Folytatódni fognak ősszel az év elején megkezdett sztrájkbizottsági tárgyalások, és minden valószínűség szerint a civilek újabb figyelemfelkeltő, tiltakozó akcióira is számítani lehet közoktatás helyzete miatt. Bár a kormány folyamatosan tárgyalt a maguk által létrehozott köznevelési kerekasztal - amelyet a legtöbb szakmai szervezet illegitimnek tart és elutasított - képviselőivel és a szakszervezetekkel is, érdemi megállapodások, látványos változtatások nem születtek.
Ennek ellenére a kormánynak mégis voltak olyan intézkedései, amelyek akár pedagógusok tízezreiben csillapíthatják a "forradalmi hevületet", véli a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló Istvánné szerint ilyen intézkedés volt, hogy azok a pedagógusok, akiknek hét évnél kevesebb idejük van nyugdíjazásig, minősítés nélkül kerültek át pedagógus II. fokozatba, ez a változtatás mintegy 20 ezer tanárt érint.
Kétórás óraszámkedvezmény
De ide sorolható az is, hogy akik ideiglenesen voltak pedagógus II-ben, ugyancsak minősítési kötelezettség nélkül kapták meg a fokozatot - ez legalább 12 ezer pedagógusnak jelentett könnyítést. Ugyancsak pozitívumként értékelhető, hogy egy jogszabály-módosítással kétórás óraszámkedvezményt kaptak az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanárok, amivel Gallóné szerint a kormány beismerte, hogy például az osztályfőnöki munka "nem csupán az osztályfőnöki óra megtartásából áll".
A kedvezményben mintegy 50 ezer pedagógus részesülhet. Az érdekvédő ugyanakkor figyelmeztetett: az óraszámkedvezmény jogi háttere nem teljesen világos, annak értelmezése gondot jelent az iskolákban, ezért már szakértői tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) képviselőivel, hogy együtt értelmezzék a vonatkozó kormányrendeletet.
Ingyenes továbbképzés
Akár pozitív változást hozhat a tanárok életében az is, hogy a kormány a jövőben továbbképzési központok helyett az egyetemekhez rendeli és ingyenessé teszi a továbbképzésüket. Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Egyetem rektora a Magyar Hírlap szombati számában azt mondta, az egész folyamathoz "erős minőségbiztosítás" társul, s bár a pedagógus-továbbképzés rendszerének teljes újragondolását tartalmazó tervezet még nincs teljesen készen, azt szeptember 30-ig megkapja az oktatási államtitkárság. Galló Istvánné szerint mindez jelenthet bizonyos szakmai garanciákat, ám Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke már nem ilyen derűlátó.
Mendrey szerint a tervek jelen formájukban nem jelentenek mást, mint a pedagógus-továbbképzés központosítását (az egyetemek alá rendelt képzést hat centrumban képzelik el) és államosítását. Az érdekvédő attól tart, hogy az állam fogja eldönteni, milyen képzések számítanak fontosnak, és azokat teszik majd ingyenessé. Úgy véli, ebben is csak a kormány erőszakos centralizálásra való törekvése látszik, mint a Kliknél, amely most - folytatva a központosítást - Klebelsberg Központtá alakul, jövőbeni működéséről azonban semmi konkrétat nem tudni. A szakképzés átalakítását pedig egyenesen botrányosnak nevezte.
,,Vicces" béremelés
A tiltakozásokat csillapító kormányzati sikerpropagandában szerepel az is, hogy a nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítő (noks), nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozók számára idén kétszer 35 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak, valamint jövőre 10 százalékos béremelést kapnak. Az ő bérrendezésük a sztrájkbizottsági tárgyalásoknak is az egyik legfontosabb pontja volt, amit úgy tűnt, a kormány el is fogadott. Törley Katalin szerint azonban ezt messze nem lehet bérrendezésnek nevezni.
A Tanítanék Mozgalom képviselője lapunknak elmondta: a noksos dolgozók munkája nélkül megbénulna az egész közoktatás, a kormány viszont továbbra is semmibe veszi őket. "Egy iskolatitkár nettó 86 ezer forintot keres, a 10 százalékos béremelés vicc" - fogalmazott Törley, felhívva a figyelmet arra, hogy a portások, takarítók, karbantartók helyzete még siralmasabb, ráadásul gyakran még a túlórájukat sem fizetik ki, és minden pluszjuttatásból is kimaradnak. Törley szerint a kormányzati sikerpropaganda dacára "gyorsan vissza fogunk kerülni egy nagyon feszült állapotba".
Szükség lenne egy szikrára
A napokban megjelent elemzésében a Policy Agenda is azt írta, hogy a jelenlegi helyzet "inkább hasonlít egy ki nem mondott tűzszünetre, semmint egy békekötésre". Az elemzők szerint sikeres lehet az a kormányzati taktika, melynek következtében a közvélemény most azt látja, van remény a változásokra, hiszen "már nincs Klik" (legalábbis az eddig formájában), talán lesz kréta is mindenhol, és belátható időn belül csökkenhet a diákok terhelése. Mindemellett úgy látják, egy újabb tiltakozási hullámhoz szükség lenne egy olyan szikrára, mint év elején a miskolci tanárok nyílt levele.
A szakszervezetek és a civilek pedig akkor tudnának nagyobb áttörést elérni, ha a tavasszal történtekhez képest sokkal egységesebben lépnének fel. A jövőbeni együttműködésről egyelőre nem sokat tudni, az viszont biztos, hogy a Tanítanék folytatja a harcot az oktatás rendszerszintű átalakításáért (októbertől készülnek újabb figyelemfelhívó akciókra), Mendrey László pedig azt ígérte: a kormánynak hosszú, forró őszre és télre kell számítania.
