A Fidesz-kormányt egyszerűen nem lehet kínos helyzetbe hozni, mindenre van magyarázata. Legutóbb például a frappáns visszavágások mestere, Kovács Zoltán adott csattanós választ a kormányfő lánya, Orbán Ráhel bahreini útja után érdeklődőknek. A kormányszóvivő az ATV-ben először csak ismételgette, hogy Ráhel és milliárdos férje, Tiborcz István magánúton vett részt, a bahreini hatóságok keleties túlzásból írták a helyi olajminiszterrel folytatott megbeszélésről, hogy olaj- és kereskedelmi ügyek is napirenden voltak. Leszögezte, ezek az országok máshogy működnek, mint Nyugat-Európa, ott teljesen természetes, hogy a magánútra érkező Orbán Ráhelt udvariasságból az olajügyi miniszterrel ültetik egy asztalhoz. Végül, hogy súlyt adjon mondandójának Kovács még azt is elmondta, "ez egy nem történet, nincs miről beszélni".
A 444 által közzétett helyi beszámolók nagy vihart kavartak a sajtóban, ám Garamvölgyi Balázs kezdetben nem emlékezett a "magánút" részleteire, később a Népszabadságnak azonban a tiszteletbeli konzul elmondta, a miniszter Bahrein történelméről beszélt, miközben a delegáció elfogyasztott némi csokoládét és kávét, egyéb nem történt. Az ügyben Lázár János is hevesen tagadott a Kormányinfón: "sem nekem, sem a kormánynak nincsenek információi senki magánútjáról. Magánutakkal nem foglalkozunk". A kancelláriaminiszter többször hangsúlyozta, "keleties nagyotmondás, dicsekvés" volt, hogy a bahreiniek ezt hivatalos látogatásként állították be.
A bahreini Olaj- és Gázügyi hatóság weboldalára még tavaly került fel egy fotókkal illusztrált cikk arról, hogy Orbán és Tiborcz "energiaügyekről" tárgyalt a helyi miniszterrel, Abdul Husszain bin Ali Mirzával. A tárgyalásra vonatkozó részt a 444 cikkének megjelenése után nem sokkal eltávolították az eredeti tudósításból, Ali Mirza pedig már nem energiaminiszter. Orbán Ráhel az MTI útján közölte, magánúton jártak férjével Bahreinben, és az utazás költségeit maguk állták. Érdekes, hogy az Együtt számon kérő közleményét nem közölte az állami hírügynökség személyiségi jogokra hivatkozva.
Kovács Zoltán, a mutogatóember
A magyarázó-bajnokok
Kovács egyébként igazi nagyágyúnak számít magyarázkodásban. Márciusban például az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, nem kerülhetnek ki az infótörvény hatálya alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak és gazdasági érdekeltségeinek juttatott pénzei - csak az alapítványokba mintegy 260 milliárd forintot pumpált az MNB, mely összeg a törvény indoklása szerint ezzel elveszítené közpénz jellegét. Az Ab értelmezése szerint az MNB közfeladatot lát el, és csak közpénzekkel gazdálkodik, ezért nem igazolt a rá vonatkozó törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége. A kormányszóvivő szintén az ATV-ben, miután elmondta a hivatalos szöveget, hogy a kormány nem befolyásolja a nemzeti bank működését kifejtette véleményét arról, hogy közpénzt költöttek az alapítványok. "Ez a pénz, ez megvan, tehát nem veszett el pénz. Milyen pénz veszett el? Mondja már meg! Az az alapítványi alaptőke, amivel létrehozták az alapítványokat, az gyarapodott".
Kósa Lajos, a magyarázóember
A kormányszóvivő szerint az ingatlanhasznosítás forrást teremt olyan tehetségek vagy szervezetek támogatására, amelyekre eddig nem volt. Hétszáz döntésről van szó, összesen 3 milliárd forint értékben – mondta Kovács, aki szerint ha ezek között van olyan, ami egyeseknek nem tetszhet, de összességében az egész társadalom számára előnyös döntések születtek. Hozzátette, ha valakinek baja van azzal, hogy Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségei félmilliárdot kaptak az MNB-alapítványoktól, az "tegye meg a feljelentést, s várja a bíróság döntését". Arra a felvetésre, hogy a törvényekkel a kormány megpróbálta volna eltitkolni, mire ment el 260 milliárd, Kovács csak annyit felelt: "de sikerült?". A titkosító-törvény elfogadásakor Kósa Lajos is tett egy vehemens kísérletet arra, hogy megmagyarázza: miért is jó a magyar polgároknak, ha a kormány eltitkolja, mire költenek el 260 milliárd közpénzt.
A Fidesz frakcióvezetője háromnegyed órás, koherens mondatokat ritkán tartalmazó tájékoztatón azt mondta, "ha az MNB alapítványok közpénzként értelmeződnek, akkor nem lehetnek alapítványok, mert az alapítvány esetében ez az értelmezés lehetetlen; addig közpénz, amíg az alapító nem tette bele az alapítványba a közpénzt, és attól kezdve az alapítványi pénz, és nem közpénz". Később már maga is belezavarodott mondandójába, de leszögezte, az MNB alapítványok "függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok". Az Ab néhány nap múlva nem így gondolta, Kósa arca meg sem rezdült.
Gyurcsány Ferenc, az örök ördög
Halszagú gyurcsányozás
Gyurcsány Ferenc igazi aduásznak számít, mondhatni a korábbi miniszterelnök a kormányzat ügyeletes bűnbakja. Legutóbb például az '56-os Emlékbizottság szedte elő az MSZP-s miniszterelnököt miután rengetegen támadták a Schmidt Mária kormánybiztos vezette testületet a "halszagú" Magyarországról szóló forradalmi emlékdal kapcsán. Az ugyan továbbra sem derült ki, hogy mi került 50 millió forintba a zeneszámon, amiért senki nem kért pénzt, és még a stúdiót is ingyen adta a közmédia a felvételekhez. Ráadásul Desmond Child Orbán Viktor felkérésére tulajdonképpen újrahasznosította egy régebbi szerzeményét, amihez Orbán Tamás - a Hupikék Törpikék magyar változatának dalszövegének szerzője - írta meg a rögtön "legendássá" váló szöveget.
Szabó Szabolcs kapcsolódó kérdésére Rétvári Bence "természetesen" a Gyurcsány-kormányt hozta elő: "2006-ban nem nyílt mód az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünneplésére, az 50. évforduló a Gyurcsány Ferenc vezette kormány döntései okán kudarctörténetté vált". A humántárca államtitkára leszögezte, az emlékév pénzügyi elszámolására csak annak lezárásakor kerül sor, az pedig megszokott a zeneiparban, hogy régebbi számokat használnak fel újra. Hozzátette, szerzői jogokat nem sértettek, mivel a "halszagú dal" eredetije korábban nem került forgalomba.
Schmidt Mária keményebben reagált a vádakra, szerinte a "baloldali-liberális-jobbikos" médiatengely összehangolt támadásáról van szó. A kormányzati politikusokkal teletömött emlékbizottság elnöke azt is kifejtette, az emiatt megfogalmazott kritikák "a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait" idézik. "Nem szabad elfelejtenünk, hogy tíz évvel ezelőtt a mostani 60. emlékévet támadó liberálisok semmi kivetni valót nem találtak az ünnepen a védtelen tömegbe lövető Gyurcsány-kormány tevékenységében" - írta. Felvetette azt is, hogy nem is a dallal volt gond, hanem a saját dalát plagizáló Desmond Childot csak azért támadták, mert meleg. Az emlékbizottság, amelynek fővédnöke Kövér László házelnök 13,5 milliárd forintos keretet kapott arra a kormánytól, hogy megemlékezzen az '56-os forradalom 60. évfordulójáról.
Ezek a magyarázatok nem átlátszóak, a rendszer nagyon is ki van találva, hiszen minden hírben ott van a fideszes reakció vagy cáfolat, akár igaz, akár nem - vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd.
A politológus kifejtette, ezzel a módszerrel a nagyközönség megismeri a kormányzat véleményét is, s valahová a két álláspont közé teszi az igazságot; gyakorlatilag továbblépve az alaphírtől, ami olyan kellemetlen a Fidesznek. "A Fideszben remekül működik a reagálógyár, erre nyilvánvalóan van pénz, energia és idő a pártban, valaki folyamatosan rá van állítva a replikázásra. Az is észrevehető, hogy egy-egy ember csupán pár hétig fut egy témában, hiszen igencsak fárasztó folyamatosan csak reagálni" - mondta a szakember, aki szerint ez azért is "hatékony", mert a közönség megszokja az efféle retorikát, és azt, hogy "úgyse derül ki semmi több" az ügyben.
Szentpéteri Nagy szerint mindez nem tesz jót a politikai kultúrának, ellenben a Fidesz malmára hajtja a vizet: "a mostani kormányzás lényege az, hogy nincs alternatíva. A közvélemény pedig így elkönyveli, hogy ezek ilyenek, ám a többiek meg még ilyenebbek".
Az ember, aki senkit nem ismer
Gyurcsány Ferenc nagyon rafinált ember, hiszen olyan "csapdákat" helyezett el, amelyekre a Fidesz - állításuk szerint is - gyakorta ráfut. Például Portik Tamás is szocialista megrendelésre tett terhelő vallomást Rogán Antalra, mondván, egy V. kerületi ingatlanügylet kapcsán 10 milliót vitt az akkori polgármesternek egy Fidesz-irodába Pápa Marianne (Habony Árpád nagynénje) megbízásából. A Miniszterelnöki Kabinetiroda legalábbis így látta, hiszen a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként 15 év fegyházra ítélt Portik - mint felidézték - többször is találkozott Laborc Sándorral, aki a Gyurcsány-kormány alatt vezette a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Mint írták, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Portik "arra vállalkozott, hogy fideszes politikusok kompromittálására gyűjtsön vagy gyártson információkat. Az egyik ilyen lejáratandó politikusként Rogán Antalt említik meg. Ezen tények ismeretében, bármi, amit Portik Tamás mond, teljes mértékben hiteltelennek tekinthető".
Emlékezetes: a kabinetirodát vezető Rogánt a bíróság június 17-re hívta be a Portikkal való szembesítésre Juhász Péter, az Együtt politikusa ügyvédjének kezdeményezésére, miután a miniszter személyiségi jogi pert indított az ellenzéki önkormányzati képviselő ellen, aki bűnözőnek nevezte. Rogán akkor "halaszthatatlan közfeladat ellátására" hivatkozva maradt távol a bíróságról, mint később kiderült Bajorországban volt. A nyilatkozat után több feljelentés is érkezett az ügyészségre. Rogán ellen hivatali vesztegetés gyanúja miatt tettek feljelentést, ezt az ügyészség még július végén elutasította, mondván: Portik személye nem túl hiteles, amiket mondott, azok pedig nem egyértelmű állítások. Ellenben Portik ellen hamis vád miatt indult nyomozás.
Az áron alul eladott belvárosi ingatlanokra a legjobb magyarázat nem is Rogántól, hanem a Fidesz-frakciótól (amelyet ekkor még a miniszter vezetett) érkezett még 2014-ben, amikor kiderült, hogy Portik élettársa, Pápa Marianne cége áron alul vásárolt egy üzlethelyiséget az akkor még Rogán vezette V. kerületben. Gyurcsány Ferenc ugyanis - írta a Fidesz - Szilvásy György titkosszolgálati miniszteren keresztül lepaktált az alvilággal, és megbízta Portik Tamást, hogy járassa le a Fidesz vezető politikusait, köztük Rogánt is. Az akkori polgármesternek így nem is lehetett más választása, mint hogy gyanúsan olcsón játsszon át egy üzlethelyiséget Portik élettársának. Az emberek pedig abban az évben háromszor is kinyilvánították, hogy "nem kérnek a bukott maffiabaloldalból", és a Gyurcsány alatt büntetlenséget élvező Portikot is a polgári kabinet ítélete el.
Rogánt más is korrupcióval vádolta a Vizoviczki-ügy negyedrendű vádlottja, aki a jobbikos N1TV-nek állította, a hivatali vesztegetéssel és adócsalással vádolt Vizoviczki László 2011-ben négymillió forint kenőpénzt vitt az akkori V. kerületi polgármester Rogánnak, máskülönben nem nyithattak volna ki a vállalkozó éttermeinek teraszai a belvárosban. A gyorsreagálású Kabinetiroda közölte, az N1TV-s anyag hazugság, s "minden olyan sajtóorgánummal szemben, amely ezt az arctalan hazugságot leközli, jogi eljárást fogunk eszközölni". Később, miután a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy 250 millió forint óvadék ellenében házi őrizetbe kerülhet, megszólalt maga Vizoviczki is, aki kiállt Rogán mellett: "kétség nélkül bizonyítható, hogy Rogán Antallal soha semmilyen kapcsolatom nem volt, még látásból sem ismer engem. Minden ezzel ellentétes hír a félreértés, butaság vagy rosszindulat tragikomikus terméke" - írta. A Vizo-bizalmas kijelentései kapcsán ugyan a fel- és bejelentéseiről hírhedt fideszes Tényi István feljelentést tett hivatali vesztegetés miatt, ám a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem indított nyomozást, mert szerintük a nő a később ezeknek ellentmondó nyilatkozatokat tett.