szemben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója még a közös tájékoztató előtt az M1 aktuális csatorna műsorában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szavaira emlékeztetve megismételte, bármi lesz a kvótareferendum eredménye, az semmire nem kötelezi az Uniót.

Jeneyt azért kérdezték, mert a jogvédő szervezet tájékoztató kampányt indított a népszavazással kapcsolatban. Hétről hétre megjelenő blogbejegyzéseikben segítenek megérteni a menedékkérő és a menekült fogalmát. Az igazgató szerint a déli határon emelt kerítéssel önmagában jogilag nincs baj, azzal már viszont igen, hogy a kerítés mentén sehol sem lehet menedékkérelmet beadni. A tranzitzónákban csak arról döntenek, hogy valaki egyáltalán jogosult-e ilyesmire. Ám mert a kormány rendeletében Szerbiát biztonságos harmadik országként jelölte meg, aki a déli határon érkezik, nem adhat be menedékkérelmet, amivel Magyarország nemzetközi törvényt sért.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök két nagy politikai hasznot remél az október 2-i kvótareferendumtól. Egyrészt tovább akarja fokozni az európai együttműködéssel kapcsolatos kételyeket, másrészt a népszavazást - annak sikere esetén - saját politikájának az igazolására fogja felhasználni, mondta Gyurcsány Ferenc hétfőn Budapesten a párt bojkottfelhívásáról. Hozzátette: azoknak, akiknek elegük van mindabból, ami az utóbbi hat évben történt, nem szabad megengedniük, hogy a miniszterelnök önmaga igazolását lássa egy esetleges politikai sikerben.

Bosszantja a kormánykampány a makói plébánost
Makó plébánosa nehéz szívvel figyeli a magyar közélet népszavazásba torkolló kommunikációját. Szomorúsággal és bosszúsággal tölti el, hogy a kormánykampány és a "királyi média" hírei mennyire egyoldalúan kommunikálják a népvándorlás rendkívül összetett problematikáját - írta a Szemlélek blognak küldött levelében. Pálfai Zoltán megelégelte, hogy a magyar egyház felelős vezetői - tisztelet a kivételnek - "írásban, hivatalos nyilatkozatban mind a mai napig nem reagáltak a krízisre. Püspöki Karunk - egyelőre - hallgat." Ezért Pálfai összeszedett néhány tanítást, ami "nem a félelem és az egyoldalú tájékoztatás jegyében közelíti meg a kérdést". Az összeállításhoz az egyház vezetőitől várja a kiegészítéseket. Csak annak az embernek, országnak van jövője, amely képes az együttérzésre - figyelmeztetett. A szerzetesrendek tavalyi nyilatkozatát idézve fejezte be a levelet. Ebben az olvasható, a szerzetesek szeretnének hozzájárulni, hogy a magyar egyházban és "hazánkban ne a gyűlöletnek, félelemnek, hanem a szeretetnek, ne az elzárkózásnak, hanem az együttérzésnek, ne a másiktól való elfordulásnak, hanem a másik arca szemlélésének és az ő elfogadásának tudjunk elsőbbséget adni".



Szerző

Szájkosár kerülhet a bírókra

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:00
Nem csak a névtáblákat festik át FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Szakmai szervezetek, szakértők, az ellenzék és a szakszervezetek is indokolatlannak tartják a bírói rendszer átalakításának kormányzati tervét. A közigazgatási felsőbíróság létrehozása 56 milliárdba kerül és senki nem tudja pontosan, az átszervezés után mi lesz a sorsa a munkaügyi bíróságoknak, mert erről egyetlen szó sincs a tervezetben.

Megint a bírósági rendszer átszabására készül a kormány, pedig épp mostanra kezdett beérni a 2012-es átalakítás hatása, több területen gyorsultak az eljárások. Az újabb átszervezésnek senki nem találja az épkézláb magyarázatát, nem véletlen, hogy maguk a bírók, az ellenzéki politikusok, a szakszervezetek és a szakértők is azt mondják, csak politikai hátsó szándék állhat a javaslat mögött. Ezt erősíti már a terv címe is, amikor azt mondja: „Egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás felállításával összefüggő módosításáról szóló törvénytervezet”. Úgy szól, mintha Magyarországon nem működne közigazgatási bíráskodás és nem lenne külön szervezete a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak. Pedig van, tehát nem ez a magyarázata a rendszer átszabásának.

Nem is emiatt ragadtatta magát szokatlanul éles kirohanásokra a kancelláriaminiszter, hanem azért, mert minden bizonnyal elevenére találtak azok az ellenzéki bírálók és újságírók, akik azt merték állítani a közigazgatási felsőbíróságról, hogy azt az állami svindlik elkenésére és a kormányhoz feltétel nélkül lojális csókosok helyzetbe hozására hozza létre az állam. Ha ugyanis az eddig alaposan dolgozó és a jogszabályokhoz maradéktalanul ragaszkodó bírók így folytatják a működésüket, előbb-utóbb fény derül a közbeszerzési döntések befolyásolására, a Nemzeti Bank kétes pénzügyeire, az Orbán-közeli vállalkozók botrányos ügyleteire és hosszan lehetne sorolni a példákat, hogy mi mindent kellene elkenni és jogszerűvé varázsolni a következő években.

A "teljes hülyeség"

Lázár János ugyan teljes hülyeségnek nevezte a múlt heti kormányinfón, hogy ez elé a testület elé kerülnek majd a politikailag kényes ügyek, de érdemben nem tudta cáfolni a 444.hu állítását, hogy megbontani készülnek a többi hatalmi ághoz képest relatíve független bírósági rendszert, s a Népszava által megkérdezett szakértő is ezt a véleményt osztja.

Fleck Zoltán jogász, szociológus azt kérte, válasszuk ketté a kérdést, van-e szakmai vagy csak politikai érv a bírósági rendszer átalakítására. A szakmai oldalon azzal szerinte semmi baj nem lenne, ha az állam külön intézményben akarná megoldani a közigazgatási bíráskodást, hiszen erre sok országban van példa, még a posztkommunista államokban is. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője ugyanakkor a másik oldalon, vagyis a politikai mezőben megvizsgálná, milyen eljárásban, hogyan és ténylegesen milyen céllal hozzák létre a közigazgatási felsőbíróságot.

A felvetésre, hogy az Országos Bírói Hivatal, vagyis az ellenzékiséggel cseppet sem vádolható Handó Tünde szervezete a törvénytervezet értékelésekor (és elutasításakor) azt hangsúlyozta, jól működött az utóbbi években a közigazgatási és munkaügyi bíróság, az egyetemi tanár úgy reagált, ezt ő sem vitatja, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ilyen típusú rendszerek, mint amilyen a bírósági szervezet, eleve konzervatívok, nem szeretik a változtatásokat. Vagyis ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget annak, ha maga a szervezet ellenáll. Értékelése szerint az egész bírósági szolgáltatás meglehetősen problémás szerkezetű ma Magyarországon, de a közigazgatási bíráskodásban ő sem látott olyan működési zavarokat, ami indokolná egy új szervezet létrehozását. A hatékonyság növelésének szándéka tehát biztosan nem reális válasz a kérdésre, miért kell átszabni a bírói rendszert.

Újraosztott szerepek

Fleck Zoltán utalt rá, hogy minden ilyen, az igazságszolgáltatáson belüli intézményi újításnál megvan a lehetősége annak, hogy a szerepeket újraosszák, új bírókat lehet jelölni és választani, ebben pedig komoly politikai befolyásolás érvényesülhet, ahogy szerinte ez történik a vezetők kiválasztásakor a rendes bíróságokon is. A tanszékvezető úgy látja, a közigazgatási felsőbíróság vezetőinek kiválasztásánál egy teljes felső bírósági személycsere tanúi lehetünk majd, ahol nagyon fontos szempont a lojalitás. Nem meglepetés ez, az egész államapparátus erre épül – értékeli most már kicsit általánosabban is a kormányzati lépéseket, hozzátéve, hogy azokon a bíróságokon biztosan így lettek kiválasztva 2010 óta a vezetők, ahol az állam számára fontos döntések születnek, ahol a kormány döntéseit kifogásolhatja az állampolgár. A mostani javaslat azt tartalmazza, hogy például a közérdekű adatokra vonatkozó összes per ehhez a bírósághoz tartozik majd, minden olyan ügyben ők fognak dönteni, amikor a kormányt kötelezik az állampolgárok tájékoztatására. Eddig sok jogvédő szervezet elutasított közérdekű adatkérését ítélték jogosnak a bíróságok, hogy mi lesz azt követően, hogy a közigazgatási felsőbíróság dönt ezekről a beadványokról, az a szakember szerint kérdéses. Mivel pedig az olyan önkormányzati feladatok elleni panaszok is ehhez az új közigazgatási bírósághoz tartoznak majd, mint az építésügyi beadványok vagy a szociális ellátások elleni panaszok, a rendszer átszabása a szekértő szerint alkalmas lesz a települések autonómiájának további megnyirbálásra is.

Az egyetemi tanár szakmai hibának tartaná, ha a járási bíróságokhoz kerülnének az átszervezés után a munkaügyi perek, amelyeket most a közigazgatási bíráskodással egy szervezetben tárgyalnak. Úgy látja, ezen a szinten nincs megfelelő szaktudás, vagyis a megoldáshoz bírókat kellene áthelyezni, új bírói státusokat kellene létrehozni, csakhogy nem készült semmilyen felmérés a munkaügyi perek megoszlásáról sem, vagyis nem tudni, mire alapozva kellene lépni.

Fleck Zoltán azt gondolja, a kormány két legyet akar ütni egy csapásra: a közigazgatási bíráskodást politikai iga alá vonni a személyzet lecserélésével és egyben a még mindig túl független munkaügyi bíráskodást is kinyírni, amely ma többnyire a munkavállalóknak ad igazat a vitás kérdésekben. Az állam számára kényelmetlen, költséges és körülményes megfelelni az Unió által is megkövetelt jogállami elvárásoknak, de a szakértő arra figyelmeztet, hosszú távon abból nagy baj lehet, ha nem ezt teszik, mert a bírósági rendszer szabad működése nagyon érzékeny terület az EU-s politikai mezőben, a magyar állam nagyon sokat kockáztat, ha már a függetlenség látszatára sem ad.

Ellenzéki közlemények

A felvetésre, hogy a törvény kétharmados részei miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tervekből valóság lesz, az ELTE tanszékvezetője az ellenzék mai állapotára utalva ezt egyáltalán nem tartotta kizárhatónak, mert ezek a tömörülések mostanában elvszerűen, egységesen és hatékonyan semmilyen kérdésben nem voltak képesek fellépni.

Az események közben felgyorsultak, hiszen a kormány stratégiai kabinetje már elfogadta az előterjesztést. A javaslat mögött kitapintható politikai szándékokat pedig nemcsak Lázár János kancelláriaminiszter utasította vissza az utóbbi napokban, hanem az előterjesztő igazságügyi tárca vezetője is a Népszabadságnak adott interjújában. A szakértő szerint a nem sok erővel bíró ellenzéknek eddig valóban annyira tellett, hogy közleményekben fogalmazta meg nemtetszését. A DK, a PM és a Liberálisok után tegnap az Együtt is megfogalmazta véleményét. A párt „Az ügyészség után a közigazgatási bíráskodást is bedarálná a Fidesz” címen közreadott nyilatkozata úgy fogalmazott, hogy a kormány közigazgatási bíráskodás átalakítására vonatkozó terve egyetlen célt szolgál: a Fidesz számára kényelmetlen ügyeket egy politikailag elfogult bíróság tárgyalja, és megakadályozza a valódi, jogállamhoz méltó igazságszolgáltatást. Az Együtt felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vonja vissza a tervezetet.

Szakszervezeti tiltakozások
Határozottan nincs ugyan kimondva a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvénytervezetben, hogy a munkaügyi bíróságokat felszámolják, de egyetlen szó nem esik a szövegben ezeknek a jövőjéről. Ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy a munkaügyi bíróságokat a kormány felszámolja, feladataikat pedig máshová olvasztja be. A munkaügyi perekben a munkavállalókat sokszor képviselő szakszervezetek érthető módon tiltakoznak az eljárás ellen. A Liga Szakszervezetek már augusztus végén megfogalmazta, hogy a hatalom és az egyén közötti erőkülönbségek kiegyenlítésére szolgáló bíróságok megszüntetése jelentősen tovább csorbítja majd a dolgozók jogait. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke ezzel a félelemmel teljesen egyetért. Székely Tamás a Népszava kérdésére úgy fogalmazott: ez volt az utolsó szalmaszál a munkavállalóknak, ha munkaügyi pert voltak kénytelenek indítani munkaadójuk ellen, mert a nemzetközi útmutatásokat és joggyakorlatot követve a hazai bíróságok is többnyire a dolgozóknak adtak igazat az önkényeskedő munkaadókkal szemben. Az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozói három fok mindegyikén megnyerték a cafetéria elmaradása miatt indított perüket, de szakszervezeti vezető elbocsájtásáról is kimondta már bíróság, hogy törvénytelen volt. Az MaSzSz alelnöke úgy vélte, a dolgozókra nézve nagyon veszélyes, ha a munkaügyi bírói rendszert bemossák a közigazgatási bíróságok alá vagy áttelepítik a feladatot a járási bíróságokhoz. Ezzel ugyanis félő, hogy a ma is évekig tartó bírósági eljárások még tovább húzódnak, ami elveszi a dolgozók kedvét, hogy bíróságon keressék az igazukat.


Nem igaz, hogy nem igaz

Lázár János hülyeségnek nevezte a Kormányinfón, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élesen kritizálta volna a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának tervét. Csakhogy a lapunk birtokába került vaskos értékelés általánosságban és részleteiben is alapvető kifogásokat fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt arra emlékeztet a bírálat, hogy a 2012-es bírósági reform sikeres volt, ma kiszámítható bírói rendszer működik az országban. Az újabb reform indokoltsága adatokkal nem igazolható – szól a kritika. A fideszes EP képviselő Szájer József felesége által vezetett OBH arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás az első évben legalább 56 milliárd forintos pluszkiadást jelent. Handó Tünde és munkatársa feltették a kérdést, vajon megéri-e ekkora összeget fektetni egy kétes eredményű terv megvalósításába? Kiemelték azt is, hogy az új bírói rendszer bevezetésével a hazai közigazgatás legutolsó szelete is bírói ellenőrzés alá kerül, amit maguk is túlzásnak tartanak. „Bizonyosan az a jogalkotói akarat, hogy a közigazgatás minden szegletét bírói ellenőrzés alá vonja?” – tették fel a kérdést.

A szövegből kiderül, hogy a kormány ebben az esetben sem egyeztetett senkivel a törvényjavaslat előkészítésekor, az OBH vezetőivel sem álltak szóba. A Hivatal kifogásolja, hogy a jelenlegi 120 közigazgatási bíró számát meg kell háromszorozni, ha tanácsban kell bíráskodniuk, amihez előkészületekre lenne szükség. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a mostani 27 bírósági költségvetési intézmény számát 34-re akarják emelni, mint ahogy megfogalmazzák azt a félelmüket is, hogy az eddigi közigazgatási és munkaügyi bíróságokon megszerzett szaktudás felmorzsolódik az átszervezés nyomán. Összességében nem találnak semmi ésszerű magyarázatot a váratlan átszervezésre és úgy érzik, hogy „a bírósági szervezet tapasztalatainak, tudásának hasznosítása hiányzik a koncepcióból.” Kérdés, hogy Lázár kancelláriaminiszter végigolvasta-e ezeket a kemény kijelentéseket, vagy ezek ismerete nélkül állította, hogy az OBH mindennel egyetért a javaslatban.

Szájkosár kerülhet a bírókra

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:00
Nem csak a névtáblákat festik át FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Szakmai szervezetek, szakértők, az ellenzék és a szakszervezetek is indokolatlannak tartják a bírói rendszer átalakításának kormányzati tervét. A közigazgatási felsőbíróság létrehozása 56 milliárdba kerül és senki nem tudja pontosan, az átszervezés után mi lesz a sorsa a munkaügyi bíróságoknak, mert erről egyetlen szó sincs a tervezetben.

Megint a bírósági rendszer átszabására készül a kormány, pedig épp mostanra kezdett beérni a 2012-es átalakítás hatása, több területen gyorsultak az eljárások. Az újabb átszervezésnek senki nem találja az épkézláb magyarázatát, nem véletlen, hogy maguk a bírók, az ellenzéki politikusok, a szakszervezetek és a szakértők is azt mondják, csak politikai hátsó szándék állhat a javaslat mögött. Ezt erősíti már a terv címe is, amikor azt mondja: „Egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás felállításával összefüggő módosításáról szóló törvénytervezet”. Úgy szól, mintha Magyarországon nem működne közigazgatási bíráskodás és nem lenne külön szervezete a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak. Pedig van, tehát nem ez a magyarázata a rendszer átszabásának.

Nem is emiatt ragadtatta magát szokatlanul éles kirohanásokra a kancelláriaminiszter, hanem azért, mert minden bizonnyal elevenére találtak azok az ellenzéki bírálók és újságírók, akik azt merték állítani a közigazgatási felsőbíróságról, hogy azt az állami svindlik elkenésére és a kormányhoz feltétel nélkül lojális csókosok helyzetbe hozására hozza létre az állam. Ha ugyanis az eddig alaposan dolgozó és a jogszabályokhoz maradéktalanul ragaszkodó bírók így folytatják a működésüket, előbb-utóbb fény derül a közbeszerzési döntések befolyásolására, a Nemzeti Bank kétes pénzügyeire, az Orbán-közeli vállalkozók botrányos ügyleteire és hosszan lehetne sorolni a példákat, hogy mi mindent kellene elkenni és jogszerűvé varázsolni a következő években.

A "teljes hülyeség"

Lázár János ugyan teljes hülyeségnek nevezte a múlt heti kormányinfón, hogy ez elé a testület elé kerülnek majd a politikailag kényes ügyek, de érdemben nem tudta cáfolni a 444.hu állítását, hogy megbontani készülnek a többi hatalmi ághoz képest relatíve független bírósági rendszert, s a Népszava által megkérdezett szakértő is ezt a véleményt osztja.

Fleck Zoltán jogász, szociológus azt kérte, válasszuk ketté a kérdést, van-e szakmai vagy csak politikai érv a bírósági rendszer átalakítására. A szakmai oldalon azzal szerinte semmi baj nem lenne, ha az állam külön intézményben akarná megoldani a közigazgatási bíráskodást, hiszen erre sok országban van példa, még a posztkommunista államokban is. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője ugyanakkor a másik oldalon, vagyis a politikai mezőben megvizsgálná, milyen eljárásban, hogyan és ténylegesen milyen céllal hozzák létre a közigazgatási felsőbíróságot.

A felvetésre, hogy az Országos Bírói Hivatal, vagyis az ellenzékiséggel cseppet sem vádolható Handó Tünde szervezete a törvénytervezet értékelésekor (és elutasításakor) azt hangsúlyozta, jól működött az utóbbi években a közigazgatási és munkaügyi bíróság, az egyetemi tanár úgy reagált, ezt ő sem vitatja, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ilyen típusú rendszerek, mint amilyen a bírósági szervezet, eleve konzervatívok, nem szeretik a változtatásokat. Vagyis ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget annak, ha maga a szervezet ellenáll. Értékelése szerint az egész bírósági szolgáltatás meglehetősen problémás szerkezetű ma Magyarországon, de a közigazgatási bíráskodásban ő sem látott olyan működési zavarokat, ami indokolná egy új szervezet létrehozását. A hatékonyság növelésének szándéka tehát biztosan nem reális válasz a kérdésre, miért kell átszabni a bírói rendszert.

Újraosztott szerepek

Fleck Zoltán utalt rá, hogy minden ilyen, az igazságszolgáltatáson belüli intézményi újításnál megvan a lehetősége annak, hogy a szerepeket újraosszák, új bírókat lehet jelölni és választani, ebben pedig komoly politikai befolyásolás érvényesülhet, ahogy szerinte ez történik a vezetők kiválasztásakor a rendes bíróságokon is. A tanszékvezető úgy látja, a közigazgatási felsőbíróság vezetőinek kiválasztásánál egy teljes felső bírósági személycsere tanúi lehetünk majd, ahol nagyon fontos szempont a lojalitás. Nem meglepetés ez, az egész államapparátus erre épül – értékeli most már kicsit általánosabban is a kormányzati lépéseket, hozzátéve, hogy azokon a bíróságokon biztosan így lettek kiválasztva 2010 óta a vezetők, ahol az állam számára fontos döntések születnek, ahol a kormány döntéseit kifogásolhatja az állampolgár. A mostani javaslat azt tartalmazza, hogy például a közérdekű adatokra vonatkozó összes per ehhez a bírósághoz tartozik majd, minden olyan ügyben ők fognak dönteni, amikor a kormányt kötelezik az állampolgárok tájékoztatására. Eddig sok jogvédő szervezet elutasított közérdekű adatkérését ítélték jogosnak a bíróságok, hogy mi lesz azt követően, hogy a közigazgatási felsőbíróság dönt ezekről a beadványokról, az a szakember szerint kérdéses. Mivel pedig az olyan önkormányzati feladatok elleni panaszok is ehhez az új közigazgatási bírósághoz tartoznak majd, mint az építésügyi beadványok vagy a szociális ellátások elleni panaszok, a rendszer átszabása a szekértő szerint alkalmas lesz a települések autonómiájának további megnyirbálásra is.

Az egyetemi tanár szakmai hibának tartaná, ha a járási bíróságokhoz kerülnének az átszervezés után a munkaügyi perek, amelyeket most a közigazgatási bíráskodással egy szervezetben tárgyalnak. Úgy látja, ezen a szinten nincs megfelelő szaktudás, vagyis a megoldáshoz bírókat kellene áthelyezni, új bírói státusokat kellene létrehozni, csakhogy nem készült semmilyen felmérés a munkaügyi perek megoszlásáról sem, vagyis nem tudni, mire alapozva kellene lépni.

Fleck Zoltán azt gondolja, a kormány két legyet akar ütni egy csapásra: a közigazgatási bíráskodást politikai iga alá vonni a személyzet lecserélésével és egyben a még mindig túl független munkaügyi bíráskodást is kinyírni, amely ma többnyire a munkavállalóknak ad igazat a vitás kérdésekben. Az állam számára kényelmetlen, költséges és körülményes megfelelni az Unió által is megkövetelt jogállami elvárásoknak, de a szakértő arra figyelmeztet, hosszú távon abból nagy baj lehet, ha nem ezt teszik, mert a bírósági rendszer szabad működése nagyon érzékeny terület az EU-s politikai mezőben, a magyar állam nagyon sokat kockáztat, ha már a függetlenség látszatára sem ad.

Ellenzéki közlemények

A felvetésre, hogy a törvény kétharmados részei miatt egyáltalán nem biztos, hogy a tervekből valóság lesz, az ELTE tanszékvezetője az ellenzék mai állapotára utalva ezt egyáltalán nem tartotta kizárhatónak, mert ezek a tömörülések mostanában elvszerűen, egységesen és hatékonyan semmilyen kérdésben nem voltak képesek fellépni.

Az események közben felgyorsultak, hiszen a kormány stratégiai kabinetje már elfogadta az előterjesztést. A javaslat mögött kitapintható politikai szándékokat pedig nemcsak Lázár János kancelláriaminiszter utasította vissza az utóbbi napokban, hanem az előterjesztő igazságügyi tárca vezetője is a Népszabadságnak adott interjújában. A szakértő szerint a nem sok erővel bíró ellenzéknek eddig valóban annyira tellett, hogy közleményekben fogalmazta meg nemtetszését. A DK, a PM és a Liberálisok után tegnap az Együtt is megfogalmazta véleményét. A párt „Az ügyészség után a közigazgatási bíráskodást is bedarálná a Fidesz” címen közreadott nyilatkozata úgy fogalmazott, hogy a kormány közigazgatási bíráskodás átalakítására vonatkozó terve egyetlen célt szolgál: a Fidesz számára kényelmetlen ügyeket egy politikailag elfogult bíróság tárgyalja, és megakadályozza a valódi, jogállamhoz méltó igazságszolgáltatást. Az Együtt felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vonja vissza a tervezetet.

Szakszervezeti tiltakozások
Határozottan nincs ugyan kimondva a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvénytervezetben, hogy a munkaügyi bíróságokat felszámolják, de egyetlen szó nem esik a szövegben ezeknek a jövőjéről. Ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy a munkaügyi bíróságokat a kormány felszámolja, feladataikat pedig máshová olvasztja be. A munkaügyi perekben a munkavállalókat sokszor képviselő szakszervezetek érthető módon tiltakoznak az eljárás ellen. A Liga Szakszervezetek már augusztus végén megfogalmazta, hogy a hatalom és az egyén közötti erőkülönbségek kiegyenlítésére szolgáló bíróságok megszüntetése jelentősen tovább csorbítja majd a dolgozók jogait. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke ezzel a félelemmel teljesen egyetért. Székely Tamás a Népszava kérdésére úgy fogalmazott: ez volt az utolsó szalmaszál a munkavállalóknak, ha munkaügyi pert voltak kénytelenek indítani munkaadójuk ellen, mert a nemzetközi útmutatásokat és joggyakorlatot követve a hazai bíróságok is többnyire a dolgozóknak adtak igazat az önkényeskedő munkaadókkal szemben. Az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozói három fok mindegyikén megnyerték a cafetéria elmaradása miatt indított perüket, de szakszervezeti vezető elbocsájtásáról is kimondta már bíróság, hogy törvénytelen volt. Az MaSzSz alelnöke úgy vélte, a dolgozókra nézve nagyon veszélyes, ha a munkaügyi bírói rendszert bemossák a közigazgatási bíróságok alá vagy áttelepítik a feladatot a járási bíróságokhoz. Ezzel ugyanis félő, hogy a ma is évekig tartó bírósági eljárások még tovább húzódnak, ami elveszi a dolgozók kedvét, hogy bíróságon keressék az igazukat.


Nem igaz, hogy nem igaz

Lázár János hülyeségnek nevezte a Kormányinfón, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élesen kritizálta volna a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának tervét. Csakhogy a lapunk birtokába került vaskos értékelés általánosságban és részleteiben is alapvető kifogásokat fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt arra emlékeztet a bírálat, hogy a 2012-es bírósági reform sikeres volt, ma kiszámítható bírói rendszer működik az országban. Az újabb reform indokoltsága adatokkal nem igazolható – szól a kritika. A fideszes EP képviselő Szájer József felesége által vezetett OBH arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás az első évben legalább 56 milliárd forintos pluszkiadást jelent. Handó Tünde és munkatársa feltették a kérdést, vajon megéri-e ekkora összeget fektetni egy kétes eredményű terv megvalósításába? Kiemelték azt is, hogy az új bírói rendszer bevezetésével a hazai közigazgatás legutolsó szelete is bírói ellenőrzés alá kerül, amit maguk is túlzásnak tartanak. „Bizonyosan az a jogalkotói akarat, hogy a közigazgatás minden szegletét bírói ellenőrzés alá vonja?” – tették fel a kérdést.

A szövegből kiderül, hogy a kormány ebben az esetben sem egyeztetett senkivel a törvényjavaslat előkészítésekor, az OBH vezetőivel sem álltak szóba. A Hivatal kifogásolja, hogy a jelenlegi 120 közigazgatási bíró számát meg kell háromszorozni, ha tanácsban kell bíráskodniuk, amihez előkészületekre lenne szükség. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a mostani 27 bírósági költségvetési intézmény számát 34-re akarják emelni, mint ahogy megfogalmazzák azt a félelmüket is, hogy az eddigi közigazgatási és munkaügyi bíróságokon megszerzett szaktudás felmorzsolódik az átszervezés nyomán. Összességében nem találnak semmi ésszerű magyarázatot a váratlan átszervezésre és úgy érzik, hogy „a bírósági szervezet tapasztalatainak, tudásának hasznosítása hiányzik a koncepcióból.” Kérdés, hogy Lázár kancelláriaminiszter végigolvasta-e ezeket a kemény kijelentéseket, vagy ezek ismerete nélkül állította, hogy az OBH mindennel egyetért a javaslatban.