Szellemileg a Hadikban születtem

Publikálás dátuma
2016.09.07 07:45
Karinthy Márton harmincötödik évadát kezdi a színházában FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Karinthy Frigyes egykori törzshelye, a Hadik Kávéház, melynek komoly irodalmi hagyományai vannak, a felújítás után mától várja a látogatókat. Rendszeresek itt a különböző kulturális programok, rögtön ma este Esterházy Péterre emlékeznek. Az ünnepélyes megnyitót pedig pénteken tartják. Karinthy Márton, a Karinthy Színház igazgatója, Kossuth-díjas rendező, azt mondja, szellemi szempontból a Hadikban született. A színházában pedig a harmincötödik évadra készülnek.

- Felújították a Hadik Kávéházat, ami lényegében Karinthy tanya. Törzsvendég volt ott a nagyapja, Karinthy Frigyes, önnek pedig törzsasztala van ott, és a színháza előadásait plakáton hirdetik.

- Ez egy régi kapcsolat. Tulajdonképpen Buda kulturális főutcája alakul a Bartók Béla úton, a Gellért tértől a Kosztolányi Dezső térig. De én ezt meghosszabbítom a Karinthy Színházig. Azt pedig nyugodtan mondhatnám, hogy a Hadikban születtem, ha nem zárt volna be a háború után, de szellemileg valóban ott születtem, mert a mindenfajta őseim ott élték a mindennapjaikat. Reggeltől estig ott időztek, haza csak aludni jártak, meg veszekedni. Igaz, ezt megtették a Hadikban is. Nagyapám ott írt, ott fogadta a hódolóit, a világmegváltóit, a pumpolóit. Apám, Karinthy Ferenc pedig azért ment le a kávéházba, hogy az apjától pénzt kérjen. Ezért is van nekem törzsasztalom ott.

- Sokan azt gondolják, hogy az íráshoz csönd kell. Hogyan lehetett akkora nyüzsgés, dumaparti, tányércsörgés közben írni?

- Gondolkodni, írni én is egyedül, itthon szeretek. De ezek az emberek egészen másképp éltek, csakis ebben a zűrzavaros nyüzsgésben tudtak dolgozni. Az egész Nyugat nemzedéke lényegében kávéházakban írt. Meg is van annak a legendája, hogy melyik nagy mű, hol készült. Például az Utazás a koponyám körül (Karinthy Frigyes könyve agyműtétjéről - a szerk.) már a Centrálban. Tersánszky Józsi Jenőnek a felesége egyszer otthon berendezett egy kávéházi sarkot, hogy a férje ne járjon mindig a „büdös” kávéházba. Két napig bírta, aztán ment vissza a kávéházba, mert hiányzott neki a nyüzsi. Ez egy életforma volt.

- Visszahozható ebből valami, például a Hadik újra nyitásával? Vagy ez már csak nosztalgia?

- Sajnos, azt hiszem, hogy ez véglegesen elmúlt, mert a kávéházhoz főleg polgárság kell. A pesti polgárságot ismét meg kellene teremteni, újra kellene kezdeni az alapoktól. A totalitárius rendszerek sora, a mozgalmak, forradalmak, kommünök, folyamatosan kiirtották a pesti polgárságot.

Dugig az irodalmi szalon FOTÓ: GORDON ESZTER

Dugig az irodalmi szalon FOTÓ: GORDON ESZTER

- Ön szerint nincs pesti polgárság?

- Nagyon a kezdeteknél vagyunk megint. Az a virtigli pesti polgárság, ami akkor volt, megszűnt.

- Milyen a virtigli polgár?

- Van stílusa, műveltsége, életformája és bizonyos vagyona is, főleg pedig van igénye arra, hogy európai módon éljen. Ez a polgárság élt itt a harmincas években. Most ezt nem nagyon látom, mert a valóban gazdag emberek általában nem fogyasztanak kultúrát, inkább csak a saját pénzükkel vannak elfoglalva. Tisztelet persze a kivételnek. A régről itt maradt polgárság, amelyik nemzedékről nemzedékre adta át a hagyományait, nagyon lecsúszott, elszegényedett. Ők nem tudnak úgy élni, mint a valódi polgárok, örülnek, ha néha el tudnak menni színházba, vagy megvehetnek egy jó könyvet. Az írók közül is sokan nem tudják megvenni a folyóiratokat, beülnek inkább könyvtárba, hogy elolvashassák őket. Ilyen szempontból gyászos a helyzet. De a restaurált kávéházak kicsit segíthetnek visszaidézni ezt a világot. A New York nem irodalmi patinájáért van tele, bár kisebb emlékek láthatók ott a régi időkről. Meg vannak már irodalmi estjei. A Centrál igyekszik őrizni a hagyományokat, de természetesen haladt a korral, nem csak polgári vendégköre van, hanem nyitott a fiatalok irányába is. A Hadik is ebbe az irányba megy. A Hadik Kávéház volt a polgári rész, a mellette lévő, úgynevezett Szatyor Bár pedig a fiatalos. Most a kettőt egybe nyitják, mert úgy látszik, hogy a polgári rész, az nem tudta magát eltartani. Fájón hiányolom a régi polgárságot.

Esterházy Péter még a Hadikban, ma már rá emlékeznek ugyanott FOTÓ:GORDON ESZTER

Esterházy Péter még a Hadikban, ma már rá emlékeznek ugyanott FOTÓ:GORDON ESZTER

- Az idén harmincötödik évadát ünneplő Karinthy Színház sem feltétlenül a polgárságnak született.

- Vágyaiban annak született, csak ehhez kezdetben nem volt megfelelő a közeg.

- Lepukkant külvárosi moziban nyitotta, ahol nyilván nem a polgárság tobzódott.

- Hát nem. A környéken az egy főre jutó kocsmák, kricsmik száma igen magas volt a lakótelepek körében. Az elmúlt harmincöt évben kicsit feljött ez a környék, a színház pedig megtalálta a közönségét. A harmincöt év igen magas kor, mert ki tudja, meddig él egy színház.

- A Karinthy addig él, ameddig ön?

- Valószínűleg addig él, ameddig az a szándék, erő, amelyik létrehozta. Nagyon jó munkatársaim vannak, de még fogalmam nincs, hogy ki az, aki ennek a szellemi örököse lehetne. A lányom nem művészettel foglalkozik. De a színháznak az elmúlt harmincöt év szerintem olyan patinát ad, ami előrevetít egy következő harmincöt évet.

- Nem sok esélyt jósoltak a megalakulásakor ennek a színháznak, amiről sokan azt tartották, hogy a világ végén jött létre, megfelelő kulturális közeg híján. Azt gondolták, kevesen fognak járni egy lepusztult moziból átalakított, színpadtechnikával alig rendelkező intézménybe.

- A titkok körébe tartozik, hogy egy színház mikortól nem különálló, mikortól kezd a nagy egészhez tartozni. Tán az is hozzátartozik ehhez, hogy nem vagyunk kísérletezőek, bár időnként nagy kedvem lenne ehhez. De itt nem olyan a tér és a közeg. Itt jó szereplőkkel, jól megcsinált előadásokat kell létrehozni, és polgári darabokat bemutatni. Színpadtechnikánk és berendezésünk ma már megfelel egy jól felszerelt közepes színházénak. Bár voltak rendhagyó előadásaink is. A III. Richárdot például tizenkét férfi játszotta. Abban az évben Szacsvay László kapta meg a legjobb női alakítás díját, Margit királynő szerepéért. A Tanner John házasságát pedig forgó, mozgó viadukton játszottuk, amin szaladgáltak a színészek. De a legsikeresebb, a legjobb produkcióinkat polgári darabokból mutattuk be. Mindig a régi Madách Kamarát, vagy régi Katona József Színházat idézem vissza magamban, amikor a műsort tervezem. Aztán a sors iróniája, hogy sokszor egykori nagy, vígszínházi darabokat mutatok be. Ami valaha hatalmas nézőtér előtt jól működött, az ma egy kis színházban él meg igazán. Gondolok például Molnár Ferencre, Lengyel Menyhértre, Gábor Andorra, Szomory Dezsőre, Vaszary Gáborra. Ezek a darabok itt igen jól megszólalnak.

- Nyaranta kicsit korszerűsíteni szokta a színházat. Most mi változott?

- Megcsináltuk, hogy a nézőtér széksoronként emelkedjen, és ettől sokkal jobbak lettek a látási viszonyok. Az erkélyt pedig recsegés-mentesítettük, már öröm ott suhanni. A főbejárat látványa is korszerűsödött kicsit.

- Mindegyik évadnak van valami vezéreszméje. A 35 évadnak mi lesz?

- A számmisztika segítségével mondhatjuk azt, hogy három plusz öt bemutatónk lesz. Ebből három a színházunkba befogadott Komód Színház előadásai, és öt saját premier. A Komód egy érdekes, fiatalokat vonzó alternatív színház, ők a stúdióban játszanak nálunk. Bemutatják Thuróczy Katalin Pandóra szelencéje című darabját, meg apám Gellérthegyi álmok című darabját dolgozzák fel a maguk módján, és egy mesejáték is látható lesz velük. A nagyszínpadon pedig a Bozsik Yvette Társulattal közösen már szeptember 10-én bemutatjuk a Rozsda lovag és Fránya Frida című mesemusicalt. Szeptember végétől pedig Joe Orton Szajré című krimi komédiája kerül repertoárra. Szokásos módon, mindig újra fölfedezek egy régi magyar vígjátékot, most Aszlányi Károly Péter című szélhámos komédiáját rendezem meg. Ez lesz a közeljövőben.

2016.09.07 07:45

Csillogó lelkek találkozása az új lemezen

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:55

Fotó: Fonó Budai Zeneház/
Spiritualitás, Weöres Sándor ihlette dalok és rögtönzések az altszaxofonos-zeneszerző, Tóth Viktor legújabb albumán.
„LAMU – a kreativitás és szabadság madara. A daru rokona. A szívben él.” Ez a mottója Tóth Viktor legújabb lemezének, amely nemzetközi szereplőgárda közreműködésével, Belgiumban jelent meg. Tóth Viktor az új albumon hallható zenekarának a Mahasimbadavi Players nevet adta, ami a tagok keresztnevéből alkotott mozaikszó. A kompozíciókat és szabad rögtönzéseket hallgatva azonban nyilvánvaló, hogy a spiritualitást mindenkor középpontba helyező szaxofonos-zenekarvezető az ókori India és a hindu vallás választékos liturgikus nyelvére, a szanszkritra is gondolt, amikor nevet választott. Az iszlámra pedig – Viktor szavaival – „egyfajta szúfi révület” emlékeztet, amikor egy koncertet csak elkezdeni nehéz, mert utána a zenészek már tökéletesen értik egymást; órákon át folyamatosan, gördülékenyen tudnak kommunikálni. A címadás (LAMU) is többféleképpen értelmezhető. A legegyszerűbb magyarázat szerint ez is mozaikszó, hiszen a szombathelyi Lamantin Fesztiválon, illetve a budapesti MU Színházban rögzítették azt a két koncertet, amelyekből a lemez megszületett. Tóth Viktor fejében ugyanakkor mindvégig ott motoszkált Weöres Sándor fiatalkori versének (A Bab el-Mandemen) néhány sora: „Alusznak az elsüllyedt városok: Svankélan, Cirpan, Tenuitia, jáspis Lamú, márvány Tiün-Kuin, déltáji jéghatáron őrködő Mejáj-Vivi, soktornyú Vejvita, hol a szerelmes kétszer élhetett.” A lamu leginkább mégis egy képzeletbeli madár, a belső szabadság szimbóluma, a hajnali hortobágyi darulesek emléke. „A zeneszerzői utamon azért különleges ez az anyag, mert a kompozícióim leggyakrabban a hangszeremen való gyakorlás szerencsés melléktermékeként születnek, aztán bekerülnek a fiókba és várják a megszólalás pillanatát. Most viszont kifejezetten erre a formációra írtam a számokat, és már előre éreztem, hallottam, hogy csillogó lelkek találkozása lesz belőle” – mondja Tóth Viktor. Bart Maris belga trombitással már több lemezen és fesztiválon játszott együtt, s most az ő segítségével jelent meg a CD Belgiumban, az elNegocito Records gondozásában. A nagybőgős a régóta Franciaországban élő Szandai Mátyás, akivel csaknem két évtizede játszanak együtt, ismerik egymás minden rezdülését, gondolatát. Az egyik koncertfelvétel dobosa a csodagyerekként feltűnt felvidéki Hodek Dávid, aki ma már Európa-szerte és a tengerentúlon is koncertezik. A másik dobos a 63 éves amerikai Hamid Drake, akit Viktor régóta példaképnek tekint. „Gyerekkorom óta azt kerestem, amit Hamid képvisel, ami felé ő törekszik. Nála már nincsenek hangok, akkordok, szavak, magyarázatok, csak az intenzív spirituális jelenlét” – mondja. Fontos szerephez jut a Berlinben élő afro rapper, Simple One is, aki „végre nem hatalmas limuzinokról és dollármilliókról beszél, hanem valódi kérdéseket, problémákat vet fel.” A nemzetközi csapat március 29-én, a MOMKultban, a Get Closer fesztivál keretében élőben is bemutatja az új lemezt. Közvetlenül utánuk napjaink egyik legelismertebb szaxofonosa, Kenny Garrett lép majd színpadra, így a közös muzsikálás sem elképzelhetetlen. Téved, aki az eddigiek alapján azt gondolja, hogy Tóth Viktor elsősorban az Európán kívüli kultúrákból merít inspirációt. Sok időt tölt Erdélyben, népzenegyűjtő körutakon vett részt, és azt mondja: talán senki mástól nem tanult olyan sokat, mint egy 97 éves gyimesbükki énekes asszonytól, Karácsony Teréztől, akit „bölcs mesternek” tekint. Hasonlóan otthonosan mozog a balkáni zene világában. A budapesti Malko Teatro vezetője, Hadzsikosztova Gabriella felkérésére rendszeresen komponál balkáni jazzt, s ezért még „tiszteletbeli bolgár” igazolványt is kapott. Amikor a jazz bölcsőjében, New Orleansban tartott mesterkurzust, ismert amerikai örökzöldek kárpát-medencei és balkáni verziójával nyűgözte le kezdetben közömbös hallgatóságát.   Infó: Tóth Viktor: LAMU elNegocito Records koncert: március 29. MOM Kult Get Closer Fesztivál  

Névjegy

Tóth Viktor 1977-ben született Kiskunhalason. 2003-ban szerzett diplomát a Zeneakadémia jazz tanszékén. Állandó zenekarai: Tóth Viktor Tercett, Tóth Viktor Arura Trio, Tóth Viktor & Bird Food Market, Road Six Sax. Eddig hét lemeze jelent meg: Tercett (2005), Climbing with Mountains (2007), Tartim (2009), Popping Bopping (2011), Szemed kincse (2014), But Inside (2017), LAMU (2018).

Témák
Jazz
2019.01.18 11:55
Frissítve: 2019.01.18 11:59

A Legyen ön is milliomos! a kulisszák mögött

Publikálás dátuma
2019.01.18 10:00

Fotó: /
A TV2 kvízjátékot rendelt, nem kérdéseket, a vetélkedőnek pedig szükségszerűen változnia kellett. A Legyen ön is milliomos! kreatív producere, Bányai Gábor elvekről és gyakorlatról beszélt a Népszavának.
- A TV2 rendelte meg a Legyen ön is milliomos!-t az IKO produkciós cégtől, amely fölkért engem is például, de a műsort egyébként elvben bármely kereskedelmi vagy közszolgálati csatorna sugározhatná, ha megvette a játék licenszét. A kvízjátékot készítő stábot semmire nem kötelezi, kérdéseket és témákat sem javasol a TV2 - válaszol a kormánypárti oldalra sorolt kereskedelmi csatornával kapcsolatos kérdésre Bányai Gábor kreatív producer. - Az Indexen idézett kérdés: Hány százalékos 2019. január 1-től az UHT és ESL tej áfája? azért került a műsorba, mert igyekszünk a mindennapi életet beemelni a témák közé. Úgy gondoljuk, hogy a hétköznapokkal kapcsolatos tájékozottság is az általános műveltség része. Nevezhetjük ezt „újságolvasós” kérdéscsoportnak, ahol arra vagyunk kíváncsiak, hogy a játékos figyeli-e a napi történéseket. A probléma felvetése inkább árulkodik a hazai közélet állapotáról, mint kormánypropagandáról. Nem néztük át újra a kérdéseket vagy a felvett műsorokat ebből a szempontból, nincs szükség magunk ellenőrzésére egy vélelem alapján – feleli felvetésünkre a kreatív producer. A brit licenc alapján létrejött Legyen Ön is milliomos! című televíziós kvízjáték 2000-ben indult Magyarországon. Először Vágó István (2000–2008), utána Fábry Sándor (2009–2010), majd Friderikusz Sándor (2012–2013) műsorvezetésével az RTL Klub két csatornáján volt látható. Idén a TV2-n, Gundel Takács Gáborral kezdődött újra az IKO Media Group Kft. gyártásában.  A kulturális vagy történelmi közmegegyezések felbomlása nem befolyásolja a vetélkedő témáit - állítja Bányai Gábor. - Az utóbbi 20-30 év történelmét a vitatott tények és a lehetséges túlérzékenységek miatt mi ritkán érintjük a vetélkedőkben. Nagy Imre személyének megítélése nem tárgya a kvízjátéknak, de például a Nagy Imre-korszakról szól kérdésünk. Vannak országok, amelyek előbbre tartanak történelmük feldolgozásában, mint mi, ott a vitás eseményeket és személyiségeket talán könnyebben teszik egy vetélkedő tárgyává. De az ilyen dilemmák megoldása nem dolga egy kvíznek. Ugyanakkor hiába vitatják egyesek Ady Endre, Radnóti Miklós vagy József Attila irodalmi kvalitásait, mi fogunk kérdezni róluk, mert teljesen mindegy, hogy melyik újság mit ír, ők a magyar költészet integráns részei – folytatja a producer. - A műveltség szerkezete az utóbbi egy-két évtizedben nagyon átalakult. 15-20 évvel ezelőtt még bátran lehetett klasszikus zenei vagy klasszikus irodalmi kérdéseket feltenni, ma már inkább a kreativitást érdemes forszírozni. Ezért a mostani kérdések 80-90 százaléka olyan, hogy a játékos logikával két rossz választ akkor is ki tud szűrni a négy közül, ha nincs meg hozzá a lexikális tudásbázisa – meséli Bányai Gábor. - Az a 88 játékos, aki most látható a műsorban, kétezer jelentkező közül került ki. Több fordulón kellett átjutniuk: a jelentkezőket először felhívja valaki, és már a telefonbeszélgetésben megtörténik az alapfelmérés. A kiválasztottak bejönnek, egy beszélgetés után kitöltenek egy műveltségi tesztet. Akik megfelelnek, újabb tesztet töltenek ki, és az innen tovább jutókkal egy újabb kört játszunk, itt kapcsolódunk be a főszerkesztő, Holló Györgyi és jómagam is. Igyekszünk a nemek és a generációk arányára figyelni, előbbi nem könnyű, mert világszerte kevesebb nő jelentkezik televíziós vetélkedőkre, mint férfi, viszont bár megfigyelhető, hogy elsősorban az idősebbek próbálkoznak, most sikerült viszonylag sok fiatal játékost bevonni. A kérdések összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a mai 50-60 évesek egészen más iskolarendszerben, más műveltségi klímában nőttek fel, mint a 20-as -30-asok, szembesülnünk kellett egyfajta generációs-kulturális szakadékkal. Ezt áthidalni a klasszikus kultúra és a digitális világ összefésülésével, arányos adagolásával igyekszünk. A kérdéssorokat gép állítja össze, a játékos személye nem befolyásolja azt – vezet a kulisszák mögé.  - Az adásonként kérdésátlag 18 kérdés, tehát van olyan adás, amiben csak 12-13, van, amiben 22 kérdés hangzik el. Minden új játékos első öt kérdése könnyű és gyors, majd ahogy nehezebbek lesznek, úgy nő(het) a játékos egyébként nem korlátozott gondolkodási ideje. Időkorlát tehát nincs, a műsorvezető csak akkor szól bele, amikor azt érzékeli, hogy a játékos eltér a saját logikájától, vagy már többször körbejárta ugyanazt, azaz már csak időhúzás, a felelősség alól való kibújás zajlik. A műsorvezető Gundel Takács Gábor nem akar elbizonytalanítani, de nem is segíthet. Tizenkét kérdésíró dolgozik, közülük ketten ellenőrzik is a kérdéseket, végül Holló Györgyi főszerkesztő és én is megnézzük, kontrolláljuk azokat. A stáb egy része húsz éve dolgozik együtt, nagy hibát hál’isten még nem követtünk el – mutatja be a hátteret Bányai Gábor.  - József Attilával szólva „az én vezérem bensőmből vezérel” - idéz Bányai Gábor, a Legyen ön is milliomos! műsorkörnyezetéről kapcsolatos kérdésre válaszolva. - Készítek egy műsort, amelynek minden másodpercéért vállalom a felelősséget. Külön kezelem mindattól, ami körülötte, előtte és utána bárhol elhangzik. És szerintem a nézők is ezt teszik. Mert csak így lehet élni, közlekedni, gyereket nevelni, kultúrát fogyasztani, tévéműsort csinálni, tükörbe nézni 45 munkás év után is – fejezi be a kreatív producer. 

Szimbolikus pillanat

Bányai Gábor újságíró, producer, rendező, egyetemi tanár az 1970-80-as években a Népszabadság, a Filmkultúra, a Népszava szerkesztőségének és a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió külső és belső munkatársa volt, több ezer cikk, kritika és nagy sikerű tévéműsor fűződik a nevéhez. 1990-ben Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ügyvezető igazgatónak, majd intendánsnak nevezte ki. 1992-ben még Hankiss Elemér lemondása előtt őt és Nagy László gazdasági főigazgatót súlyos pénzügyi visszaélés (hamis) vádjával bilincsben vezette el a rendőrség. A 6 hónapig tartó nyomozás végén az ügyészség bűncselekmény hiányában felmentette. Meghurcolásáért azóta sem kért senki bocsánatot.  

Őslakó

Bányai Gábor rendezésében január 25-án mutatja be a Spirit Színház Magyarországon először, parádés szereposztásban az Őslakó című sci-fi drámát, mely egy amerikai filmfeldolgozás révén hazánkban is kultikus műnek számít.

Gettómilliomos

A Legyen ön is milliomos! ad keretet az indiai nyomornegyedből indult Jamal élettörténetének. Danny Boyle 2008-as filmje 2009-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat és hét további kategóriában is győzött. 

2019.01.18 10:00
Frissítve: 2019.01.18 10:57